Címke: videó

Nagyvázsony zsidó temető

Olyan gyorsan zsúfolódtak össze a napok, az órák, no meg a percek, hogy a július végi nagyvázsonyi temető már nem fért be a blogszerkesztőbe. most végre pótlom.

Volt ugye a nyáron poszt temetőkről: Tótvázsony, Nemesvámos, Székelyudvarhely 1., Székelyudvarhely 2., Abádszalók és Tiszaderzs.

A jegyzeteimben csak csalánosnak jelöltem ezt a zsidó temetőt. Tótvázsonytól egy jó nagy padlógáznyi távolságra van Nagyvázsony. Gyerekkoromban Kinizsi Pál miatt volt fix program a balatoni nyaralás alatt Nagyvázsony, most a temetőt kerestem. Nyugat felé kifelé, a bal oldalon van egy fák által határolt területen a temető. Körben szántók. Van kőkerítés, az ajtaja nyitva, vagyis inkább nincs már meg. A lényeg: a rengeteg csalán.


Bementem, amíg bírta a nyaralós lábam, majd visszafordultam. Nincs sok kép, de ami van az színes, és elég sok sírkő ott van a helyén.

Na de a képek elé még egy kis helytörténet.

1883-ban volt Nagyvázsonyban egy durva zavargás, az összes zsidó házának ablakát beverték. A község híressége Teddy Kollek, Jeruzsálem polgármestere. 1911-ben született Nagyvázsonyban, 1935-ben léptek le az akkori Palesztinába. A háború alatt visszajött segíteni.

Kollek a háború alatt visszatért Európába, hogy mentse a zsidóságot. Sikerült a mentés, háromezer zsidó fiatalt Angliába juttatott.

2007-ben kapott emléktáblát a községben.

Volt zsidó templom és fürdő Nagyvázsonyban, egy térképen megvan az a hely is, ahol a sakhter lakott. Innen tölthető.

Mutatok még kattintás után egy 2009-es képet a temetőről. A felvétel kicsit csalóka, de a nyáron készültekhez képest látszik, hogy 2007-ben rendbe rakhatták a területet. A természet azóta a kőfalak környékén is teszi a dolgát.

2011-ben fel akarták újítani a kőfalat, de a Mazsihisztól választ sem kaptak a megkeresésre. És még egy fontos forrás. 2017 áprilisában arról döntött az önkormányzat, hogy felújítják a temetőt. Írtam ide is mailt, majd jövünk a részletekkel.

Na és akkor a képek, és egy rövid videó is. A Mazsihisz adatbázisa szerint 71 sírkő van a temetőben!

Felkészül Hernádnémeti, aztán jön Sajónémeti, és Bonyhádról is kaptunk friss képeket.

Na de megint változtatunk, hiszem a ZSTM.HU a zsidó temetők térképes adatbázisába kerülnek fel a friss fotók és videók a temetőkről, itten pedig egotrippes beszámolók lesznek majd a jövőben.

Hír még Cserépfaluból, hogy az egykori Záli néni kocsmáját, és Schwartzék szatócsboltját megvásárolta egy ismerősöm. Ezen az ingatlanon is gondolkodunk, hogy mi is lehetne belőle. Hogyan emlékeztessünk a Váralja út 2. szám alatt mindenkit arra az ötfős családra, akiket 1944 májusában elvittek Cserépfaluból, és sosem tértek vissza.

Még valami.

A cserépfalui temető tulajdonjoga is rendeződik az elkövetkezőkben, erről majd egy külön posztban bővebben is beszámolunk.

Zsidó temető Tótvázsony

Folytatódik az ismerd meg hazádat, megaztán nyaralj okosan túra fekete gépkocsival című alprojektünk. Tavaly Taliándörögdön már mutattam a temetőt, most onnan visszafelé ereszkedve néztem be a vázsonyi vidékre, ha egyáltalán van ilyen nevű vidék.

Tótvázsony nevét már az államalapítás után említették egy iraton, tehát jó régen települtek be a környékre az emberek. Sőt már az ősemberek is! Na meg a zsidók!

Tótvázsony egyik híressége, a kor egyik eképesztően gazdag filantrópja, Freystädtler Antal zsidó nagybirtokos, akinek szeszgyára és marhatelepe is volt, legfőképpen nagy uradalma, sőt a budapesti zsidó gimnázium létesítésére is felajánlott egy csomó pénzt. Ma ez a Radnóti Gimnázium a Cházár András utcában, a 14. kerületben.

