A Váraljai úti ház sorsa

A tiszafüredi illetőségű Schwarcz Ernő és a cserépi Klein Irén a mostani Váraljai út elején laktak 3 gyermekükkel, 1944-ben őket is a mezőkövesdi gettóba, majd Auschwitzba vitték és mindannyian meghaltak. A házból emlékhely lesz, egyelőre ez a projekt kilátástalan helyzetbe került, de nem adom fel soha.

A nyári levéltári kutatósdiról még ezzel a poszttal tartozok, de ez amolyan belső feljegyzés típusú lesz, mert az az igazság, hogy nem pontosan emlékszem, hogy akkor mit tudtam meg, ezért a poszt alján szöveghűen meghagytam az akkori jegyzeteimet.

Az illusztrációk részletek, a teljes iratot sajnos nem lehet csak engedéllyel közölni. Miért?

Az első irat arról szól, hogy Klein Irén testvére, Spitz Fülöpné Klein Regina szerint Schwartz Ernőnek és hozzátartozóinak semmi köze a cserépi házhoz.

Az irat az Elhagyott Javakat Felszámoló Ügyosztályától van, e szerint egy ház és két pince volt a tulajdonukban, és Regináék budapesti címét is megtudtam

Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága a Miniszterelnökséghez tartozó állami szerv volt Magyarországon 1945 és 1948 között. A 727/1945 számú ME rendelet (1945. március 31.) hozta létre, és a 8920/1948 számú kormányrendelet (1948. augusztus 27.) szüntette meg; ekkortól a tevékenységet a Pénzügyminisztérium VII., azaz az Elhagyott Javakat Felszámoló Ügyosztálya vette át. Élén a miniszterelnök által kinevezett kormánybiztos állt. Az első kormánybiztos Dr. Legéndy Rudolf volt.

A második irat egy Halálesetfelvételi dokumentum 1949. május 2-i keltezéssel.

E szerint Scwarcz Ernőnek nincsenek hozzátartozói, viszont Irénnek, a feleségének 5 testvére is van.

  1. Róth Zsigmondné Klein Etel Kaliforniából
  2. Spitz Fülöpné Klein Regina Budapest
  3. Klein Adolf jogán lánya, a 24 éves Mária.
  4. Klein Károly jogán a 22 éves Edit, aki Jeruzsálemben él
  5. Klein Menyhért jogán a 14 éves Menyhért.

A jogán azt jelentheti, hogy az öt testvér közül kettő élte túl a holokausztot, de túlélő gyermekeik vannak, voltak.

Az irat úgy végződik, hogy az öt testvér örökölte a Váraljai úti házat és a két pincét.

Van még egy szegénységi bizonyítványságról szóló irat is, amivel talán az illetéket csökkenthették.

Az utolsó irat a mezőkövesdi járásbíróság által kiállított 1950-es iratot. Jelenleg értelmezem, ez mit jelent pontosan:

A +1-2 sorsz. Schwarcz Ernőné Klein Irén nevén állott, jelenleg Klein Mária, kiskoru Klein Ervin, Kosik Lajos/ nős Tóth Eszeterrel/ nevén álló ingatlanra a jelzálogot 100 Ft kezelési díj erejéig a magar államkincstár javára kebelezze be. 

y

Klein Mária az örökös Adolf lánya volt, Ervin Mária fia, de hogy került a papírra Kósik Lajos?

Majd megtudjuk, mert nem élhetünk tudatlanságban.

És akkor itt a jegyzetelés szöveghűen 2022 nyarából.

3. Schwartz Ernő és neje
Magyar penzugyminiszterium elhagyott javakat felszamolo ugyosztalyanak
Spitz fulopnr sz klein regina vii. Kazinczy u
Azt irja hogy schwartz ernonek semmi koze
Regina a testvere
Cserepfalu 256 es ket pince
Halalesetfelvetel 1949. Majus 2.
Szegenysegi bizonyitvany
Cserépfalu 256.
5 testver
klein etel california los angeles
Regina
Adolf jogan gyereke klrin maria 24
Nehai klein karoly lanya edit 22 Jeruzsalem
Klein Menyhert fia ervin 14 eves barosd u 84
1950 augusztus 19 mezokovesd jarasbirosag
Klein maria klein ervin kosik lajos (toth eszter) jelzalogjog
1385/2 1397/3
256
Jelzalogjog
1159/1950
2233
994

Neumann Ede cserépfalui háza

Erdős Bence a putnoki zsidó temetővel is foglalkozik, beszéltünk és leveleztünk az elmúlt napokban. Egy új forrást is ajánlott.

Az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának iratai megtalálhatók a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárában.

