Ki mutogasson kire?

Nyomjuk ezt az elveszett temetős kérdést, és néha pofán vág a valóság.

Adott egy baranyai község. Nem nagy, de oda temetkeztek egy közeli nagyváros zsidói is az 1820-as évekig. A temető nagy, 4000 négyzetmétert meghaladja. 1965-ben még bőven ott volt a helyén. Sőt, még a kilencvenes évek elején is, sajnos erről nincs fotó.

Aztán… eltűnt. Lett belőle utca, árok, házak. Ez így hogy?


De vissza Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe. Az alább részletet egy Cserépfalutól pár kilométerre lévő falu 19. századi térképéről vágtuk ki.


Egy újabb elveszett temető.

Mi lesz azokkal a temetőkkel, amik hivatalosan nincsenek is. Nem tud róluk a Mazsihisz, nem tudott róla a helyi önkormányzat, nem lelhető fel sehol a temető előélete, nincs például kataszteri térképen, illetve nem szerepel semmilyen földnyilvántartásban.

Már nagyjából tudjuk mi lesz vélük, erről is szól egy új kiadványunk, melyben elveszett temetőket mutatunk be.

Zeev Paskesz, Lózsy Tamás és Talpas Judit (MAOIH), Tamás Péter (MAZSIHISZ) segítette a munkánkat , és nem állunk itt meg. Már készül a kiadvány folytatása, ami az egri, miskolci, mezőcsáti járás zsidó temetőit összefoglaló adatbázis és tanulmány lesz.

Hogy ne éljünk tudatlanságban.

Így fog kinézni a kiadvány:

Új célok

Következő négy település, ahol elfeledett zsidó temetők, temetőrészek vannak:

  • BÜKKZSÉRC, az 1880-as népszámláskor mutatták ki a legtöbb izraelita vallásút, ekkor 24-en éltek ott, és temetkeztek is.
  • NOSZVAJ: A településen 1944-ben zsidó gyermekeket bújtattak, erről is blogoltunk már.
  • CSERÉPVÁRALJA, nyáron voltunk, de nem találtunk sírkövet, pedig szóbeli közlésből úgy tudjuk, hogy volt ott sírkő, és persze temetés is.
  • SZOMOLYA: Már írtunk a temetőről. Az egykori Gömbösfalváról azt publikálták a kutatók, hogy itt “állítólag “nem volt temetés, mégis van egy elkerített temetőrész. Mi viszont tudjuk, hogy több temetés is volt.

Erre indulunk tovább. Céljaink nem változtak, írjuk le, hogy legyen meg:

  • Szeretnénk a fellelt temetőt, temetőrészt rendbe tenni,
  • az anyakönyvi kutatások alapján megállapítani az ott eltemetettek nevét, és a temetések pontos dátumát,
  • lefotózzuk a meglévő sírköveket,
  • nyilvánoságra hozunk egy szabadon kutatható adatbázist a volt Ábrányi, Mezőkeresztesi ortodox hitközségről,
  • és persze a helyben élt családok sorsáról, történetéről sem feledkezünk meg.

Meglepő talán, de ismereteink szerint, az eddig feldolgozott anyakönyvi adatok alapján ebben a hitközségben 50 év alatt mintegy 800 temetés történt!

A feldolgozásban az 1900-as évek elején járunk.

Távlati célunk: Sály, Kács, Tibolddaróc, Harsány, Egerlövő.

Osztatlan közösbe kerül a temető

Ami azt jelenti, hogy a bő 200 négyzetméteres zsidó temető nem kizárólagosan a MAZSIHISZ nevén lesz, hanem a Református Egyházközséggel közös tulajdonba kerül az egész 303-as helyrajzi számú kivett temető.

Mely 303-as most a cserépi önkormányzat nevén van, de majd ha megszáradnak a papírokra írt aláírások, akkor indulhat a temető-felújítás.

Nézzük újra meg a térképet.

Cserépfalu község belterületének és zártkertjének ideiglenes nyilvántartási térképe

Arról a középső nyúlványról van szó, mely az 1964-es térképen még más számmal szerepelt.

