Malvinka néni

Szegedy Barnáné Malvinka néni hagyatékába nézhettem be hétvégén, az unokája Marianna segített.

Malvinka néni nemcsak kiváló pedagógusa volt Cserépfalunak, hanem ő volt az, aki a blogolás előtti időkben naplót vezetett arról, hogy mikor, kivel és mi történt Cserépfaluban. Őrületes mennyiségű anyagban lehet keresni. Természetesen célirányosan rögtön találtunk a 44-es eseményekről pár sort.

  • Elvitték Schwarczékat és Groszmannékat
  • Zsidó munkaszolgálatosok árkot ástak az erdőben
  • Életük kockáztatásával valakik ételt vittek a munkaszolgálatosoknak
  • Sokan hoztak Mezőkövesdről ingóságaikat cserépi pincékbe.

És íme a napló releváns részének fotózása.

A kék tollal írt dokumentum két részből áll. A Rettenet című részben olvasható a fenti részlet, ebben még az is van, hogy a férfiak 90 százaléka a fronton szolgál, az értékeket mentik a pincékbe a bombázások miatt és a katonák annyira éhesek, hogy megették a sebesült lovakat is. Ugyanezen az oldalon a Felszabadulás című részben olvasható az, hogy hogyan szabadult fel Cserépfalu. A váraljai dombok felé menekült a német, szóltak a katyusák, és jött tengernyi orosz. A papír hátoldalán 1945. április 3-i dátum szerepel. Akkor írta volna mindkét részt Malvinka néni?

Tehát a kutatás egyik fontos leágazása lesz az az iratanyag feldolgozása, talán még több mindent megtudunk, és Malvinka néni hagyatékát is megpróbáljuk megmutatni a jelennek, aztán az utókornak.

Természetesen az egész oldalt is megmutatjuk majd ha szépen beszkenneljük.

Hogy ne élhessünk tudatlanságban.

Gyerekkel kutatni nem lehet

Hétvégén Cserépfaluban kutattam. Vittem a majdnem hatéves gyermekem is. Gyerekkel kutatni nem lehet. Ezt is megtanultam. A kutatás nagyon egoista műfaj, nincs alkalmazkodás, nincs kompromisszum, csak megy előre az ember az információk kézzel írott szupersztrádáján. Mert olyan is van. Ilyen például a születési anyakönyv.

Megnéztem az anyakönyvet a hivatalban. Farmosi Zoltán jegyző úr készségesen mutogatta az 1895-től vezetett könyvet. Az egyház végezte előtte a melót, ezért van csak 1895-től.

Két könyvbe írták be a neveket. Az egyikbe névsor szerint vezették, a másikba pedig kronológikusan egy csomó adattal. Na ezeken fogok majd végigmenni ha több lesz az időm, vagy elhozom magammal a csajom/anyukám/anyósom, hogy felügyelje a fiam.

Megkerestem Lilit az anyakönyvben. Kiderült, hogy nem Lili volt hanem Lilla. De mindenki Lilinek nevezte, ezért maradjon csak Lili a továbbiakban is. Édesanyja Spernáth Kornélia, édesapja Groszmann Miklós szatócs. Az egyik könyvben Grossmann-nak, a másik könyvben Grosszmannak látom a vezetéknevet. Vajon ilyenkor mit mond a kutató?

Két kép jön. Köszönöm a Cserépfalui Közös Önkormányzati Hivatal segítségét.

Háromperces interjúkat is készítettem két cserépi nénivel magnó nélkül. A két családra mindketten emlékeztek, Lili rossz lábára is, de szerintük nem volt túlélő. Pedig más forrás azt mondja, hogy volt.

Az is kiderült, hogy Schwarcz Évike nem hároméves volt, hanem hét. Folytatom.

Evike Schwartz

Találtam egy újabbb írást. Huseby-Darvas Éva egy 1990-es kötetben megjelent dolgozatában a cserépi deportálásokról írt. Cserépiekkel beszélgetett. Valaki azt mondta, hogy Schwarcz Gyurka 10 éves lehetett 1944-ben. Angolul van, majd lefordítom részletesen.

Tehát a szemtanú, aki a suliban Schwarcz Gyurka mögött ült azt mondta, hogy Gyurka már nem fért fel a teherautóra, ezért a katona azt mondta a sofőrnek, hogy „gyorsíts aztán hirtelen fékezz!” Így lett hely a teherautón Gyurkának. Sosem látták őt többet. Schwarcz Évikéről még azt beszélték Cserépben, hogy az Auschwitzba tartó/érő vagonról ki-bepakolás közben zúzta össze őt a teherautó. Hároméves volt.

Ragadványnevek

Mizser Lajos 1972 óta kitűnő dolgozatokban dolgozta fel sok dologgal a cserépi ragadványneveket. 402-t talált. Többsége durván sértő ragadványnév, ezért simán csak csúfolódóneveknek nevezik Cserépben. A Herman Ottó Múzeum 2003-as évkönyvéből jegyzeteltem ki a releváns tartalmakat. Az elején leírom, hogy honnan jött, eredt a név, aztán a ragadvány és az igazi név, és még magyarázat is van néhol.

  • A valódi név eltorzítása: Grünbarom (Grünbaum)
  • Származási hely, a falu valamelyik részéről: Kóbi (Lukács): az egyik zsidó boltos fiát hívták így (egyébként a Jakab név jiddis becézője), és az üzlet mellett lakó család róla kapta a ragadványnevet
  • Egyéni tulajdonság, külső megjelenés, testi hiba: Bajuszkirály (Schwarcz Jakab); Sánta (Jakab), Sánta gunár (egy zsidó boltos­nak volt a ragadványneve, az eredeti névre senki sem emlékszik); Kompri (Jakab): nagy orrú (kompri = burgonya); Bánatos (Groszmann József);
  • Uralkodó jellemvonás: Zsidó (Jakab): ravasz, csavaros észjárású;
  • A szava járásából: Lopd teli (egy Deutsch nevű zsidó boltos); Tasi 
    (egy Franck nevű zsidó boltos ragadványneve): tas = kacsaterelő szó, a boltos ezzel zavarta el az alkalmatlankodó gyerekeket;
  • Eseménnyel kapcsolatos ragadványnevek: Földrengés (Reich
    Salamon): földrengéskor érkezett a községbe; Jókor gyött (egy Grünbaum nevű zsidó boltos): éppen akkor nyitotta meg boltját, amikor egyetlen üzlet sem volt a faluban; Locspocs (Schwarcz Jakab): esős időben érkezett a faluba; Zivatar (Klein Salamon): amikor a faluba érkezett, zivatar volt.

Nem élhetünk tudatlanságban, ha egyszer tudunk

Május 25-én 10 órakor gyalogosan vagy gyalogszerrel általmegyek Mezőkövesdre a Hársfa és a Diófa utca kereszteződéséig. Hetven éve a Groszmann és a Schwarcz család is megtette ezt a távot. Ezután Miskolcra vitték, majd Auschwitzba deportálták őket. Meghaltak.

Kérdezheted. Miért érdekel ez az egész. Egyrészt minden érdekel ami Cserépfalu, másrészt pedig vannak dolgok amiket nem magyarázunk.

Nem élhetünk tudatlanságban, ha egyszer tudunk.

Nézzük akkor mit tudok most.

A kutatásban az a szép, hogy bármikor bármiről bármi kiderülhet.

De nincsenek kérdőjelek.