Magyar-Zsidó Szemle 26. (1909)1909 / 4. szám. A Freystädtler-féle alapítvány kuratóriuma és a pesti hitközség előljárósága között kötött szerződés a pesti izr. hitközség alapítványi gimnáziuma tárgyában

A Kaposvári „Mária Valéria” Árvaházat is ő építette, és a kaposvári zsidó temetőnek is Antal adott egy területet

A Tótvázsony pont hun egy mondatban említik az 1944-es eseményeket.

A faluból 3 zsidó családot (12 fő) deportáltak, akik közül csak ketten tértek vissza.

Balatonfüredtől és Veszprémtől sincs messze Tótvázsony, egy észak-dél irányú falucska a Balaton-felvidéken. Ahogy beérünk észak felől a faluba, bal oldalon a keresztény temető, majd kb 100 méterrel fentebb van a zsidó temető.

A két temető között sem éppen gondozott a terület.

Tótvázsony zsidó temető 2017. július 29.

Ott fenn, középen az a kis erdőcske a temető. Mellette és mögötte 10-20-30 éve épített házak.

Hasonlóan a nemesvámosi helyzethez, a nagy fák és a dzsumbuj, vagyis a természet a főnök. Nyári szerelésben nem kóser oda bemenni.

A legfontosabb főlényeg, hogy bármennyire is néztem át a szemüvegemen, és nagyítottam bele a képekbe, nem láttam egy sírkövet sem. Ezért a képek, és a videók is ilyen, erdős típusú multimédiák.

Körbejártam persze a temetőt, vagyis három oldalát, mert az egyiken lakóház van, de nem láttam köveket. Csak a régi kőkerítés maradványa emlékeztet valamire.

Tótvázsony zsidó temető 2017. július 29.

A Mazsihisz adatbázisa szerint 10 kőnek kellene ott lennie, és még ezt is írják:

Sírkövek nincsenek a helyükön, és töredezettek. Sok sírhely beszakadva. Évtizedek óta nincs használatban. MAZSIHISZ kérésének megfelelően a sírkövekhez az önkormányzat nem nyúl hozzá.

Hogyan ne nyúljanak hozzá, ha nincs ott sírkő? Az lehet, mint Cserépfaluban, vagy Bükkzsércen, hogy elhordták a temetőből a köveket. Láttam lentebb, a két temető között kőrakásokat, talán azokban vannak?

Írtam az önkormányzatnak levélpostát, majd módosítom a válasszal a posztot.

Van még pár kép és videó Tótvázsonyból:

Felkészül: Nagyvázsony!

Zsidó temető Nemesvámos

Székelyudvarhelyről kb. 13 órás buszút után megérkezhetünk Nemesvámosra, ami mindössze pár benzinkútnyi távolság. Na jó, nem egyből itt folytattam a nyaralást, de a Balaton-felvidéken választottam ki a következő temetőt.

Nemesvámos Veszprémtől pár kilométerre délebbre helyezkedik el, régebbi neve csak simán Vámos, a többségében nemesi származású lakosság miatt történt a névadás: Nemes meg Vámos: Nemesvámos.

18. században települt be hat-hét zsidó család, volt zsinagóga, és persze temető is. A Weiszekre még emlékeznek a helyiek, egy dolgozatban két releváns vámosi helyet is említenek:

Zsidó imaház : Vég András háza É. 75–80 évvel ezelőtt a helybeli zsidóság imaháza volt. Végh András egyik őse vásárolta meg.

Kultur : Kulturotthon : Vejszék háza É. Weisz zsidó kereskedő tulajdona volt. A család pusztulása után bolt, kocsma, iskola, orvosi rendelő lett. Ma kultúrház.

Nemesvámos történetéről letölthető a netről egy monográfia, benne olvashatunk a 44-es események előzményéről is:

A Nemesvámoson birtokos Kertész (Khón) Ferenc budapesti lakostól a magyar állam javára elkobozták a 428. sz. telekkönyvi betétben A-l-7. sor: 1454. és 2876. helyrajzi szám alatt szereplő két katasztrális hold 612 □-öles birtokot. A Nemesvámoson élő Weisz Vilmos tulajdonában lévő üzletet és vendéglőt kezdetben működésében zavarták: üzemeltetését egyre jobban szigorították, majd előbb a vendéglőt, utána pedig a vegyeskereskedést bezárták

…..

