„A község lakossága körében közkedveltségnek örvend”

Ingyenes az Arcanum az Ünnepi Könyvhét miatt, találtam is rögtön két forrást 1939-ből, ekkor  már csak két család lakott Cserépfaluban Groszmannék és Schwarczék, vagy Schwartzék?

  • Groszmann Miklós az első világháborúban harcolt, csak 1919-ben tért haza.
  • A kocsma forgalma 1939-ben havi 150 pengő volt.
  • Klein Irén apja Salamon alapította a cserépi szikvízüzemet 1860 körül.
  • A szódavízgyár forgalma havi 75 pengő volt
  • A község lakossága körében közkedveltségnek örvendtek Groszmannék.

A második digitalizált részleten Schwarczék:

Honnan: Csíkvári Antal (szerk.): Vármegyei Szociográfiák V. – Borsod vármegye (Miskolc, 1939)V. rész: Személyi adattár

Két szatócs 1931

Klein Lászlótól kaptam a Facebookon egy linket. Magyarország ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági címtára. 1931-es kiadás. Ez a dokumentum sorolja fel a cserépi szolgáltatókat, kereskedőket, mezőgazdászokat. A teljes cserépfalui lista a szomszéd blogban látható.

Mindössze ketten, Grünbaum Ernő és Spernáth vagy Spernát Kornéla szerepelnek a dokumentumban a szatócsok sorban.

Grünbaumékat csúfolták Gümbaromnak, Spernáth Kornélia pedig Groszmann Miklós felesége, az apja Spernáth „náci koma” Ignácz boltját örökölte meg, vagy futott a nevén. Schwarczék nincsenek a listában. Érdekes.

Már megnéztük tavaly Magyarország iparosainak és kereskedőinek czim- és lakjegyzéke 1885. című kiadványt. Abban többen voltak, de Grünbaumék még sehol.

  • Korcsmáros: Schwarcz Adolf
  • Fűszerkereskedő: Schvarcz József, Schwarcz Adolf
  • Mészáros: Schvarz József, Spernáth Ignácz, Schwarz Adolf
  • Szatócs: Schwarz Adolf
  • Vegyeskereskedő: Flauk József, Deutsch József, Spernáth Ignácz

Az 1885-ös kiadvány fűszerkereskedős listájából fotóztam ki.

ÉLET

Spernáth Kornélia – szül: 1893 Cserépfalu, meghalt: 1944 Auschwitz
Bruan Karolina – szül: Cserépfalu, meghalt: 1944 Auschwitz
Groszmann Lilla – szül: 1926 Cserépfalu, meghalt: 1944 Auschwitz
Groszmann Pál – szül: 1938 Cserépfalu, meghalt: 1944 Auschwitz
Groszmann Zoltán – szül: 1893 Cserépfalu, meghalt: 1945 Cernovic
Groszmann Gizella 
– szül: 1893 Cserépfalu, meghalt: 1944 Auschwitz
Klein Irén – szül: 1907 Cserépfalu, meghalt: 1944 Auschwitz
Schwartz Ernő – szül: 1906 Tiszafüred, meghalt: 1944 Mathausen
Schwartz György – szül: 1934 Cserépfalu, meghalt: 1944 Auschwitz
Schwartz Évi – szül: 1937 Cserépfalu, meghalt: 1944 ism.
Schwartz Imre – szül: 1933 Cserépfalu, meghalt: 1944 Auschwitz
Klein Menyhért – szül: 1902 Cserépfalu, meghalt: 1944 Pozsonyliget
Klein Adolf – szül: 1894 Cserépfalu, meghalt: 1944 eltűnt
Klein Terézia – szül: 1888 Cserépfalu, meghalt: 1944 eltűnt
Klein Mihály – szül: 1899 Cserépfalu, meghalt: 1945 Sopronbánfalva
Klein Károly – szül: 1999 Cserépfalu, meghalt: 1945 Sopronbánfalva
Gross Miksha – szül: 1872 Cserépfalu, meghalt: 1944 Auschwitz
Grosz Miklós – szül: 1899 Cserépfalu, meghalt: 1944 ism.
Gutman Sámuel – szül: 1872 Cserépfalu, meghalt: 1944 Auschwitz
Kardos Ervin – szül: 1926 Cserépfalu, meghalt: 1945 Sopronbánfalva
Schwartz Leni – szül: 1880 Cserépfalu, meghalt: 1944 Auschwitz
Spernáth Dezső – szül: 1883 Cserépfalu, meghalt: 1944 eltűnt
Kohn Regina – szül: 1910 Cserépfalu, meghalt: 1944 ism.
Spernáth Menyhért – szül: 1883 Cserépfalu, meghalt: 1944 eltűnt
Frank Fanni – szül: 1870 Cserépfalu, meghalt: 1944 Auschwitz

Ma van a holocaust nemzetközi emléknapja.

