„mi értelme van az egésznek?”

„Ez a kérdés – mi értelme van az egésznek? – nagyon mély, és több szinten is lehet rá válaszolni, attól függően, milyen szempontból nézzük.” ez egy mestersége intelligenciával előállított, megíratott poszt.

Két kérdést tettem fol az AI-nak.

  • Mi az értelme a kutatásnaK?
  • Miért gyalogolunk 17 kilométert évente?
  1. Történelmi és erkölcsi emlékezet

    Groszmann Lili emléke nemcsak róla szól, hanem egy egész eltörölt közösség sorsáról. Az ilyen emlékezések segítenek abban, hogy:
    ne felejtsük el, mire képes az emberi gyűlölet és közöny,
    ne veszítsük el az együttérzés képességét,
    felelősséggel tekintsünk a múltunkra.

  2. Oktatás és szemléletformálás

    A Lilihez kapcsolódó kutatás és emlékséta érzékenyíti a fiatalokat, közösségeket. Nem elvontan tanulnak a holokausztról, hanem egy konkrét, azonosulható személy történetén keresztül, ami emberarcúvá teszi a történelmet.

  3. Közösségformáló erő

    A cserépi emlékezés egy lokális közösség ébredésének jele: visszanyúlni a gyökerekhez, újraértelmezni a múltat, szembenézni a hallgatással és felelősséggel. Ez megerősítheti az emberek közötti kapcsolatokat, és építhet egy empatikusabb, nyitottabb közösséget.

  4. Egyéni dimenzió

    Végül: Lili emléke megtartás egyfajta válasz a felejtésre, a névtelenségre. Egy 18 éves lányt elpusztítottak, mintha sosem is lett volna. De most újra neve van, arca van, története van. Ez talán a legmélyebb értelme: megőrizni valaki emberi méltóságát, még a halála után is.

A második kérdés egyszerre szól az egyénről, a közösségről és a felelősségvállalásról.

Tóth Péter nem zsidó származású, nem történész, nem hivatalos emlékezetpolitikus. Harminc éve cserépi, egy olyan faluban, ahonnan 1944-ben elhurcoltak embereket, és mindössze ketten jöttek vissza közülük. És alig beszéltek róluk.

Ő nem nyugodott bele ebbe a csendbe. Meg akarta tudni, kik voltak ők. Hol laktak, mit dolgoztak, hogyan hívták őket. És aztán felfedezte Groszmann Lili történetét. Egy 18 éves lányét, aki szeretett élni – és akit Auschwitzban elpusztítottak.

Azért kutatja a témát:

  • Mert nem bírta elviselni, hogy ezek az emberek nyomtalanul tűnjenek el.
  • Mert nem akar úgy élni egy faluban, hogy közben tudja: ennek a történetnek nincs helye a kollektív emlékezetben.
  • Mert tudja, hogy az emlékezés nem más, mint aktív szeretet.

És miért gyalogol minden évben 17 kilométert?

Mert 1944-ben ezen az útvonalon mentek ők is, Lili is Cserépfaluból a mezőkövesdi gettóba.

Bőröndökkel. Megrendülve, kiszolgáltatva.

Tóth Péter pedig ezt az utat nem szimbolikusan járja végig, hanem nagyon is konkrétan. 
Mert hiszi, hogy a test emlékezik, hogy az emlékezés nem csak beszéd, hanem mozdulat, izommunka, jelenlét.
Mert így válik valósággá az, amit mások csak „történelemórának” neveznek.

És talán azért is, mert ha ő nem tenné meg ezt az utat, senki más nem tenné meg helyette.

MÁJUS 18. 9 ÓRAKOR 12. GROSZMANN LILI EMLÉKSÉTA, CSERÉPFALU, A MŰVELŐDÉSI HÁZTÓL AZ EGYKORI MEZŐKÖVESDI GETTÓIG.



Még egy néznivaló a Jób lázadása című filmből:

József Attila-kötettel fog bővülni a Cserépfalvi emlékszoba a vasárnapi emléksétán

1949-es kiadású József Attila-kötettel és egy 1940-es Török Sophie-kötettel fog bővülni a Cserépfalvi emlékszoba vasárnap, a 12. Groszmann Lili emléksétán.