Na akkor jöjjön az adatrögzítés.

2017. január 13. Önkormányzati tárgyaló, Cserépfalu

Jelen voltak: Csendes Péter polgármester, Farmosi Zoltán jegyző, Szilágyi Zoltán esperes, Erdős Balázs földmérő, Mizser László képviselő, Balázs István és Tóth Péter.

A polgármester úr azért kezdeményezte a találkozót, mert a cserépi testület tavalyi határozata, mely szerint kerüljön a temető vissza a MAZSIHISZ tulajdonába, nem kivitelezhető. Egészen pontosan: a jelenlegi építésügyi jogszabályok nem engedélyezik e tervezett terület megosztását.

Ezért azt ajánlottuk, hogy osztatlan közös tulajdonba kerüljön a temető a reformátusokkal. (A történet onnan indult, hogy a református egyház az egész 303-ast szerették volna megkapni Cserépfalutól.)

Jegyző úr precízen tájékoztatta az egybegyűlteket a lehetőségekről, és mivel a felajánlott verziónk mindenkinek megfelelő volt, hamar lezártuk azt, amit le kellett zárni. Erdős Balázs földmérő-földhivatali szakember is jónak, és kivitelezhetőnek találta az osztatlan közös tulajdonba juttatást. A református temető is meg lesz újítva, a zsidó temető is újra temető lesz. WIN-WIN.

Polgármester úr a következő ülésen felterjeszt egy erről szóló határozatot, és ha megszavazzák, akkor kezdődhet a munka.

Valahogy így:

  • A temető kijelölése megtörtént
  • Ideiglenes körbekerítés, sövényültetés előkésztése
  • A terület radarozása
  • Vas fejfák elkészíttetése, elhelyezése
  • Sírkövek áthelyezése
  • Kapu készítése
  • Emlékfal készítése
  • Lili emlékmű készítése

A meghívóban szerepelt a bejárás is, de iszonyatosan elkezdett havazni, ezért ettől eltekintettek a felek.

Azért mi elmentünk, és megnéztük milyen a havas temető. Nem olyan kicsi az a 200 négyzetméter, a területet megbontja egy ferde emelkedő is.

Ilyen a havas cserépi zsidó temető:

Negyedik év start

2014-ben kezdtük, most pedig már 2017 van, ez azt jelenti, hogy a negyedik naptári év lapjait tépkedjük le a Groszmann Lili kutatás Jeruzsálem felé néző faláról.

Apropó Jeruzsálem. Nézzük csak meg ezt a fotót!

Groszmann Miklós házának déli oldala 2016.12.30.

Különös ablaka van a Groszmann ház padlásterének.

Keressük a nyomot, ami újfent megmutatja, hogy bizonyisten Groszmannéké volt a katolikus templom mögötti ház kettővel.

2016. december 30-án közösen búcsúztattuk el az évet Istvánnal és még pár segítőnkkel, barátunkkal az Cserépfaluban. A Petőfi utcán újra lefotóztuk a házat, István azt gondolta, hogy talán Jeruzsálem felé néz a félköríves két ablak. Anno úgy építették a zsinagógákat, hogy a homlokzat kelet felé, Jeruzsálem felé nézzenek.

A Groszmann ház nem volt zsinagóga. Az ilyen típusú ablakok nem annyira jellemzőek a cserépi történelemben. És főleg az ilyen házak nem.

Az ablakok fölött mi lehet az a ferde rész?

Megnéztem a Google Maps-on, de nem Jeruzsálem, hanem Líbia felé néznek az ablakok. Ami délnyugat.

Ennyit erről.

Dél felé néznek a Groszmann ház félköríves ablakai

Tehát 30-án Cserépfaluban voltunk Istvánnal. A temető ügyét találtuk ki apropónak. Úgy döntöttünk, hogy fél napot együtt töltünk. A kettővel ezelőtti sétán már tudtunk többet beszélni, de olyan, hogy majdnem egy napon át szinte csak ketten legyünk, még nem volt.

Azért is tudunk ilyen parádésan együtt kutatni, mert alig találkozunk. Mintha két robot kutatna, akik Skype-on küldözgetik egymásnak az információkat.

