Címke: anyakönyv

Temetők adatbázisa

Többen kérdezték, hogy mi alapján kerülnek fel a temetők az adatbázisba és a térképre.

Első körben a Mazsihisz temetői adatbázisát nézzük át, ez hol pontos, hol nem, szerepelnek rajta temetők, de szerepelnek rajta egykori hitközségi tulajdonok is, amik nem temetőként funkcionáltak, tehát ez a lista nem teljesen pontos, illetve nem szerepel rajta minden temető.

Második körben átnézzük a fellelhető halotti anyakönyveket. Szerencsére precízen vezetve volt a temetés hely, így találtunk meg több temetőt, illetve temetőrészt, temetési helyet. Mutatok pár Veszprém megyei példát:

Gyepükaján

Káptalanfa

Ukk

Harmadik körben jön a kataszteri térképek tüzetes átvizsgálása. Sok helyen a temető a községtől távol, erdő szélén, szántóföld közepén volt. Ezeket a térképet kb. szemkifolyásig bogarásszuk, de ez is hoz eredményt, majd nyolcvan temetőt így azonosítottunk be.

Hogy mi ennek az értelme? Minden és semmi. Azt szeretnénk elérni, hogy legyen egy talán teljes adatbázis, amiket később kiegészítünk a nevekkel, hiszen egy temetőt megtalálni egy dolog. A nevekkel kiegészülve már kicsit jobb lenne…Szerintünk.

Nemsokára publikáljuk az eddigi eredményeinket.

Negyedik év start

2014-ben kezdtük, most pedig már 2017 van, ez azt jelenti, hogy a negyedik naptári év lapjait tépkedjük le a Groszmann Lili kutatás Jeruzsálem felé néző faláról.

Apropó Jeruzsálem. Nézzük csak meg ezt a fotót!

Groszmann Miklós házának déli oldala 2016.12.30.

Különös ablaka van a Groszmann ház padlásterének.

Keressük a nyomot, ami újfent megmutatja, hogy bizonyisten Groszmannéké volt a katolikus templom mögötti ház kettővel.

2016. december 30-án közösen búcsúztattuk el az évet Istvánnal és még pár segítőnkkel, barátunkkal az Cserépfaluban. A Petőfi utcán újra lefotóztuk a házat, István azt gondolta, hogy talán Jeruzsálem felé néz a félköríves két ablak. Anno úgy építették a zsinagógákat, hogy a homlokzat kelet felé, Jeruzsálem felé nézzenek.

A Groszmann ház nem volt zsinagóga. Az ilyen típusú ablakok nem annyira jellemzőek a cserépi történelemben. És főleg az ilyen házak nem.

Az ablakok fölött mi lehet az a ferde rész?

Megnéztem a Google Maps-on, de nem Jeruzsálem, hanem Líbia felé néznek az ablakok. Ami délnyugat.

Ennyit erről.

Dél felé néznek a Groszmann ház félköríves ablakai

Tehát 30-án Cserépfaluban voltunk Istvánnal. A temető ügyét találtuk ki apropónak. Úgy döntöttünk, hogy fél napot együtt töltünk. A kettővel ezelőtti sétán már tudtunk többet beszélni, de olyan, hogy majdnem egy napon át szinte csak ketten legyünk, még nem volt.

Azért is tudunk ilyen parádésan együtt kutatni, mert alig találkozunk. Mintha két robot kutatna, akik Skype-on küldözgetik egymásnak az információkat.

  • Küldöm,
  • Vettem,
  • Köszi,
  • Küldtem már?
  • Ez megvan?
  • Ezt figyeld!
  • Feltöltöttem.

Az apropó az volt, hogy karácsony után Csendes Péter polgármester úr tájékozatott minket, hogy a földmérő és a kövesdi építési hatóság szerint problémás a zsidó temető eredeti állapotának a visszaállítása, mely munka a terület megosztásával kezdődne.

