emlékezés Archívum - Groszmann Lili – a cserépi zsidóság története

12. Groszmann Lili emlékséta, 2025. május 18.

A POSZT frissül

Tervezet:

Indulás: 2025. május 18. 9 óra

Cserépfalu: Groszmann ház, Lili botlatókövének elhelyezése, Cserépfalvi emlékszoba, templomkert emléktábla, Schwarcz Éva botlatókövének elhelyezése, zsidó temető

Bogács: Zsidó temető

Mezőkövesd: egykori zsinagóga emléktáblája, Hársfa és Diófa utca sarka utca, az egykori gettó területe, tavalyi botlatókövek ellenőrzése, zsidó temető

1944 májusának végén Cserépfaluból és környékéről 931 zsidót vittek a mezőkövesdi gettóba. Június első napjaiban felszámolták a gettót, és a zsidókat a diósgyőri téglagyárba vitték, majd onnan Auschwitzba deportálták. A két cserép családból ketten élték túl a szörnyűséget.

Számítok rád, és ha az esemény terjesztésében is tudnál segíteni, az is klassz lenne.
Az esemény linkje: https://www.facebook.com/events/3189829571152667/

On 18 May of this year, we are going to remember those who were taken from the village closely following the route they would have walked from Cserepfalu to Mezokovesd, 18 km away, where there was a large Jewish ghetto. During the walk, researcher, Istvan Balazs and Peter Toth will discuss their findings, stopping by some relevant landmarks.

Kép az első sétáról, 2014-ből:

99 éves lenne ma Lili

A holokauszt nemzetközi emléknapja van ma, Lili 99 éves lenne ma, de megölték a nácik.

Nem élhetünk tudatlanságban.

2025. május 18-án végiggyalogoljuk a Cserépfalu-Mezőkövesd távot, amely úton Lilit 81 évvel ezelőtt egy lovaskocsival vitték a gettóba.

12. Groszmann Lili Emlékséta: https://www.facebook.com/events/3189829571152667/

A programot Az Élet Igazsága Alapítvány szervezi.

Groszmann Lili 1927-ben Cserépfaluban 🙁

Újabb klassz középiskolai program Mezőkövesden

A holokauszt volt a központi témája a mezőkövesdi Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola április 3-ai projektnapjának, amelyen 22, Mezőkövesd testvérvárosából, Bad Salzungenből érkező diák, valamint négy kísérő pedagógus is részt vett, írja a Mezőkövesd.hu.

A mezőkövesdi középiskolában évek óta foglalkoznak a holokauszttal, több eseményről be is számoltam, részt vettek az üres padok programban, az iskolában emlékjelet is tettek ki, most egy fát is ültettek a német és magyar diákok.

Megkérdeztem Krajnyákné Barna Anikót, a gimi német szakos pedagógusát a programról. Kiemelte, hogy tavaly már voltak tanulmányi kiránduláson Bad Salzungenben, ahol több egykori a buchenwaldi koncentrációs tábor helyén létesített múzeumot is megnéztek. Anikó azt mondja ezt a programot azért támogatják a németek, mert felerősödtek bizonyos neonáci hangok, és igyekeznek mindent megtenni, hogy a holokauszt borzalmai ne ismétlődhessenek meg.

Képek a tavalyi németországi útról:

Egy cikk is megjelent az akkori útról:

De vissza 2023-ba. A projektnap előtt Budapestre utaztak a diákok, ahol a Dohány utcai zsinagógát, zsidó emlékhelyeket kerestek fel.

A csoportos projektnapon a holokauszt emlékén dolgoztak, amelyet be is mutattak az iskola dísztermében. Emellett megkoszorúzták az iskola aulájában található, az intézmény egykori zsidó diákjainak emlékplakettjét.

A hétfői program folytatásaként a német es a magyar diákok egy barátságfát ültettek el közösen a gimnázium udvarán. A faültetésen részt vett Molnár Istvánné önkormányzati képviselő, aki üdvözölte Mezőkövesd testvérvárosából érkezett vendégeket, majd átadta a város ajándékát és jókívánságait. Az eseményen Burkhard Durner, a delegáció vezető tanára adta át Bad Salzungen polgármesterének üdvözlő levelét, jókívánságait, valamint ajándékukat.