  • Küldöm,
  • Vettem,
  • Köszi,
  • Küldtem már?
  • Ez megvan?
  • Ezt figyeld!
  • Feltöltöttem.

Az apropó az volt, hogy karácsony után Csendes Péter polgármester úr tájékozatott minket, hogy a földmérő és a kövesdi építési hatóság szerint problémás a zsidó temető eredeti állapotának a visszaállítása, mely munka a terület megosztásával kezdődne.

A mezőkövesdi hatóság értelmezésünk szerint úgy kezeli az ügyet, mintha mi egy új temetőt szeretnénk létesíteni. Nem erről van szó. Mi csak egy temetőt szeretnénk visszaállítani.

Kicsit bonyolult az ügy, és majd jobban össze is foglaljuk egyszer.

Szilágyi Zoltánnal, a cserépi református lelkésszel beszélgettünk erről is 30-án. A szokásos, mik az indítékaink, miért csináljuk körök után megbeszéltük, hogy a temető megújítása, rendben tartása mindenkinek az érdeke. Lelkész úrral jót beszélgettünk. Támogatja a kutatást, az ügyet, kinek hogyan tetszik.

A polgármester úr a levelében helyszíni bejárást ajánlott, melyre elhívja a hatóságokat is, és remélhetőleg lehet végre érdemben is dolgozni.

Bennünket minden megoldás érdekel, hogy a temető felújítását el tudjuk kezdeni.

MÁS
Támogatás. December végén újabb pénzbeli támogatásokat kaptunk, majd január elején is egy újabbat. Itt lehet követni.

Nagyon megtisztelő, és nagyon hálásak is vagyunk. El is kezdtük vadul a pénzköltést.

Befizettük a domain nevünket újabb egy évre, hamarosan utaljuk az újabb szerverfenntartási díjat, és vettünk egy kutatást segítő eszközt, egy Power Bank nevű töltőt. A jövőben ha merül valamelyik eszközünk, nem szükséges konnektort keresnünk. Alapvető kutatási eszköz az energia.

Mutatom a költési táblázatot, majd ezt is nyilvánossá tesszük, és naprakészen lehet látni a beérkezett támogatást és a költéseinket is.


Itt vannak a támogatási tudnivalók.

És még mindig nincs vége a posztnak.
Tavaly ott fejeztük be, hogy kényelmesen elkezdtük az 1851 és 1895 közötti anyakönyveket kutatni.

Ezek alapján 1856. augusztus 10-én Kohn Ábris Lőböt (Lőrinc) temették el először a cserépfalui zsidó temetőben. Két hónapot élt Schwartz Rozi és Kohn Adolf fia.

Mindig hangsúlyozzuk, hogy minden egyes adatot a jelenlegi rendelkezésünkre álló források alapján hozunk nyilvánosságra.

Az anyakönyvekről például azt valószínűsítjük, hogy csak ortodox zsidók szerepelnek benne, mert a szétválás (1870-71) környékén a nem ortodoxok a neológ vagy status quo ante anyakönyvekbe lettek bejegyezve. Vélelmezhetően kettős anyakönyvvezetés volt a felekezeti hovatartozás szerint.

Feltéve, ha volt más irányzathoz tartozó zsidó Cserépfaluban.

Megtudjuk.

Mi lesz idén?

Temetőfelújítás, újabb környékbeli temetők ügyébe kezdünk, interjúkat készítünk, lesz egy adatbázisunk a cserépiekről is, május 21-én emlékséta, alapítványt teszünk le, és persze minden újabb infó itt lesz a blogban.

4. Groszmann Lili Nap

Újabb temető – Szomolya

Mielőtt nagyon belemerülök, pár információ:

Szomolyán van zsidó temető, mindenki tud róla, ám az elérhető információk szerint ott temetés soha nem történt.

Ezzel szemben:

  • az első fellelt temetés a szomolyai izraelita temetőben: 1886
  • az utolsó, eddig talált temetés időpontja:1907


Többet ér egy tett száz sóhajnál.