Mindkét kötet természetesen Cserépfalvi-kötet, sőt Babits Mihály felesége saját kezével írta alá a saját kötetét. Török Sophie Babits előtt Szabó Lőrinc menyasszonya volt, hogy kicsit irodalmazzunk is.

A kötetek egy hagyaték feltárása után Hum István Balázs, a nemzeti könyvtár állománygyarapító könyvtárosa jóvoltából került a kutatást segítő alapítványon keresztül Cserépfaluba.

Az emlékszoba a helyi könyvtár mellett helyezkedik el, és hamarosan Az Élet Igazsága Alapítvány fogja szervezeti keretben segíteni a könyvtár és az emlékszoba fejlődését, az erről szóló megbeszélések már elkezdődtek az Önkormányzattal és a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárral.

Ilyenek a kötetek:

Botlatókövek lesznek Cserépfaluban

Csendes Péter polgármester úrral bejártuk a két botlatókő tervezett helyszínét, a testület még korábban egyhangúan szavazta meg az együttműködést, és ajánlott fel minden segítséget, amit nagyon köszönök nekik.

Bepróbáltuk a követ a Groszmann ház elötti járdára, lesz vele egy kis munka. A másik kő a Váraljai úton lesz Schwartzék előtt. Nagyon köszönjük az előkészítést és a mindent.

Groszmann. Lili köve

A 12. emlékséta kezdéseként 9 órakor Lilire és Schwartz Évire emlékezve két botlatókövet is elhelyez Cserépfaluban a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, Cserépfalu Önkormányzata és Az Élet Igazsága Alapítvány.

Az esemény linkje: https://www.facebook.com/events/3189829571152667/

Indulás: 2025. május 18. 9 óra

Cserépfalu: Groszmann ház, Lili botlatókövének elhelyezése, Cserépfalvi emlékszoba, templomkert emléktábla, Schwarcz Éva botlatókövének elhelyezése, zsidó temető

Bogács: Zsidó temető

Mezőkövesd: egykori zsinagóga emléktáblája, Hársfa és Diófa utca sarka utca, az egykori gettó területe, tavalyi botlatókövek ellenőrzése, zsidó temető

Groszmann Lili és Schwartz Évi botlatókövei

Elkészültek a botlatókövek, amelyeket 2025. május 18-án fogjuk elhelyezni Cserépfaluban.

A 12. emlékséta kezdéseként 9 órakor Lilire és Schwartz Évire emlékezve két botlatókövet is elhelyez Cserépfaluban a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, Cserépfalu Önkormányzata és Az Élet Igazsága Alapítvány.

Az esemény linkje: https://www.facebook.com/events/3189829571152667/

12. Groszmann Lili emlékséta, 2025. május 18.

A POSZT frissül

Tervezet:

Indulás: 2025. május 18. 9 óra

Cserépfalu: Groszmann ház, Lili botlatókövének elhelyezése, Cserépfalvi emlékszoba, templomkert emléktábla, Schwarcz Éva botlatókövének elhelyezése, zsidó temető

Bogács: Zsidó temető

Mezőkövesd: egykori zsinagóga emléktáblája, Hársfa és Diófa utca sarka utca, az egykori gettó területe, tavalyi botlatókövek ellenőrzése, zsidó temető

1944 májusának végén Cserépfaluból és környékéről 931 zsidót vittek a mezőkövesdi gettóba. Június első napjaiban felszámolták a gettót, és a zsidókat a diósgyőri téglagyárba vitték, majd onnan Auschwitzba deportálták. A két cserép családból ketten élték túl a szörnyűséget.

Számítok rád, és ha az esemény terjesztésében is tudnál segíteni, az is klassz lenne.
Az esemény linkje: https://www.facebook.com/events/3189829571152667/

On 18 May of this year, we are going to remember those who were taken from the village closely following the route they would have walked from Cserepfalu to Mezokovesd, 18 km away, where there was a large Jewish ghetto. During the walk, researcher, Istvan Balazs and Peter Toth will discuss their findings, stopping by some relevant landmarks.

Kép az első sétáról, 2014-ből: