A cserépfalui zsidó temető 2023 februárjában

2023. február 18-án sétáltam el a temetőhöz és a Schwarcz házhoz. A temető egyik oldala van elkerítve drótkerítéssel, a református temető van a dróton túl. A két sírkő megvan még.

Klikkre nagyulnak a képek.

Az eddig feldolgozott, 1852-1905 közötti anyakönyvek alapján, ők nyugszanak a temetőben

Név Születési idő Halálozási idő Anyja neve
STERN Farkas Wolf 1861-02-03 1861-06-23 KOHN Betti
SPERNÁTH Piroska 1889-06-22 1889-07-01 FRIEDMAN Júlia
SPERNÁTH Ödön 1886 1905-04-20 FRIEDMAN Júlia
SPERNÁTH Mózesné sz.:FRIEDMAN Rebeka 1813 1875-04-09 nem ismert
SPERNÁTH Lajos 1891-07-28 1892-08-14 FRIEDMAN Júlia
SPERNÁTH Irén Margit 1902-01-26 1903-08-20 FRIEDMAN Júlia
SPERNÁTH Alajos 1844 1899-12-20 FRIEDMAN Rebeka
SCHWARTZ Rozi 1876-10-09 1876 GRÜNBAUM Katalin (Golde)
SCHWARTZ Mari 1884.02.05 1884.02.05 GRÜNBAUM Katalin (Golde)
SCHWARTZ Julianna 1882 1889-06-17 nem ismert
SCHWARTZ Irénke 1892-08-04 1892-09-19 BUCHALTER Janka
SCHWARTZ Ilonka 1891-07-03 1891-10-23 BUCHALTER Janka
SCHWARTZ Dina 1874-09-17 1875 DEUTSCH Cili
SCHULMEISTER Dávidné sz.: SCHENK Júlia 1871 1890-01-20 nem ismert
REICH Rezsin 1905-02-06 1905-09-05 SPERNÁTH Hermina
REICH Hajnal 1901 1907-02-024 SPERNÁTH Hermina
KOHN Lőrinc (Ari Lőb) 1856-06-18 1856-08-10 SCHWARTZ Rozi
KOHN Cili 1863-03-27 1865-09-11 SCHWARTZ Rozi
KLEIN Sarolta 1900-11-01 1901-01-08 RÓTH Róza
KLEIN Rezsin 1889 1893-03-20 RÓTH Róza
KLEIN Menyhért Miklós 1902-05-11 1903-05-07 RÓTH Róza
KLEIN Gizella 1905-02-17 1907-04-29 RÓTH Róza
JÓZSEF n.n (fiú) 1901-02-24 1901-02-24 RÓZ Amália
GUTMANN Lajos 1889-12-27 1890-01-10 GOTDINER Mária
FLANK Rozália 1856 1879-01-11 nem ismert
FLANK Pepi 1862-12-20 1881-11-19 SPERNÁTH Rozália
DEUTSCH Samu 1877-04-30 1875-04-19 KOHN Lizi
DEUTSCH Gyula 1897-11-26 1897-12-08 SCHWARTZ Rozália
DEUTSCH Ferenc 1806 1871-03-06 nem ismert
CZUKKER Márkuszné sz.: Zimmermann Pepi 1851 1882-02-16 ismeretlen
CZUKKER Márkusz 1840 1888-08-14 nem ismert
BAUM Benjáminné sz.: AGLER Róza 1845 1905-12-11 BAUM Veron

A Schwarcz házról is vannak hírek, készült egy tervezet a jövőről, az emlékházról.

Festmények csendben Schwarczék egykori házában

Tavaly eldöntöttem, hogy az emlékséta ezentúl csak a saját oldalainkon lesz berögzítve, mást ez úgysem érdekel. Viszont. Múlt nyáron egy barátom megvette Schwarczék egykori házát, és beindult a fantáziánk, ami fantáziafolyamat akkora is lehet egyszer, hogy lesz ott egy kicsivel komolyabb emlékhely is. Vagy nem.

Ezért az 5. Groszmann Lili napon egy kiállításra gondoltunk, amit az eléggé lepukkant és elhanyagolt házban fogunk megrendezni.