A mezőkövesdi hatóság értelmezésünk szerint úgy kezeli az ügyet, mintha mi egy új temetőt szeretnénk létesíteni. Nem erről van szó. Mi csak egy temetőt szeretnénk visszaállítani.

Kicsit bonyolult az ügy, és majd jobban össze is foglaljuk egyszer.

Szilágyi Zoltánnal, a cserépi református lelkésszel beszélgettünk erről is 30-án. A szokásos, mik az indítékaink, miért csináljuk körök után megbeszéltük, hogy a temető megújítása, rendben tartása mindenkinek az érdeke. Lelkész úrral jót beszélgettünk. Támogatja a kutatást, az ügyet, kinek hogyan tetszik.

A polgármester úr a levelében helyszíni bejárást ajánlott, melyre elhívja a hatóságokat is, és remélhetőleg lehet végre érdemben is dolgozni.

Bennünket minden megoldás érdekel, hogy a temető felújítását el tudjuk kezdeni.

MÁS
Támogatás. December végén újabb pénzbeli támogatásokat kaptunk, majd január elején is egy újabbat. Itt lehet követni.

Nagyon megtisztelő, és nagyon hálásak is vagyunk. El is kezdtük vadul a pénzköltést.

Befizettük a domain nevünket újabb egy évre, hamarosan utaljuk az újabb szerverfenntartási díjat, és vettünk egy kutatást segítő eszközt, egy Power Bank nevű töltőt. A jövőben ha merül valamelyik eszközünk, nem szükséges konnektort keresnünk. Alapvető kutatási eszköz az energia.

Mutatom a költési táblázatot, majd ezt is nyilvánossá tesszük, és naprakészen lehet látni a beérkezett támogatást és a költéseinket is.


Itt vannak a támogatási tudnivalók.

És még mindig nincs vége a posztnak.
Tavaly ott fejeztük be, hogy kényelmesen elkezdtük az 1851 és 1895 közötti anyakönyveket kutatni.

Ezek alapján 1856. augusztus 10-én Kohn Ábris Lőböt (Lőrinc) temették el először a cserépfalui zsidó temetőben. Két hónapot élt Schwartz Rozi és Kohn Adolf fia.

Mindig hangsúlyozzuk, hogy minden egyes adatot a jelenlegi rendelkezésünkre álló források alapján hozunk nyilvánosságra.

Az anyakönyvekről például azt valószínűsítjük, hogy csak ortodox zsidók szerepelnek benne, mert a szétválás (1870-71) környékén a nem ortodoxok a neológ vagy status quo ante anyakönyvekbe lettek bejegyezve. Vélelmezhetően kettős anyakönyvvezetés volt a felekezeti hovatartozás szerint.

Feltéve, ha volt más irányzathoz tartozó zsidó Cserépfaluban.

Megtudjuk.

Mi lesz idén?

Temetőfelújítás, újabb környékbeli temetők ügyébe kezdünk, interjúkat készítünk, lesz egy adatbázisunk a cserépiekről is, május 21-én emlékséta, alapítványt teszünk le, és persze minden újabb infó itt lesz a blogban.

4. Groszmann Lili Nap

Bükkábrány-Felsőábrány anyakönyvi kerület

A Magyar Nemzeti Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár között van egy egyezség, mely szerint az ott kutató kutatók egymást segítik. Kulturális intézmények win-win szituációja.

Mivel az OSZK csapatában rúgom a labdát, futom a köröket, diktálom a tempót, ezért engedélyt kértem arra, hogy az 1851 és 1895 közötti ábrányi hitközséghez tartozó anyakönyveket kényelmesebben tudjam kutatni.

Az engedélyt megkaptam, ezért mostantól saját tempóban, teljeskörűen fel tudjuk dolgozni azt a 242 digitalizált anyakönyvi oldalt, amit eddig még nem dolgoztunk fel.

