Bálványosi zsidó temető

Pár éve a nyaralás alatt pár temetőt megnéztem, plusz tavaly 5-6 temetőt fotóztam be, amit majd töltök fel az oldalra és talán egyszer a zstm.hu-ról is elérhető lesz.

Múlt héten Bálványos, Somogy megye volt a helyszín. A református sírhelyek fölött található 9 sírkő elborulva, félig eléborulva, vagy állítva helyezkedik el. Mivel a temetőn belül vannak a kövek, ezért rendesen és szépen karban van tartva.

A bejárattól száz méterre, a református kövek mögött van a zsidó temető:

Így néz ki a 9 kő bálványosi magányában:

A Yad Vashem adatbázisa ad ki bálványosi mártírokat például Faragó Rezső is Somogy megyében, Bálványoson született.

Az USHMM adatbázisában is vannak bálványosi túlélők.

Bálványos a tabi, 213-as anyakönyvi kerülethez tartozott. Sok infót hirtelen nem találtam, de majd bővítem a bálványosi információkat is.

További képek a temetőből, 2022. július 28-án.:

Groszmann József háza 1980-ból

A Herman Ottó Múzeum digitalizálta be az 1980-ban készült fotót Groszmann Józsefék házáról.

A fotó innen is elérhető.
Lakóház, Petőfi út 5. sz., Cserépfalu. Fotó /kasírozva/. Népi építészeti emlékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, a Herman Ottó Múzeum anyagából, másolat.

Távolabbról:

Közelebbről:

Legközelebb készítek egy friss fotót is.

„nem szerette senki” – Orosz Lajos

Hogy a francba történhetett meg 1944-ben, hogy két család egyszerűen eltűnjön egy kis falucskából? Erre normális válaszokat nehéz találni, most teszünk egy próbát.

Bemutatunk egy elképesztően szemét embert Cserépfaluból. Orosz Lajost.

István talált egy levelet, ami egy 1969-es perújrafelvételről szól. Ebben az olvasható, hogy Orosz Lajos és társai Oroszországban 100 embert, gyerekeket, nőket és férfiakat betereltek egy istállóba, majd rájuk gyújtották az egészet.

Itt a részlet:

Az iratot 1969. április 14-én küldték Dr. Szakács Ödön elvtársnak, a legfelsőbb bíróság elnökének. Biszku elvtárs április 21-i meghallgatására invitálták.

Orosz Lajos ellen 1946-ban és 1948-ban is indultak büntetőeljárások háborús bűnök miatt, de utóbbinál felmentették azzal az indokkal, hogy parancsra ölt civileket. Vagyis egészen pontosan nem volt róla meggyőződve, hogy ilyen parancsot nem kaphatott.

„felsőbb parancsok tövényességét illetően tévedésben volt”

Orosz Lajos régi ismerősünk, csendőrként szolgált, amíg volt csendőrség, még származási levele is volt 1940-ből. 1944-ben Horthy ki is tüntette a Szovjet elleni hadművelet alkalmából.

Orosz Lajos neve több bírósági iratban feltűnik, pl a kapuvári deportálásoknál is. A deportálásokat nem a helyi csendőrök oldották meg, hanem máshonnan vezényelték át őket direkt azért, hogy ne legyen ismeretségi kapcsolat a helyi zsidókkal.

Forrás: Flickr

Ismerünk egy 1956-os dokumentumot is, melyet állítólag Orosz Lajos írt a cserépfalui szervezkedésről, igen részletes jelentést készített, tehát a negatív erkölcsi tartása ekkor is működött.

Valószínű, hogy beszervezték, így menekülhetett meg a háború után a börtöntől.

Cserépfaluban egy gyermekes asszonyt vett el később, gyermeke nem született. A faluban egy rettentően elviselhetetlen nagydarab emberként írták le az egykori csendőrt, aki azt a pályát futotta be, mint sokan mások, nyilasból szépen okosan besúgók lettek. Akik pedig sokáig éltek, nemzeti konzervatív harcosok lettek. A körök körbeérnek mindig.

Orosz Lajos az erdészetnél volt kubikos, majd brigádvezető lett, míg meg nem halt.

Egy cserépi ismerős ennyit írt róla csak:

„nagyon rossz ember volt, nem szerette senki”

Orosz 69-es ügyével és a jelentéseivel még foglalkozunk.

Egerlövő zsidó temető

Egerlövő klassz kis község az Alföld és a Bükkalja találkozásánál, bár lehet, hogy kicsit fentebb kezdődik a Bükk hegységnek az alja. A törökök elpusztították a helyet, sokáig lakatlan volt, majd újra benépesült. Az itt élő zsidók a mezőkövesdi anyakönyvi kerülethez tartoztak. 11 km-re van Mezőkövesdtől.

A Yad Vashem adatbázisa négy egerlövői áldozatot mutat. Első, gyors kutatói keresésre nem sok mindent találtam az itteni közösségről. Szinte semmit.

A népszámlálási adatokból másoltam ki egy táblázatot. Mikor és hányan éltek Egerlövőn.

A zsidó népesseg száma településenként 1840–1941 – Hungaricana

Vasárnap, útban Cserépfaluba megálltam Egerlövőn. A temető elején egy emlékkő emlékezteti az erre járókat a zsidóságra.

Emlékkő Egerlövő

De nem itt van a zsidó temető.

A falu keleti végében kellett a szántások között kicsit autózni és egy kis dombon megtaláltam a temetőt.

A cserépi temetős posztunkban Szabó Tünde Judit említette, hogy Egerlövőn is használtak építkezésekre zsidó sírköveket. Meglepően sok, több mint tíz kő is megmaradt. Pedig Egerlövőn jóval kevesebben éltek mint Cserépben, ahol csak kettő kő maradt meg. Amiről tudunk persze.

Készítettem egy videót, alatta pedig 17 képet mutatok az egerlövői temetőről. Jön már a természet, a vizes fűben fotóztam.

17 felvétel:.

További temetős posztjaink:

Cserépfalu
Mezőkövesd
Taliándörögd
Tiszaigar