Egy német fotós mezőkövesdi képei a harmincas évekből

Paul Schulz német bányamérnök 1924 és 1936 között utazgatott Európában, és Budapest mellett Egerben és Mezőkövesden is készített képeket.

1967-ben hunyt el, fotográfiai munkája mintegy tízezer negatív lemezből és több ezer filmnegatívból, számtalan nyomatból és számos fotóalbumból állt. Fotói legnagyobb részét a Drezdai Kerületi Tanács vásárolta meg, amelyek közül rengeteg érhető el az ingyenes Deutsche Fotothek archívumában.

Válogattam pár kövesdi képet, amik a Mátyás király utcában készültek egy esküvőn, egykor Sztálin elvtárs nevét is viselte kis táblákon a főucca. Pár parasztházat is lefotózott Mezőkövesden Paul Schulz.

Ha megnézzük közelebbről a képeket, láthatunk kövesdi kereskedőket: Neumann Tivadar, Schvarcz Herman, Schvartz Henrik, Wertheimer Miklós és Waller Sándor.

Waller Sándor órásmester István fiáról 7 évvel ezelőtt emlékeztek meg a kövesdi gimisek, – ahogy mi is, – Waller István a gimnáziumba járt 1944-ben Auschwitzban ölték meg, ahogy az apja és az anyja is a holokauszt áldozata.

Wertheimer Miklós is a holokauszt áldozata, Neumann Tivadar nincs az áldozatok listáján.

Ezen a képen a Jordán gőzmalom kéménye látszódik, ettől jobbra volt a zsinagóga, a harmincas években még állt.

Képek galériában is, mert nem élhetünk tudatlanságban. Köszönet, Paul!

Egy 1936-os képet is mutatok mezőkövesdi diákokról, itt a bal oldalon a háttérben látható a zsinagóga:

És még egy kép. A Diófa utca látszik a háttérben, egy esküvő van a képen. Azért rakom ide, mert itt volt a gettó 1944-ben. Hasonlóan zsúfoltan voltak ott emberek, ahogy egy esküvőn.

„Mezőkövesd és Eger környéki falvak utolsó zsidó lakosa”

Méghozzá elég sokáig, ha a második világháború irányából nézzük. Mutatjuk az Új élet 1962-es évfolyamát.

A Magyar Izraeliták Országos Képviselete 1962. június 24-én megtekintette, az akkor még álló mezőkövesdi zsinagógát, a cikkben azt is olvashatjuk, hogy a bogácsi szórvány is ide tartozik, tehát 1962-ben még volt zsidó Bogácson.

Tovább olvasva az Új Élet magazint, az 1966-ban elhunyt Kohn Gizelláról olvashatunk híradást.

Személyében a „Mezőkövesd és Eger környéki falvak utolsó zsidó lakosa hunyt el.”

Egy kunmadarasi Kohn Gizellát találtunk ami Karcag mellett van, ahol szintén éltek Kohnok, de nekik nem volt Gizella nevű lányuk.

Majd kiderítjük ezt is.

Ha már Bogács, ott élt Kovács Sándorné, született Groszmann Gizella, a cserépi Groszmann „Bánatos” Jóska lánya, aki az egyetlen cserépi hazatért túlélő, Groszmann Miklós testvére volt.

Cserépfalvira emlékező ünnepségek Cserépfaluban 1992-ben és 2000-ben

Mutatok két cikket az Észak Magyarország archívumából. Az elsőben a Cserépfalvi-emléktábla avatásáról olvashatnak, a másodikban Pauer Gyula szobrának átadó ünnepségéről szólt a tudósítás.

Észak: 1992. december 15.

Észak: 2000. július 31.

Így magyarázza a zsidók megalázását 1946-ban a mezőkövesdi járási szolgabíró

Erdős Bence találata az Arcanumban, köszönjük.

A mezőkövesdi járási szolgabíró 15 nap elzárásra ítélt egy mezőkövesdi nőt, aki ételt vitt a gettóba. Plusz a legendás Mezőkövesi Ujság uszító cikkeinek szerkesztését is elvállalta dr. Kiss Gyula. Az 1946-os újságban tudósítanak a bűnügyről. A szolgabíró azzal védekezett, hogy kényszerhelyzetben volt.

Persze így ment ez akkor, és így megy ez most is.

Honnan: Szabad Magyarország, 1946. január-június (3. évfolyam, 1-144. szám)

Új keresőszavunk a mezőkövesdi gettó, és Kiss Gyula népellenes bűnügyéről is meg fogunk többet tudni.

