Könyörögtek

Klára nénis posztunkra a Facebokoon érkezett egy fontos komment:

Hegedűs Lászlóné a nagymamájától hallotta a cserépi történeteket. A nagymama 1944-ben már felnőtt volt. Az eddigi interjúink alanyai még fiatalok voltak 44-ben, ezért sem emlékezhettek bújtatásra. A legújabb információ, hogy megpróbálták Groszmannék és Schwartzék elbújtatni ismerősök segítségével a gyerekeket. Groszmann Pali hatéves volt, Schwarcz Évi hét, Schwarcz Imre 9, Schwarcz Gyurka tízéves volt 1944-ben.

További kérdések:

  • Két lány nem volt egyik családnál sem. Vagy mégis?
  • Kik voltak a közeli ismerősök?
  • Tudjuk, hogy voltak beárulós emberek. Kik voltak Ők?
  • És?

Itt a kommenet textben: 2015. október 22. Facebook.

Az én nagymamám is sokat mesélt róluk és az akkori otthoni eseményekről. Én a nevükre már nem emlékszem, de két családról beszélt és nagyon rendesek voltak, a szegényeken mindig segítettek, mert az egyiknek szatócs boltja volt, a másik meg azt hiszem szódás de ebben nem vagyok biztos. Az egyik családnál két lány volt és nagyon szépek voltak. Amikor már tudták. hogy elviszik őket sok közeli ismerősnek könyörögtek, hogy legalább a lányokat, gyerekeket bujtassák el, de mindenki félt, mert voltak a faluban olyan emberek akik beárultak minden gyanús dolgot. Nagyon sajnálták amikor elvitték Őket. Sokan megsiratták, de segíteni nem segített senki. Pedig Ők sok emberen segítettek, mert adtak hitelt a szegény rászoruló családoknak. Igaz volt aki vissza is élt ezzel a jósággal, de azokon nem segítettek többet. Megkérdezem majd anyut, hogy ő mire emlékszik, még.

Szóbeli

Két orosz katonát lelőttek a Groszmann-kocsma előtt a háborúban. Ez egy szóban közölt információ egy cserépitől. Az imént beszélgettem egy másik témáról aztán feljött a kutatás, akkor mondta Kati. Állítólag a két katona ittt van eltemetve. Mi történhetet? Mikor történt vajon? Egyáltalán igaz-e? Ilyen infók mennek a szóbeli közlés mappába, aztán vagy megerősödnek, vagy elhalnak.

ÁFÉSZ-bolt és Záli néni kocsmája?

Hétvégén Virág Laci feltöltött Móré Juliska néni képeiből egy frankó válogatást a Flickr-re. A képek a második világháború után készültek. Miért érdekes ez? Mert látszódik a Groszmann-bolt és a Schwarcz-ház is a képeken.

Természetesen ekkor már nem voltak ezek Groszmann-, és Schwartz-házak.

Nézzük az első képet.

Bal oldalon látszódik a kultúr, majd egy kerítés, a katolikus templom az ÁFÉSZ bolt és egy kedves kalapos biciklista. Nos az ÁFÉSZ bolt helyén volt a Groszmann-kocsmabolt, amit még Groszmann „bánatos” József indított sima boltként. Az akkori bejáratról azt mondják, hogy nem innen, hanem a Petői útról nyílt. Majd a háború után valaki átvette a boltot és a nagy magyar államosítás után az ÁFÉSZ üzemeltette. Kati néni azt mondta, hogy a kerítést ő még festette a hetvenes években. Tehát a képet lőjjük be a hatvanas-hetvenes évek fordulójába.
Eredeti scan ITT.

Menjünk át kicsit a 750 éves Cserépfalu monográfiába.

A scanfotó tetején látszódik a Bánatos Jóskáról elnevezett Groszmann-bolt.

A feketébe karikázott Záli néni kocsmáját mutatom:

Nincs villanyoszlop sehol, ez a kép lehet, hogy korábban készült mint a fenti, talán az ötvenes években. A Váraljai út elején laktak Schwartzék. Ma már tök máshogy néz ki a ház homlokzata. De ki lehetett Záli néni? Schwartz Ernő felesége Irén volt, de a 10-es években elüldözött Kleinék családjában találtam Gizellát, lehet, hogy Ő volt Záli néni. Groszmann Lilla is Lili volt Cserépfaluban. Záli néni tehát simán lehet, főleg, hogy Virág Laci nagymamája is megerősítette. Kösz Laci a képeket! Eredeti SCAN ITT.

Érdekli Önt zsidóktól elvett föld?

Három plakátot mutatok az OSZK Plakát- Kisnyomtatványtárából. Köszönöm szépen, hogy itt lehetnek a blogban. Miskolc Eger és Miskolc.

1939. november 10-én a miskolci polgármester arra kérte a „földbirtok szerzési képességgel bíró” miskolciakat, hogy jelenjenek meg a városházán, ha őket érdeklik a zsidóktól elvett földek. Ez történhetett Cserépben is, amikor Groszmann Jószef földjeit elvették.

A miskolci főjegyző is plakátolt egyet 1939 novemberében. Közli a néppel, hogy 1738 „zsidónak tekinthető személy”-nek van érvényes iparigazolványa. Ami az összes iparűző 43 százaléka.

Harmadikként pedig megyünk Egerbe. 1944 szeptemberében a polgi arra kéri a „NEMZSIDÓ” személyeket, hogy ha be tudják azt bizonyítani, hogy zsidók lezárt üzletében ingóságaik vannak, akkor jelentkezzenek.

A cserépi Groszmann-boltban vagy Schwartz-boltban is lehetttek hasonló sztorik. Kiderül.