Előző nap kiteszünk 20-30 olaj- és akrilfestményt a falakra, másnap a séta előtt jól megnyitjuk, és ügyeleti rendszerben estig bárki megnézheti. Kint lesz egy telefonszám az ajtón, és parancsra kinyitjuk. Nem lesz pogácsa, műanyag pohárból kóla vagy ilyesmi. Csak olyan néma csendes kiállítást érzünk május 27-én.

Köszönjük a Civilhetesnek az első híradást 🙂

Az 5. Groszmann Lili Nap programja:

9.30 Festménykiállítás megnyitója a Váraljai út 2-ben, az egykori Schwarcz házban. Poór Katalin †, Salz Gabriella és Szűcs András festményei csak ezen a napon láthatók. Megtekinthető lesz Győri Márton Lázas csillagon című olajfestménye is.

10.00 A Cserépfalvi Könyvmegállóból indul az emlékező faluséta – Pauer Gyula könyvszobra, Cserépfalvi emlékszoba, Groszmann ház, Schwartz ház, II. világháborús emlékoszlop, Zsidó temető.

11.30 Bogács Kotyogó kávéző, zsidó temető

16.00 Mezőkövesd – Diófa utca Hársfa utca sarkán, az egykori gettóban emlékezés, emlékkő letétel.

Bárki csatlakozhat.

17 órától Schwarcz ház

A festménykiállítást a séta ideje alatt 12 órától a kapun elhelyezett telefonszám felhívása után lehet megtekinteni. (Kb. 5 perc alatt odaér az egyik festő a hívásra)

És készült erre is egy plakát, mert plakátolni jó.

Groszmann Lili Nap 2018. május 27.

Tehát akkor ötödjére ugyanonnan, ugyanoda, ugyanarról.

1944 májusa még mindig csak 74 évvel ezelőtt volt.

92 éves lehetne Groszmann Lili.

Program:

10.00 Cserépfaluból, Marika presszója után a Cserépfalvi Könyvmegállóból indul az emlékező faluséta – Pauer Gyula könyvszobra, Cserépfalvi emlékszoba, Groszmann ház, Schwarcz ház, II. világháborús emlékoszlop, Zsidó temető.

Idén először Schwarczék házába is bemegyünk, ahol egy festménykiállítást is tervezünk..

11.30 Bogács Kotyogó kávézó, zsidó temető

16.00 Mezőkövesd – Diófa utca Hársfa utca sarkán, az egykori gettóban emlékezés, emlékkő letétel.

Három vagy négy változás lesz az eddig megszokottakhoz képest. Vagyis öt. Nahát.

  1. Tavaly ősszel megnyílt a Cserépfalvi Emlékszoba, ezért a program része lesz a kiállítás megtekintése.
  2. Bemegyünk Schwarczék házába.
  3. Festmények lesznek Scwarczék házában. Csak ezen a napon lesz az a szuper kiállítás, ahol Győri Márton két festménye is kint lesz a falakon!
  4. A bogácsi zsidó temető felé is elfordulunk.
  5. Lesz az egykori mezőkövesdi gettó sarkán egy emlékkő is, melyet jól felavatunk.

Na és persze talán a legnagyobb változás, hogy a cserépfalui zsidó temető tulajdonjogát is megvitatjuk, mert az már papíron is zsidó temető.

István elkészítette a plakátot is.

Itt az FB-esemény.

Rejtekhely Schwarcz házának padlásán?

„Schwarczék házának padlásán bújtak el a zsidók.”

Írta pár napja egy cserépi olvasónk. A zsidók bújtatásáról már Malvinka néni unokája is beszélt nekünk, de eddig ilyen információt mástól nem hallottunk Cserépfaluban. A Váralja utcai házból 1944-ben vitték el Schwarczékat. Klein Irén, Schwartz Ernő, és a három gyerek Imre, Gyurka és Évi. Mindannyian a holokauszt áldozatai.

Egy barátom vette meg tavaly a házat, vannak vele terveink, de erről majd később.

Megnéztem a padlást.

Mutatok két képet. Találtam egy kb. két méter hosszú, és fél méter széles fából készült fedlapot a kémény mellett. Alatta egy üreg, melybe egy felnőtt, de két, sőt akár három gyermek is simán elférhetett. Dupla födém? Furcsa.

