Egy német fotós mezőkövesdi képei a harmincas évekből

Paul Schulz német bányamérnök 1924 és 1936 között utazgatott Európában, és Budapest mellett Egerben és Mezőkövesden is készített képeket.

1967-ben hunyt el, fotográfiai munkája mintegy tízezer negatív lemezből és több ezer filmnegatívból, számtalan nyomatból és számos fotóalbumból állt. Fotói legnagyobb részét a Drezdai Kerületi Tanács vásárolta meg, amelyek közül rengeteg érhető el az ingyenes Deutsche Fotothek archívumában.

Válogattam pár kövesdi képet, amik a Mátyás király utcában készültek egy esküvőn, egykor Sztálin elvtárs nevét is viselte kis táblákon a főucca. Pár parasztházat is lefotózott Mezőkövesden Paul Schulz.

Ha megnézzük közelebbről a képeket, láthatunk kövesdi kereskedőket: Neumann Tivadar, Schvarcz Herman, Schvartz Henrik, Wertheimer Miklós és Waller Sándor.

Waller Sándor órásmester István fiáról 7 évvel ezelőtt emlékeztek meg a kövesdi gimisek, – ahogy mi is, – Waller István a gimnáziumba járt 1944-ben Auschwitzban ölték meg, ahogy az apja és az anyja is a holokauszt áldozata.

Wertheimer Miklós is a holokauszt áldozata, Neumann Tivadar nincs az áldozatok listáján.

Ezen a képen a Jordán gőzmalom kéménye látszódik, ettől jobbra volt a zsinagóga, a harmincas években még állt.

Képek galériában is, mert nem élhetünk tudatlanságban. Köszönet, Paul!

Egy 1936-os képet is mutatok mezőkövesdi diákokról, itt a bal oldalon a háttérben látható a zsinagóga:

És még egy kép. A Diófa utca látszik a háttérben, egy esküvő van a képen. Azért rakom ide, mert itt volt a gettó 1944-ben. Hasonlóan zsúfoltan voltak ott emberek, ahogy egy esküvőn.

„Mezőkövesd és Eger környéki falvak utolsó zsidó lakosa”

Méghozzá elég sokáig, ha a második világháború irányából nézzük. Mutatjuk az Új élet 1962-es évfolyamát.

A Magyar Izraeliták Országos Képviselete 1962. június 24-én megtekintette, az akkor még álló mezőkövesdi zsinagógát, a cikkben azt is olvashatjuk, hogy a bogácsi szórvány is ide tartozik, tehát 1962-ben még volt zsidó Bogácson.

Tovább olvasva az Új Élet magazint, az 1966-ban elhunyt Kohn Gizelláról olvashatunk híradást.

Személyében a „Mezőkövesd és Eger környéki falvak utolsó zsidó lakosa hunyt el.”

Egy kunmadarasi Kohn Gizellát találtunk ami Karcag mellett van, ahol szintén éltek Kohnok, de nekik nem volt Gizella nevű lányuk.

Majd kiderítjük ezt is.

Ha már Bogács, ott élt Kovács Sándorné, született Groszmann Gizella, a cserépi Groszmann „Bánatos” Jóska lánya, aki az egyetlen cserépi hazatért túlélő, Groszmann Miklós testvére volt.

2024-es képek a cserépfalui zsidó temetőről

2024 januárjában sétáltam a temetőben, a tavaly ígért nagy poszt is érkezik majd, ahogy az időt tudok tölteni a tartalmak elkészítésébe.

A temető az ócska temető mellett helyezkedik el, fura, hogy a keresztény sírok között is van két kő, de erről is majd később.

Az árok, ami elég sok zsidó temetőben megtalálható:

Cserépfalu, zsidó temető, 2024 januárja

A hengeres kő:

Cserépfalu, zsidó temető, 2024 januárja

A megtört kő:

Kövek a zsidó temetőben:

Cserépfalu, zsidó temető, 2024 januárja

És a teljes galéria:

A képek archiválásáról.
A nyers eredeti, a tömörített és a „lebutított” (internetbarát)  méretcsökkentett verzió felkerül a felhőbe, plusz egy fizikai tárolóra, és itt a blogban is megjelenítjük. Adatok: Mit látunk, dátum, a kép készítője, és a helyszín.

Lesz a nagy poszt a temetőről, Mezőcsáton, Karcagon, Szentesen, Szihalomban is jártunk, lesz Spernáthékról írás, és még sok minden más. Idővel 🙂

Tessenek tovább olvasni, és ha támogatnák munkánkat – például a felhő tárhelyének költségével, vagy egy fizikai hordozó árával, – azt nagyon szépen köszönjük.