Róluk van szó:

394. Bükkábrány-Felsőábrány anyakönyvi kerület (=Alsóábrány+Felsőábrány) (Ábrány)Izr.: lépüiv.1800.k.,megújít 1925/ Jelzet: X 5387, 242 felv. A 3422

Szül.: 1851-1895 Ház.: 1851-1895 Hal.: 1851-1895

//193.224.149.8/adatbazisokol/adatbazis/mikrofilm-anyakonyvek/adatlap/27866 52 felvétel
//193.224.149.8/adatbazisokol/adatbazis/mikrofilm-anyakonyvek/adatlap/27865 135 felvétel
//193.224.149.8/adatbazisokol/adatbazis/mikrofilm-anyakonyvek/adatlap/27867 65 fevétel

Mik fognak kiderülni? Persze csak az 1851 utáni adatok alapján.

  • Mikor és kit temettek először Cserépfaluban?
  • Mikor volt az első cserépi házasságkötés?
  • Mikor volt az első cserépi születés?

És persze a második, majd a harmadik, aztán majd Bogács, Váralja, Zsérc, Tard és így tovább.

Mindenki.

Első körben azon döbbentem meg, hogy 1871-ig nem találtam felnőtt temetést. Csak gyerekeket. Pár hónapostól pár éves korig.

Az anyakönyveket nem publikálhatjuk, mely szabályt betartjuk, de ha lesz olyan dokumentum, melyet mindenképpen meg szeretnénk mutatni, arra majd engedélyt kérünk.

Az eredményről majd az OSZK-ban is beszámolok. Hamár.

Kösz OSZK!

Kösz MNL!

Stern Farkast Cserépfaluban temették el 1861-ben

Kutatói adatrögzítéssel kezdem a posztot.

Hol? Magyar Nemzeti Levéltár Hess András téri kutatóterem
Mikor? 2016. március 5. 13 órától 14 óráig.
Mit? A Bükkábrány-Felsőábrány anyakönyvi kerület. Izraelita egyház. Születési, házassági és halotti anyakönyvek.

Mielőtt belefognék a cirka egyórás kutatás beszámolójába, tisztázzuk, hogy mi is az az anyakönyv és miért anyakönyv.

Tanult barátom szerint az anyakönyv:

“az eleje meg a vége mindennek”

A kereszténység kezdetén a halottakat egyházi rendezvényeken jelentették be, már a 13. századból maradtak fenn különböző halotti jegyzékek. A 16. századtól kezdték a házasságokat anyakönyvezni, majd a 17. századtól a halotti anyakönyvezést is elrendelték, először latin nyelven. Egyházi szabályozás működött mindenfelé. A 18. század végén a zsidó anyakönyvezést a helyhez legközelebbi rabbi vezette. Először német nyelvű anyakönyvek voltak, ismert héber nyelven jegyzett anyakönyv és persze magyarul is vezették. Sok az átfedés ugyanozokon a településeken, mert maguknak választottak családneveket. Az anyakönyvek dátumok szerint vezetett felsorolásszerű listák voltak.

1840-ben törvényileg kötelezték a zsidókat az anyakönyvezésre. Ebben az évben jelent meg a magyar nyelv használatáról szóló törvénycikk is.

Egyébiránt köteleztetnek, hogy állandó vezeték- és tulajdon nevekkel éljenek, a születendők pedig vallásuk papjai által vezetendő anya könyvben bejegyeztessenek;
OLVASS tovább: a 1840. évi XXIX. törvénycikk a zsidókról

Nem sikerült a gyakorlatban klasszul megoldani. Jött 1851, amikor a hitközségek elnevezést kaptak a közösségek. Ekkortól szabályozták az anyakönyvek vezetését. Az elején németül, majd 1863-tól bármilyen nyelven lehetett vezetni a könyveket.

Még egy fontos dátum: 1894. Ekkor hoztak törvényt a polgári anyakönyvezésről Magyarországon.