Schwartz ház rejtekhely

Nehezen tudom ezt rejtekhelynek elképzelni, de István szerint abban a korban bármi megtörténhetett.

A képeket megmutattam olvasónknak, aki szerint inkább egy kis ajtó volt az, ahol ő simán átfért gyermekkorában, a nagypapája pedig csak térdelve.

Van ilyen kis átjáró a padláson, amit még nyáron fotóztam le. A két ház között van egy kis ajtó, simán el lehetett azt tüntetni.

Ahogy István is mondta, bármi lehetett akkor.

Schwartz ház rejtekhely

Már posztoltunk a házról három éve, sőt egy régi képet is mutattunk. A klikk után jön a Schwartz ház régi fotója, a beillesztésen a Groszmannék háza látható.

Hétvégén Virág Laci feltöltött Móré Juliska néni képeiből egy frankó válogatást a Flickr-re. A képek a második világháború után készültek. Miért érdekes ez? Mert látszódik a Groszmann-bolt és a Schwartz-ház is a képeken. Természetesen ekkor már nem voltak ezek Groszmann-, és Schwartz-házak. Nézzük az első képet.

Így nézett ki 2017 nyarán az utcafront:

Schwartz ház 2017 nyarán

Szóval az elképzelések a Váralja úti házról.

Tavaly már az elhagyatott házudvar dzsumbuját kitisztíttattuk, a következő körben a ház állagának a romlását kellene megállítani, durván vizes a fal, a tetőn beázások vannak, tehát szépen sorban fel fogjuk újítani. Ebben segíteni is tudsz: a képre kattintás után olvashatod, hogyan támogathatod ezt a munkát is. KLIKK a képre most!Hogyan támogathatsz?

Támogatásod szeretnénk kérni egy olyan kutatási projekthez, melyet szabadidőnkben, saját zsebből finanszírozunk immár ötödik éve. Lelkesedésünk töretlen, de tovább szeretnénk lépni. Nem jó, hogy a megrendelt digitalizált dokumentum díja, vagy a gyermekeink túró rudija között kell választanunk. Mindkettő fontos. KLIKK!

A házba simán belelátok egy múzeumot, mely a kutatásunk emlékeire, és egyéb cserépi történetekre épülne. Egy olyan házban lehetne visszanézni a múltba, ahol nemcsak Schwartzék éltek, de itt volt kóser mészárszék, metszők, sakterek terei, és még megannyi zsidó kulturális emlék lehetne ott, ami ugye Cserépfalu történelmének része. Semmi megjátszós giccs vagy hatásvadászat, csak a múlt pontos emlékei kommentár nélkül.

Egy nyitott házat képzelek el, hasonlóan a cserépi gazdaházhoz, a kulcsát ki lehetne kérni a szomszédból, vagy lenne egy nemtitkos rejtkehely, és be lehetne menni megnézni, hogy mi történt ezen a klassz településen a 19. század elejétől 1944-ig.

Mert nem élhetünk tudatlanságban.

 

Érdekli Önt zsidóktól elvett föld?

Három plakátot mutatok az OSZK Plakát- Kisnyomtatványtárából. Köszönöm szépen, hogy itt lehetnek a blogban. Miskolc Eger és Miskolc.

1939. november 10-én a miskolci polgármester arra kérte a „földbirtok szerzési képességgel bíró” miskolciakat, hogy jelenjenek meg a városházán, ha őket érdeklik a zsidóktól elvett földek. Ez történhetett Cserépben is, amikor Groszmann Jószef földjeit elvették.

A miskolci főjegyző is plakátolt egyet 1939 novemberében. Közli a néppel, hogy 1738 „zsidónak tekinthető személy”-nek van érvényes iparigazolványa. Ami az összes iparűző 43 százaléka.

Harmadikként pedig megyünk Egerbe. 1944 szeptemberében a polgi arra kéri a „NEMZSIDÓ” személyeket, hogy ha be tudják azt bizonyítani, hogy zsidók lezárt üzletében ingóságaik vannak, akkor jelentkezzenek.

A cserépi Groszmann-boltban vagy Schwartz-boltban is lehetttek hasonló sztorik. Kiderül.