A cserépi zsidóság története. Balázs István és Tóth Péter kutatásának 2015. január 27-i állapota.

Groszmann Miklós

Groszmann Miklós túlélte a holokausztot.

1903-ben született Bánatos Groszmann Jóska harmadik gyermekeként Cserépfaluban. Sokáig övé volt a Groszmann kocsma vagy szatócsbolt, aztán jött a második világháború. Innentől nem tudom, hogy mi történt vele, de azt tudom, hogy 1972-ben halt meg Budapesten.

A születési kivonatát az önkormányzatnál scanneltem, a halotti anyakönyvét, pedig a narancs-cikk után kaptam a jewishroots.hu szerkesztőjétől Koltai Évától. Köszönöm szépen.

Groszmann Miklósnak három gyermeke volt: Az 1944-ben 22 éves Györgyről nincs információm, a 18 éves Lilit és a 8 éves Pált megölték a nácik 1944-ben.

Ugyancsak megölték a feleségét Groszmann Miklósnét, akit Spernáth Kornélia néven anyakönyveztek.

Groszmann Miklósnak négy testvére volt. Gizella, Éliás, Zoltán és Erzsébet. Gizella Bogácson hozzáment Kovács Sándorhoz,

1947-ben nyilvánították a Magyar Közlönyben eltűntnek. 1944-ben tűnt el. Ő is a holokauszt áldozata.

Groszmann Éliásról csak egy születési anyakönyvem van, abban egy 1954-es bejegyzés, hogy meghalt, 49 éves volt 1944-ben. Túlélte?

Groszmann Erzsébet 33 éves volt 1944-ben, róla 1989-es haláleset bejegyzésem van. Ő is túlélte a második világháborút.

Groszmann Zoltán 1945 végén halt meg Csernovicban, a Yad Vashem a holokauszt áldozatai közé sorolja.

A cserépi szatócsboltos Groszmann Miklós 69 éves korában halt meg Budapesten. Feleségét Kornéliát (44), két gyermekét Lilt (18) és Pált (8) és két testvérét Gizellát (51) és Zoltánt (38) a második világháborúban gyilkolták meg a nácik.

Teória

Írtam már Groszmann Miklósról és Groszmann György Oszkárról. 1944-ben 22 éves volt az utóbbi. Ők nincsenek rajta az áldozatok listáján. Szombaton mégegyszer megnézem az anyakönyveket hátha találok valami új infót róluk. Találtam viszont a világ igazai között egy borsod megyei embermentőt.

Horváth Kálmán százados a miskolci VII. honvéd hadtest (Nógrád, Borsod, Gömör, Heves megyék) munkaszolgálatos előadója volt. A német megszállást követően végigjárta a területéhez tartozó városok és járási székhelyek gettóit, és a Belügyminisztérium szigorú utasítása ellenére kortól függetlenül 14 évestől 70 évesig mindenkit besorozott. A több ezer besorozott zsidó munkaszolgálatost a jólsvai és a – Hatvan mellett lévő – gombospusztai munkaszolgálatos elosztó helyre vitté, így elkerülték az auschwitzi haláltábort.

Ez akár azt is jelentheti, hogy Groszmann Miklóst, Gyurit és Schwarcz Ernőt, azaz a férfiakat kivették a többiek közül a gettóban. Groszmannék megmenekülhettek, – mivel nincsenek az áldozatok listáján – Schwartz Ernő pedig nem jutott el az asszonyokkal, gyerekekkel Auschwitzba. Itt Schwartz Ernőnét (Klein Irén) (37), Imre Ottót (11), Györgyöt, Évikét (7) és Groszmann Miklósnét (Spernáth Kornélia), Lilit (18) és Lipót Pált (6) 1944 júniusában, amint megérkeztek megölték. Schwarcz Ernő (38) 1945 márciusában hunyt el Mathausenben.

Nem tudom a kutatók állítanak-e fel teóriákat, és azután indulnak tovább egy teórianyomon. Most én igen.