1895 október elsejétől az anyakönyveket a területileg illetékes községekben, városokban vezették. A cserépi anyakönyv Cserépfaluban van. Már többször kutattunk a hivatalban.

Az 1895-től polgári anyakönyvekben találhatjuk meg a releváns adatokat.

Az 1851-1895 közötti anyakönyvek másolatai a Zsidó Levéltárban és a Magyar Nemzeti Levéltárban vannak. Két példányban vezették az anyakönyveket, melyek nagy része odaveszett. A hatvanas években a mormonok a fennmaradt anyakönyveket mikrofilmre vitték. Ez volt a mormon akció.

a Genealógiai Társaság nagyteljesítményű korszerű mikrofilmfelvevő berendezést bocsát az Országos Levéltár fotólaboratóriuma rendelkezésére, melynek ellenértékeként, majd pedig költségtérítés fejében a Levéltári Osztály mikrofilmfelvételeket készíttet genealógiai tárgyú levéltári jellegű iratanyagról.
OLVASS tovább: Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a „mormon akció” idején

Az információk begyűjtéséhez Toronyi Zsuzsanna előadását is használtam. Mutatok még két képet. Az egyiken fennmaradt anyakönyveket látunk, a másodikon az 1944-ben feldúlt szegedi hitközségi irodát.


Azt tudjuk, hogy a Cserépfalu-környéki zsidók a felsőábrányi anyakönyvi kerülethez tartoztak.
Mely községek ezek?

Alsóábrány
Bogács
Cserépfalu
Cserépváralja
Geszt
Kács
Kispüspöki
Mezőkeresztes
Noszvaj
Sály
Tard
Tiszadaróc
Vatta
Zsérc

Az A3422-es jelzetű mikrofilm az a mikrofilm, melyek a felsőábrányi hitközség anyakönyveit tartalmazzák.

Menjünk vissza március 5-re, a Hess András téri kutatóterembe.

A mikrofilmeket már digitalizálták. A kutatóteremben csak le kell ülni egy számítógéphez és a jelzet alapján máris lehet kutatni a digitalizált anyakönyveket. Az anyakönyvek két oldala egy darab felvétel.

Azt gondoltam, hogy egyszerű dolgom lesz, egyből jönnek elém a környékbéli adatok, de nem így történt. Elkezdtem nézegetni, lelkesen nagyítottam, lapoztam, de állandóan csak az volt kiírva születési helynek, hogy: Csaba. Biztos jó helyen járok? Újra megnéztem a jelzetet és megint az A3422-est dobta ki a gép. Mégis a hejőcsabai halotti könyvek jöttek szépen sorban. Majd belekattintottam a hatszázvalahány felvételt tartalmazó listába. Kb. ötven oldallal arrébb az egyik felvételen megláttam Czukker Márton saktert.

Születési hely: Cserépfalu!

Megvan.

Az anyakönyvi listán időpont szerint növekvő listán, soronként olvastam a neveket. Apja, anyja, bába, metsző és koma neve oszlopokat láttam. A halál oszlopában is voltak néha bejegyzések.
Elkezdtem vadul jegyzetelni mert 15 perc múlva már zárt a levéltár.

A kutatói munkában nagyon fontos a jegyzetelés. Na ez nem sikerült múlt szombaton. Ilyen lett a jegyzetfüzetem:


Ezen még dolgozni kell. Ez elméletileg és gyakorlatilag és még azon túl is használhatatlan.

Felírtam, hogy a születési anyakönyv másolati példányáról lett mikrofilmezve. Az 1888-as adatokkal kezdtem. Spernáth Géza és Schwartz Teréz születési bejegyzését néztem meg, majd visszalapoztam 1878-ig, ott Czukker Márton gyermekéről szóló adatot próbáltam kijegyzetelni. Márton komája volt Ungerleider Márton. Az Ungerleiderek István felmenői Bükkzsércről? Az 1889-es sorokban láttam Spernáth Piroskát aki, június 22-én született és július 3-án halt meg.

