Groszmann Lili – a cserépi zsidóság története
Nem élhetünk tudatlanságban
A Herman Ottó Múzeum digitalizálta be az 1980-ban készült fotót Groszmann Józsefék házáról.
A fotó innen is elérhető.
Lakóház, Petőfi út 5. sz., Cserépfalu. Fotó /kasírozva/. Népi építészeti emlékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, a Herman Ottó Múzeum anyagából, másolat.
Távolabbról:
Közelebbről:
Legközelebb készítek egy friss fotót is.
Kettőnk közül Péter a mozgékonyabb, én elkényelmesedett vagyok, szeretem bújni a különféle adatbázisokat a jó meleg szobában, így kezdtem el az Ábrányi anyakönyvi kerülethez tartozó anyakönyvekkel foglalkozni. Egy Mezőkövesdet érintő Facebook-bejegyzésben azt olvastam, hogy a Mezőkövesd környéki községekben csak egy-két zsidó család élt. Ez nem fedi teljesen a valóságot. 1941-45 közötti időszakra érvényes lehet ez a megjegyzés, de nézzünk kicsit vissza az időben.
1895-1905 közötti adatok Cserépfaluról, csak a családfőket sorolom:
József Farkas, Klein Salamon, Groszmann József, Deutsch Adolf, Deutsch Sámuel, Abrahamovitz Sámuel, Spernáth Ignác, Spernáth Alajos, Reich Ábrahám, Müller Ábrahám, Kohn Bernát, Brieger Sámuel, Schwarcz Jakab, Schwarcz Fábián, Blumberger Sámuel, Schulmeister Dávid és a Czukker, Róth, Braun, Kohn családok.
Ez eddig 20 családot jelent, és az eddig fellelt anyakönyvek alapján 67 személyt.
Feldolgozva Ábrány, Mezőkeresztes, Cserépfalu, Vatta, 500 feletti anyakönyvezett zsidó lakossal a fent is említett 1895-1905 közötti időszakban.
Folytatás? A többi, az ábrányi anyakönyvi kerülethez tartozó község anyakönyvei, és a többi időszak, különös tekintettel az 1895 előtti időkre. Szerencsések vagyunk, hiszen nagyon sok utólagos bejegyzés is található az anyakönyvekben, illetve fellelhető az ábrányi anyakönyvek egy része, erről Péter írt is korábban.
Facebook-oldalunk a kutatás egyik kommunikációs eszköze. Posztjainkat ott tudják követni az érdeklődők, ahol nekik tetszik. Jelenleg 51 követőnk van. Van Twitter is a száznegyveneseknek!
Múlt héten Facebook-kommentben a Cserépfaluból elszármazott Hüvelyes Lajos osztotta meg édesanyja történetét.
H.L: Van két lovam, mind a kettő deres, mind a kettő Groszmann úrnak keres. (Tudjátok e ki dalolta ezt a Groszmann úr kocsmájában a 30-as években?)
GLB: Nem, de ha elárulod, megköszönjük 🙂
H.L.: Kis Tubu Bátyám énekelte, és kérdi, hogy Groszmann Gyurival mi történt.
GLB: Gyuri túlélte, amit találtunk róla annyi, hogy 47-ben indult egy bevándorlóhajón az akkor még angolok ellenőrizte palesztinába, letartóztatták, ciprusra internálták, és Izrael Állam kikiáltása után jutott be izraelbe. Perpillanat ennyit tudunk.
Mutatjuk a beszélgetésről készült képernyőképet. Kutatni mindenhol jó 🙂
Három plakátot mutatok az OSZK Plakát- Kisnyomtatványtárából. Köszönöm szépen, hogy itt lehetnek a blogban. Miskolc Eger és Miskolc.
1939. november 10-én a miskolci polgármester arra kérte a „földbirtok szerzési képességgel bíró” miskolciakat, hogy jelenjenek meg a városházán, ha őket érdeklik a zsidóktól elvett földek. Ez történhetett Cserépben is, amikor Groszmann Jószef földjeit elvették.
A miskolci főjegyző is plakátolt egyet 1939 novemberében. Közli a néppel, hogy 1738 „zsidónak tekinthető személy”-nek van érvényes iparigazolványa. Ami az összes iparűző 43 százaléka.
Harmadikként pedig megyünk Egerbe. 1944 szeptemberében a polgi arra kéri a „NEMZSIDÓ” személyeket, hogy ha be tudják azt bizonyítani, hogy zsidók lezárt üzletében ingóságaik vannak, akkor jelentkezzenek.
A cserépi Groszmann-boltban vagy Schwartz-boltban is lehetttek hasonló sztorik. Kiderül.
Groszmann Miklós túlélte a holokausztot.
1903-ben született Bánatos Groszmann Jóska harmadik gyermekeként Cserépfaluban. Sokáig övé volt a Groszmann kocsma vagy szatócsbolt, aztán jött a második világháború. Innentől nem tudom, hogy mi történt vele, de azt tudom, hogy 1972-ben halt meg Budapesten.
A születési kivonatát az önkormányzatnál scanneltem, a halotti anyakönyvét, pedig a narancs-cikk után kaptam a jewishroots.hu szerkesztőjétől Koltai Évától. Köszönöm szépen.
Groszmann Miklósnak három gyermeke volt: Az 1944-ben 22 éves Györgyről nincs információm, a 18 éves Lilit és a 8 éves Pált megölték a nácik 1944-ben.
Ugyancsak megölték a feleségét Groszmann Miklósnét, akit Spernáth Kornélia néven anyakönyveztek.
Groszmann Miklósnak négy testvére volt. Gizella, Éliás, Zoltán és Erzsébet. Gizella Bogácson hozzáment Kovács Sándorhoz,
1947-ben nyilvánították a Magyar Közlönyben eltűntnek. 1944-ben tűnt el. Ő is a holokauszt áldozata.
Groszmann Éliásról csak egy születési anyakönyvem van, abban egy 1954-es bejegyzés, hogy meghalt, 49 éves volt 1944-ben. Túlélte?
Groszmann Erzsébet 33 éves volt 1944-ben, róla 1989-es haláleset bejegyzésem van. Ő is túlélte a második világháborút.
Groszmann Zoltán 1945 végén halt meg Csernovicban, a Yad Vashem a holokauszt áldozatai közé sorolja.
A cserépi szatócsboltos Groszmann Miklós 69 éves korában halt meg Budapesten. Feleségét Kornéliát (44), két gyermekét Lilt (18) és Pált (8) és két testvérét Gizellát (51) és Zoltánt (38) a második világháborúban gyilkolták meg a nácik.