Címke: Kovács Sándorné

Kovács Sándorné, Groszmann Gizella Bogács

Folytatom az augusztus eleji miskolci levéltári beszámolót, az alapadatok itten vannak.

Kovács Sándorné, született Groszmann Gizella szintén a holokauszt áldozata, 51 évet élt. Groszmann „Bánatos” Jóska lánya Cserépfaluban született, az egyetlen hazatért túlélő, Groszmann Miklós testvére volt.

Tudjuk, hogy Groszmann József tehetős cserépi volt, a lányának is volt pár ingatlanja Bogácson, ahol Kovács Sándorral élt, szülei Farmosi Rozália, és Kovács István voltak.

Mi történt? Mivel Gizella nem jött vissza Auschwitzból, Kovács Sándor örökölte a megmaradt dolgokat, nincs itt semmi látnivaló.

Majdnem.

Kovács Sándor ugyanis harcolt a 2. világháborúban a 24-es könnyű hadosztálynál jelentsen ez bármit is. Noha a háborúnak vége lett, 1945-ben fogságba esett, Sopron-Pereszteg körül „tartózkodott”, és csak az év végén ért haza Bogácsra.

Viszont közben a Elhagyott Javak Kormánybiztossága besorolta az elhagyott javak közé Kovácsék, Groszmannék ingatlanjait.

A vizsgált levéltári irat egy mentességi kérelem, amiben összefoglalják a fentieket, tehát azt, hogy nem elhagyott az ingatlan, hiszen hazatért a fogságból Kovács Sándor.

Hát így történt.

Viszont egy kérdés, amire majd megkeresem a választ. 1945-ben történt mindez, de a bogácsi adóhivatal még 1950 nyarán is további adatokat kért a megyei tanácstól. Mi történt 5 évig? Sima bürokrácia, háború utáni erőforráshiány?

Neumann Ede Cserépváralja

Kutatás a levéltárban. Jó régen tervezem már, de Bence múltkori levéltári tippjei pont összepászoltak a cserépfalui nyaralással, ezért elmentünk Miskolcra Noémivel. Ő még csak ismerkedik a kutatással, ahogy én is 2014 óta 🙂

Tehát akkor rögzítsünk alapadatokat : Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára, Miskolc, 2022. augusztus 4.

Bence 3 témáról írt, a Schwarcz család Váraljai úti háza, Kovács Sándorné, Groszmann Gizella Bogácsi háza és a Neumann Ede cserépi ingatlana, melyet az Elhagyott Javak Kormánybiztossága dokumentumai között talált meg.

Neumann Edével kezdjük a beszámolót, róla még nem tudtam.

Az elhagyottnak minősülő ingatlanokról készült 1946-os dokumentumból kiderült, hogy Neumann Edének nem volt cserépfalui ingatlana, ellenben egy 980 holdas cserépváraljai szőlőjét kellett rendezni a kijelölt vagyonkezelő gondnokkal Neumann Józseffel. Megkeressük őt is.

Cserépfalu nem Cserépváralja.

Marad az eddigi tudásunk, csak Groszmannéknak és Schwarczéknak volt ingatlana, előbbi nem szerepelt az említett dokumentumban, mert Groszmann Miklós visszatért Auschwitzból Cserépfaluba.

Schwarczékét viszont megtaláltam, ahogy a cserépi születésű Groszmann Gizella bogácsi házát is, de erről majd legközelebb, mert most ennyi idő volt kutatási beszámolót írni.

Fotózni nem lehetett a levéltárban, ezért nincs illusztrációm, van viszont egy  homályos fotó egy büntetésről. Megpróbáltam bliccelni a levéltár előtt a gépkocsimmal, sajnos kudarcba fulladt az önkormányzat megkárosítása. Nem olcsó dolog kutatni na.

Neumann Ede cserépfalui háza

Erdős Bence a putnoki zsidó temetővel is foglalkozik, beszéltünk és leveleztünk az elmúlt napokban. Egy új forrást is ajánlott.

Az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának iratai megtalálhatók a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárában.

Bence 4 infót küldött, de előtte, mi is ez a kormánybiztosság?

Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága a Miniszterelnökséghez tartozó állami szerv volt Magyarországon 1945 és 1948 között.

Mik voltak az elhagyott javak? Azok a főleg ingatlanok, amelyek a háborús viszonyok következtében kikerültek a tulajdonosok birtokából, ők nem tértek vissza a deportálásokból, mert meghaltak, vagy nem akartak visszatérni ide soha.

Ilyenek voltak Schwarczék Cserépfaluban.

Na de nézzük Bence listáját:

  • Groszmann Gizella (Kovács Sándorné) (anyja neve: Brón Karolina, született: Cserépfalu, 1893) bogácsi ingatlana.

Groszmann Gizella Miklós testvére volt, Bogácson éltek, 1944-ben tűnt el.

  • Neumann Ede (és neje) cserépfalui ingatlana.