Az anyakönyvben születésik, házasságik és a halotti listák követik egymást de nem egy hitközségen belül lettek mikrofilmre víve, hanem összevissza.

Aztán tovább kattintottam. 5 perccel a levéltár zárása előtt megtaláltam a felsőábrányi halotti anyakönyvet, benne először Stern Farkast. 1861. június 23-án halt meg, nyavalyatörés a halál oka.

A lényeg: Cserépfaluban halt meg és Cserépfaluban is temették el! A cserépi zsidó temetőben!

Így néz ki halotti anyakönyvi kivonat jobb oldala. Tserép Cserép?


A levéltárban fotójeggyel fotózhattam volna, de anyakönyveket nem lehet lekattintani. Tilos. Miért?

A hosszabbításban az 1858-ban meghalt Deutsch Heniről szóló bejegyzést is megtaláltam. Ő az első, akit Cserépfaluban temettek el a zsidó temetőben. Persze ez a mondat csak úgy helyes, ha hozzátesszük: az 1851-től vezetett adatok alapján.

14 óra tíz perc körül már harmadszorra kértek meg a levéltárban, hogy távozzak.

Távoztam.

Mi jön most?

  • A: Rengeteg időt bent kell tölteni a kutatóteremben a jövőben. Munka mellett ez lehetetlen.
  • B: A születési, házassági, és halotti anyakönyvi listák releváns részeinek felvételeit másolatban ki kell kérnünk. Ezután a blog négy fala között kutathatunk. Éjjel, hajnalban és vasárnap.

Van azonban egy bukkanó a levéltár szép várbéli kutatótermében. A felvételek darabja 635 forint. Drága. Fénymásolatban is tudnak szolgáltatni, de csak korlátozott számban. Az ára 100 forint per darab. Kicsit elgondolkodtam azon, hogy a fénymásolás miért olcsóbb mint egy ftp megosztás.

Aztán elengedtem a gondolataim és a Moszkva tér felé leballagtam a várból.

Briegerék az első cserépi zsidók

Tegnap írt egy rövid mailt István:

Azt hiszem elfogadhatjuk azt tényként, hogy az első betelepült család 1800-1811 között telepedett le Cserépfaluban. Ez a Brieger család volt.

Mit tudtunk eddig?

  • A monográfiában olvastuk, hogy az 1828-as összeírásnál már jelen voltak izraelita vallásúak Cserépfaluban.
  • Az 1799-es cserépi térképen nem találtunk zsidó lakost. Még az is lehet, hogy már voltak Cserépben zsidók, de akkor még nem lehetett földjük, ezért sem látjuk a térképen Őket.
  • A nagy Cserépfalvis posztban vélelmeztük, hogy Deutschék érkeztek először a 19. század elején Cserépfaluba.
  • Az anyakönyveket még csak 1895-től néztünk meg. A cserépi hivatalban ekkortól vannak könyvek.

István megnézte a környékbeli halotti könyveket. Ezt találta:

Brieger Sámuel halotti anyakönyve. Tibolddaróc 1899. január 1.

Brieger Sámuel 82 éves korában halt meg Tibolddarócon, tehát 1816-ban születhetett Cserépfaluban. Fia, Brieger Bernát jelentette be az elhunytat a tibolddaróci hivatalban 1899. január elsején.

Ez azt jelenti, hogy a Brieger család, azaz Brieger Márton mészáros mester édesapa, Domán Hanna édesanya 1816 előtt érkezhetett meg Cserépfaluba.

A szintén mészáros mester fiuk Sámuel, az 1838-ban Cserépben született Deutsch Máriát vett feleségül, aki Cserépfalvi Imre nagyapjának a testvére volt.

Az anyakönyveket még egyszer, és sokkal alaposabban át kell néznünk, majd egy klassz családfát is leszúrunk a blog egyik szegletébe.

Na és akkor olvassuk újra a metszős posztot.