A megpróbáltatások 1944. április 9-től felgyorsultak: ekkor rendelték el, hogy a zsidó vallású magyar állampolgárok a nyilvánosság előtt kötelesek felsőruhájukon, feltűnő helyen 10×10 cm-es nagyságú, sárga textilanyagból készített hatágú, ún. Dávid-csillagot viselni. Másfél hónappal később -újabb és újabb megalázó intézkedés után – 1944. június 1-jén elrendelték a zsidó vallású polgári lakosság ún. „gettókba” zárását. A nemesvámosi zsidó vallású személyeket ezen a napon a veszprémi gettóba, a későbbi Bajcsy-Zsilinszky u. 9. és 11. sz. házaiba, illetve a közeli zsinagóga épületébe zárták.

A temetőt nagyon könnyű megtalálni a gyüri dombon, a Petőfi utca végiben kell egy jobbost fordulni, és egy elhanyagolt erdőcsík a zsidó temető. A temető mellett lévő nagyfeszültségű vezeték miatt rendesen ki van takarítva a vezeték alja, de a temető egy gondozatlan erdőcske.

Az út melletti kis résen, csalánok és bozót között lehet bemenni a temetőbe, itt egy leborított sírkő mutatja meg a temetőt. Bizonyíték. Tovább csak machetével lehetett volna menni, ezért csak egy képet tudok mutatni, a lenti videó is szinte egy helyből készült.

Nemesvámos

A Mazsihisz adatbázisa szerint 10 sírkő van a temetőben, hat szóval jellemzik:

Elhanyagolt, használaton kívüli, romos. nem működő

Egy 2012-es cikkben még nem volt ledöntve a sírkő, gyanús, hogy a cikk mellett is csak ezt a követ mutatják. Nem láttam én sem többet, bármennyire is koncentráltam rá az erdő belsejére.

A tárgyiasult emlékek közül csak a temető maradt ránk a gyüri domboldalon. Mustos István alpolgármester kezdeményezésére idősebb Mustos István önkéntes munkával kitisztította a gazzal, cserjével benőtt területet. Bár az elhurcolt, vagy földbe süllyedt köveket már nem lehet pótolni, az ott nyugvók helye gondozottabbá vált.

Gyanítom, hogy az elmúlt 5 évben nem történt ott semmi. Esetleg annyi, hogy valaki ledöntötte a követ. Vagy a természet intézte el.

Felhívtam a polgármesteri hivatalt, nem nagyon tudtak segíteni temetőügyben, majd írok nekik mailt. Az önkormányzaté a temető.

Itt a videó az erdőben fekvő sírkőről:

Felkészül: Tótvázsony.

Székelyudvarhely zsidó temető

Cserépfalu testvérfaluja Homoródújfalu, mely klassz falu a Székelyudvarhely melletti völgyben található, és ha már arrafelé vitt az élet, akkor temetőkeresés a win-win.

Az udvarhelyi református temető mellett van egy dokumentált elkerített temető, de van egy másik is, a katolikus temető mögött jóval, valahol a Csereháton. Az Udvarhelyi hírportálon egy régi cikkben olvastam a temetőről, bozótok mellett megbúvó kökénybokrok között emlegettek az írásban pár sírkövet. Igyekezzem én a 30 fokos melegben a Csereháton, sajnos nem sikerült megtalálni a kettes számú temetőt.

A keresés kezdetén egy korsó Ciuc sör elfogyasztása után a helyi könyvtárban érdeklődtem, ott is csak a református mellett temetőről tudtak. A másikról semmit.

Tehát akkor ez első temető.

A református temető bejáratánál, az eligazító táblánál már jelölve is van a temető. Kis séta jobbra felfelé, és egy kőkerítéssel zárt részben helyezkedik el a zsidó temető. A kerítésszerű ajtó nyitva, rajta egy rozsdás tábla. Simán be lehet menni kalapban a temetőbe. Még a hetvenes években is temettek ide. A temető közepén az elhurcoltak emlékműve márványodik, melyet a holokauszt 50 éves évfordulójára magasítottak.