Neumann Ede neve ismert Mezőkövesden, a Chevra Kadisa vezetője volt és terménnyel kereskedett, eddig nem tudtunk cserépi ingatlanáról, ő is megtalálható a Yad Vashem adatbázisában.
Vajon hol lehetett ez az ingatlan?

  • Özvegy Schwarcz Ernőné (születési neve: Klein Irén, született: Cserépfalu, elhalálozási ideje: 1944. július 14.) cserépalui igatlana
  • Schwarz Ernő cserépfalui ingatlana

Schwarczék, de írják Schwartznak de itt pl. Schwarznak is,  a Váraljai út elején éltek 3 gyerekük volt, és mindannyian a Holokoauszt áldozatai. Ernő ráadásul tiszafüredi, fura, hogy Irént özvegyként írják.

Majd ez is ki fog derülni, mert nem élhetünk tudatlanságban.

Kösz Bence.

(borítókép: Schwartzék háza manapság)

Groszmann Miklós

Groszmann Miklós túlélte a holokausztot.

1903-ben született Bánatos Groszmann Jóska harmadik gyermekeként Cserépfaluban. Sokáig övé volt a Groszmann kocsma vagy szatócsbolt, aztán jött a második világháború. Innentől nem tudom, hogy mi történt vele, de azt tudom, hogy 1972-ben halt meg Budapesten.

A születési kivonatát az önkormányzatnál scanneltem, a halotti anyakönyvét, pedig a narancs-cikk után kaptam a jewishroots.hu szerkesztőjétől Koltai Évától. Köszönöm szépen.

Groszmann Miklósnak három gyermeke volt: Az 1944-ben 22 éves Györgyről nincs információm, a 18 éves Lilit és a 8 éves Pált megölték a nácik 1944-ben.

Ugyancsak megölték a feleségét Groszmann Miklósnét, akit Spernáth Kornélia néven anyakönyveztek.

Groszmann Miklósnak négy testvére volt. Gizella, Éliás, Zoltán és Erzsébet. Gizella Bogácson hozzáment Kovács Sándorhoz,

1947-ben nyilvánították a Magyar Közlönyben eltűntnek. 1944-ben tűnt el. Ő is a holokauszt áldozata.

Groszmann Éliásról csak egy születési anyakönyvem van, abban egy 1954-es bejegyzés, hogy meghalt, 49 éves volt 1944-ben. Túlélte?

Groszmann Erzsébet 33 éves volt 1944-ben, róla 1989-es haláleset bejegyzésem van. Ő is túlélte a második világháborút.

Groszmann Zoltán 1945 végén halt meg Csernovicban, a Yad Vashem a holokauszt áldozatai közé sorolja.

A cserépi szatócsboltos Groszmann Miklós 69 éves korában halt meg Budapesten. Feleségét Kornéliát (44), két gyermekét Lilt (18) és Pált (8) és két testvérét Gizellát (51) és Zoltánt (38) a második világháborúban gyilkolták meg a nácik.

Töredékes veszteségi adatok

Kaptam levelet a Hadtörténeti Levéltár és Irattárból. Az un. II. világháborús veszteséglistán 6 nevet találtak:

Klein Adolf, Kovács Sándorné Groszm, Wohl Lipótné Flank Fán, Schwartz Ernőné Klein, Spernáth Menyhért, Schwartz György

A HM HIM Hadtörténelmi Levéltárban a Holokauszt eseményeivel kapcsolatosan kizárólag töredékes veszteségi adatokat őrzünk. Levéltárunkban a humanitárius iratokon, valamint a Magyar Királyi Honvédség keretében megszervezett munkaszolgálat rendkívül töredékes dokumentumain kívül egyéb zsidó vonatkozású iratanyag nem található.

Összevetettem az adatbázisommal, melyben negyven Cserépben született zsidó származású ember található. Ezt a listát minél több forrásból próbálom megerősíteni. Az öt kapott névből mindet ismerem.

Klein Adolf: 1895.08.10 – 1944.11.15 Budapesten élt, Klein Salamon szatócsboltos fia, elköltöztek a 10-es években Cserépből.

Kovács Sándorné Groszmann???: 1893.08.28-1944.07.15. A halálozási adat Groszmann Kornélia halálozási adatával stimmel, de itt meg kell majd nézni a halotti anyakönyvi bejegyzést, ami Mezőkövesden lehet.

Wohl Lipótné Frank Fanni: 1870-1944.07.15. Mezőkövesden élt már a vészkorszakban.

Schwartz Ernőné Klein Irén: 1907.01.20- 1944.07.15. Klein Salamon lánya, Noszvajon élt egy ideig.

Schwartz György: 1934.11.16 – 1944.07.15. Klein Irén harmadik gyermeke, mindössze tíz évet élt.

Spernáth Menyhért: 1883.02.27. – 1944.07.15. vagy 1944 júniusa? A Yad Vashem azt írja, hogy a miskolci gettóban látták utoljára, ami 1944 júniusában történhetett. A halotti bejegyzése is miskolci. 1948-ban nyilvánították halottnak.