Képek a mezőkövesd.hu-ról

Groszmann Lili az Országos Széchényi Könyvtárban

Laza tíz percben fogok beszélni a kutatásról 2018. november 23-án, 10 óra 30 perckor az Országos Széchényi Könyvtárban, a Tudományos Ülésszakon.

Minden évben, a könyvtár születésnapján kiváló kollégáim elmondják, hogy mivel is foglalkoztak a normál ügymeneten túl, idén bekéredzkedtem az eseményre. Több segítséget kaptunk a könyvtártól, az előadás egy köszönet.

Ennyi az absztrakt, vagyis az előadás összefoglalója:

Tóth Péter: Aktívan felejtsünk, vagy tépjük fel a II. világháborús sebeket? Oral history Cserépfaluban Lehet-e valós időben blogolni a tudományos kutatás során megszerzett in- formációkat? 1944 tavaszán egy borsodi falucska, Cserépfalu zsidó polgára- it a mezőkövesdi gettóba, majd Miskolcon keresztül Auschwitzig vitték. 12 Egyikük az akkor 18 éves Groszmann Lili volt, akit jelenlegi tudásunk szerint az auschwitzi gázkamrában pusztítottak el számtalan zsidó társával együtt. Balázs Istvánnal közös kutatásom néhány személyes közléssel, oral history- val indult 2014-ben. Kutatásunk során minden megszerzett információt gyorsan megosztunk egy webes felületen. Módszertani alapvetésünk, hogy forrásainkat, eredményeinket azonnal hozzáférhetővé tesszük, azaz a leírt szöveget, szkennelt dokumentumot, fotót, videót bárki számára elérhetővé tesszük az interneten. Az előadásban a faluban készített beszélgetésekről, oral historykról fogok beszélni.

Tehát a személyes beszélgetésekről fogok beszélni, meddig Oral history az interjú, mi lesz a szerkesztett változattal, mi van akkor, ha az emlékező módosítja az emlékét utólag. Mi is az emlék, mint olyan?

Lesz egy kis kiadvány is, így néz ki a tizenkettedik lap alja:

Kösz Franciska a mindent!

Ezek voltak a diák:

Aktívan felejtsünk, vagy tépjük fel a II. világháborús sebeket? Oral history Cserépfaluban from Tóth Péter

3. Groszmann Lili Emléknap

A május 22-i rendezvényünk Facebook-oldala már régóta él, ezt írtuk oda tájolásképpen az érdeklődőknek:

17 kilométeres séta Cserépfaluból Mezőkövesdre. Harmadik alkalommal beszélgetünk az életről, azokon a helyeken végigsétálva, ahol 1944-ben a mezőkövesdi gettóig vittek cserépi családokat parancsszóra.

Rövid faluséta során az 1944-ben deportáltak házait érintjük, majd a budapesti holokauszt emlékmű alkotójának, Pauer Gyulának bronzból készített könyvszobrát, a templomkertben található emlékoszlopot és a zsidó temetőt tekintjük meg. Ezután a Cserépfalutól 17 kilométerre lévő Mezőkövesdig, az akkori gettó területéig gyalogolunk. 15 óra körül érünk a mezőkövesdi Hársfa Diófa utca sarkára. Hetvenkét éve többek között a Groszmann és a Schwartz család is megtette ezt a távot. Ezután Miskolcra vitték, majd Auschwitzba deportálták őket.

A 18. század végén létrejött és hetven évvel ezelőtt még mintegy ezer fős Cserépfalu-környékbéli izraelita hitközség egykor fontos része volt a környék gazdasági, társadalmi és kulturális életének, mára azonban megszűnt.
A kutatás jelenlegi állása szerint 931 Mezőkövesd környékbeli embert hurcoltak el 1944-ben.

Az út során a helyi zsidóság két kutatója, Tóth Péter és Balázs István beszámol a 2014-ben kezdődött kutatás eredményeiről, melyet a Groszmann Lili blogon publikálnak

Eddig a napig 23 érdeklődő követi az eseményünkhöz feltöltött képeket, blogos linkeket.

Mutatom a rendezvény plakátját:

István munkája. Kicsit gondolkodtam a macskakövön, de ha megváltoztatnánk valamiféle cserépi háttérre, akkor egyrészt túl direkt lenne, másrészt a kutatásunk jóval túlnőtt már Cserépfalu határain. Tehát macskakő.