Schwächter Ernő Cháim Szenvedéseink a nácizmus alatt című könyvében lehet többet megtudni az udvarhelyi zsidóságról, és letölthető egy részletes dolgozat Tibori Szabó Zoltántól. Így kezdődik:

A „székely Athénban” már az 1800-as évek első felében telepedtek le zsidók. A székely társadalom hagyományos zártsága miatt az udvarhelyi zsidóság száma a 19. század végéig viszonylag alacsony maradt. Valamivel nagyobb a száma az ide telepedetteknek 1880 után, amikor a régióban fellendült a fakitermelés és a fafeldolgozás. A két világháború között néhány tucat máramarosi zsidó család érkezett a városba, akik szintén a faiparhoz értettek.

Először volt a Status quo, majd az ortodox hitközség is megalakult, 1941-ben még több mint 300-an laktak Udvarhelyen zsidók, a pusztítás után száz alá csökkent a számuk, majd fokozatosan tovább csökkent, és megszűnt a hitközség. A történet a megszokott, zsidók boltjaira kitett táblák, atrocitások, munkaszolgálat, marosvásárhelyi gettó, majd Auschwitz a végállomás. A túlélők visszatértek, elvándorlás, és a zsidó élet megszűnése Udvarhelyen. Pár emléktábla. A szokásos. Különösen izgalmas a Trianon utáni korszak, voltak itt is igaz emberek, aztán jött Horthy a fehér lovon, hogy utána innen is vihessék a zsidókat.

Képek a temetőből:

Videók a temetőről. Azért a többes szám, mert a szoftver csinált magától egy zenés verziót, és azt is megtartottam.

2.

A Csereháton, a katolikus temetőben is érdeklődtem az öregebb néniktől a másik zsidó temetőről. Volt, aki nem tudott róla semmit, volt, aki vissza akart terelni a református temetőbe, egy köztemetőt is emlegettek, ahová jehovákat temettek “Lehet hogy, ott lesz amit keres fiam!”, aztán végül megkérdeztem, hogy kábé mekkora ez a Cserehát.

A válasz kis mosolygás volt, na ekkor adtam fel a több hektárnyi terület bejárását. Itt is készítettem pár felvételt, gyanúsan sók új lakóparkot is láttam.

Pár kép a Cserehátról, lehet, hogy valahol ott van a zsidó temető is az egyik képen.

Visszatérünk 🙂

UPDATE. 2017. augusztus 1.
A kommentben ott a megoldás, de ki is fotóztam felülről a térképet. Sőt így már az 1941-es katonai térképen is látszódik. Megnézzük majd, köszönjük a segítséget.

Itt van!

Zsidó temető Abádszalók

Hétvégén folytattuk a nyaralás közben megnézem a temető c. projektet, ezúttal Tiszaderzs és Abádszalók volt a két megálló. Közben kaptunk képeket Sajónémetiből is, és Hernádnémetiből is érkezik a következő héten friss képsorozat. Tartalom tehát lesz, és van.

Abádszalók igazából Tiszaabádot jelent, mert anno Tiszaszalókkal vonták össze, így lett Abádszalók a község neve. Ember Mária dolgozatából tájékozódok éppen Abádszalók zsidóságát illetően, azt írja, hogy a magyarországi átlaghoz képest jóval többen élték túl a holokausztot a szalókiak és az abádiak.

Tiszaabád déli részén volt egy kisebb dombon a temető, vagyis most is az. Brutális kőkerítés védi az idegen szemek elől magát a temetőt, egy helyes zárt vaskapu fogadja az érdeklődőket.

Mutatom a kataszteri térkép részletét.

Tiszaabád kataszteri térképrészlete

A Mazsihisz honlapja szerint 100 sírkő található a temetőben, több, mint negyven éve nem temettek ide senkit. Borzasztó elhanyagolt, becslésem alapján tíz éve nem járt itt fűkasza. Van néhány pontja a kerítésnek, ahonnan egy 186 centis ember belát, de pár magasabb sírkőtetőn, és a természeten kívül nincs igazán látnivaló.

Értem én, hogy hagyni kell a temetőt, és a halottakat békén, nem olyan nagy gáz, ha a természet visszaveszi a természetet, de azért ez így kicsit túlzás.

Képek és videó 2017. július 16-án.

Felkészül Tiszaderzs!