Mert nem élhetünk tudatlanságban.

A Váraljai úti ház sorsa

A tiszafüredi illetőségű Schwarcz Ernő és a cserépi Klein Irén a mostani Váraljai út elején laktak 3 gyermekükkel, 1944-ben őket is a mezőkövesdi gettóba, majd Auschwitzba vitték és mindannyian meghaltak. A házból emlékhely lesz, egyelőre ez a projekt kilátástalan helyzetbe került, de nem adom fel soha.

A nyári levéltári kutatósdiról még ezzel a poszttal tartozok, de ez amolyan belső feljegyzés típusú lesz, mert az az igazság, hogy nem pontosan emlékszem, hogy akkor mit tudtam meg, ezért a poszt alján szöveghűen meghagytam az akkori jegyzeteimet.

Az illusztrációk részletek, a teljes iratot sajnos nem lehet csak engedéllyel közölni. Miért?

Az első irat arról szól, hogy Klein Irén testvére, Spitz Fülöpné Klein Regina szerint Schwartz Ernőnek és hozzátartozóinak semmi köze a cserépi házhoz.

Az irat az Elhagyott Javakat Felszámoló Ügyosztályától van, e szerint egy ház és két pince volt a tulajdonukban, és Regináék budapesti címét is megtudtam

Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága a Miniszterelnökséghez tartozó állami szerv volt Magyarországon 1945 és 1948 között. A 727/1945 számú ME rendelet (1945. március 31.) hozta létre, és a 8920/1948 számú kormányrendelet (1948. augusztus 27.) szüntette meg; ekkortól a tevékenységet a Pénzügyminisztérium VII., azaz az Elhagyott Javakat Felszámoló Ügyosztálya vette át. Élén a miniszterelnök által kinevezett kormánybiztos állt. Az első kormánybiztos Dr. Legéndy Rudolf volt.

A második irat egy Halálesetfelvételi dokumentum 1949. május 2-i keltezéssel.

E szerint Scwarcz Ernőnek nincsenek hozzátartozói, viszont Irénnek, a feleségének 5 testvére is van.

  1. Róth Zsigmondné Klein Etel Kaliforniából
  2. Spitz Fülöpné Klein Regina Budapest
  3. Klein Adolf jogán lánya, a 24 éves Mária.
  4. Klein Károly jogán a 22 éves Edit, aki Jeruzsálemben él
  5. Klein Menyhért jogán a 14 éves Menyhért.

A jogán azt jelentheti, hogy az öt testvér közül kettő élte túl a holokausztot, de túlélő gyermekeik vannak, voltak.

Az irat úgy végződik, hogy az öt testvér örökölte a Váraljai úti házat és a két pincét.

Van még egy szegénységi bizonyítványságról szóló irat is, amivel talán az illetéket csökkenthették.

Az utolsó irat a mezőkövesdi járásbíróság által kiállított 1950-es iratot. Jelenleg értelmezem, ez mit jelent pontosan:

A +1-2 sorsz. Schwarcz Ernőné Klein Irén nevén állott, jelenleg Klein Mária, kiskoru Klein Ervin, Kosik Lajos/ nős Tóth Eszeterrel/ nevén álló ingatlanra a jelzálogot 100 Ft kezelési díj erejéig a magar államkincstár javára kebelezze be. 

y

Klein Mária az örökös Adolf lánya volt, Ervin Mária fia, de hogy került a papírra Kósik Lajos?

Majd megtudjuk, mert nem élhetünk tudatlanságban.

És akkor itt a jegyzetelés szöveghűen 2022 nyarából.

3. Schwartz Ernő és neje
Magyar penzugyminiszterium elhagyott javakat felszamolo ugyosztalyanak
Spitz fulopnr sz klein regina vii. Kazinczy u
Azt irja hogy schwartz ernonek semmi koze
Regina a testvere
Cserepfalu 256 es ket pince
Halalesetfelvetel 1949. Majus 2.
Szegenysegi bizonyitvany
Cserépfalu 256.
5 testver
klein etel california los angeles
Regina
Adolf jogan gyereke klrin maria 24
Nehai klein karoly lanya edit 22 Jeruzsalem
Klein Menyhert fia ervin 14 eves barosd u 84
1950 augusztus 19 mezokovesd jarasbirosag
Klein maria klein ervin kosik lajos (toth eszter) jelzalogjog
1385/2 1397/3
256
Jelzalogjog
1159/1950
2233
994