Bence 4 infót küldött, de előtte, mi is ez a kormánybiztosság?

Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága a Miniszterelnökséghez tartozó állami szerv volt Magyarországon 1945 és 1948 között.

Mik voltak az elhagyott javak? Azok a főleg ingatlanok, amelyek a háborús viszonyok következtében kikerültek a tulajdonosok birtokából, ők nem tértek vissza a deportálásokból, mert meghaltak, vagy nem akartak visszatérni ide soha.

Ilyenek voltak Schwarczék Cserépfaluban.

Na de nézzük Bence listáját:

  • Groszmann Gizella (Kovács Sándorné) (anyja neve: Brón Karolina, született: Cserépfalu, 1893) bogácsi ingatlana.

Groszmann Gizella Miklós testvére volt, Bogácson éltek, 1944-ben tűnt el.

  • Neumann Ede (és neje) cserépfalui ingatlana.

Neumann Ede neve ismert Mezőkövesden, a Chevra Kadisa vezetője volt és terménnyel kereskedett, eddig nem tudtunk cserépi ingatlanáról, ő is megtalálható a Yad Vashem adatbázisában.
Vajon hol lehetett ez az ingatlan?

  • Özvegy Schwarcz Ernőné (születési neve: Klein Irén, született: Cserépfalu, elhalálozási ideje: 1944. július 14.) cserépalui igatlana
  • Schwarz Ernő cserépfalui ingatlana

Schwarczék, de írják Schwartznak de itt pl. Schwarznak is,  a Váraljai út elején éltek 3 gyerekük volt, és mindannyian a Holokoauszt áldozatai. Ernő ráadásul tiszafüredi, fura, hogy Irént özvegyként írják.

Majd ez is ki fog derülni, mert nem élhetünk tudatlanságban.

Kösz Bence.

(borítókép: Schwartzék háza manapság)

„A község lakossága körében közkedveltségnek örvend”

Ingyenes az Arcanum az Ünnepi Könyvhét miatt, találtam is rögtön két forrást 1939-ből, ekkor  már csak két család lakott Cserépfaluban Groszmannék és Schwarczék, vagy Schwartzék?

  • Groszmann Miklós az első világháborúban harcolt, csak 1919-ben tért haza.
  • A kocsma forgalma 1939-ben havi 150 pengő volt.
  • Klein Irén apja Salamon alapította a cserépi szikvízüzemet 1860 körül.
  • A szódavízgyár forgalma havi 75 pengő volt
  • A község lakossága körében közkedveltségnek örvendtek Groszmannék.

A második digitalizált részleten Schwarczék:

Honnan: Csíkvári Antal (szerk.): Vármegyei Szociográfiák V. – Borsod vármegye (Miskolc, 1939)V. rész: Személyi adattár

Schwartz bácsi Mezőkövesdről

Tóth Balázs egri újságíró küldte át az alábbi csatolmányt.

doc.קדרי

A blog jobb hasábjában lévő e-mail címünkre küldte, ez az első igazi levél, ami csak úgy érkezett „magától”.

Gustav Blau leveléről azt gondolta Tóth Balázs, hogy talán érdekel minket. Persze, hogy érdekel. Írtam is Gustav Blaunak,

Kedves Groszmann Lili és Tóht Péter
Sajnos pillanatnyilag nincs több információm  a kövesdi Schwartz családról
A Schwartz bácsit személyesen ismertem
Ugyszintén a professor fiát
Sajnos nem tudok kit kérdezni
Örültem,hogy ismerik földim Zahava Stessl Szász Kati könyvét
Szives figyelmükben ajánlom Bor és tövisek Tokaj-Hegyalján
Születési helyem Abaújszántó zsidóságának töténete, könyvét
Norman Libro kiadó Budapest 2o13
Üdvözlettel
Blau Guszti

Mi is van a levélben?

  • Schwartz bácsi a háború előtt elment kövesdről
  • Felesége Rózsi néni és a lánya Edit a háború után költözött el kövesdről.
  • Ernő fia Romániába szökött a háború alatt, ahonnan visszaküldték Magyarországra de a csendőreink vissza-visszazavarták Romániába. „nincs szükségünk zsidókra”.
  • Schwartz Ernő Budapesten a háború után még tanult, majd kis ciprusi kitérő után Izraelbe ment, a nevét Menachem Zwi Kaddarira változtatta. 1953-ban doktorált, elismert professzor lett, 2013-ban hunyt el.
  • Scwartz bácsi unokája azaz Ernő lánya Professor Ruth Halperin-Kaddari Izraelben él, szintén a Bar Ilan Egyetem professzora lett. Nagyon komoly tudós Ruth.

  • A levél alján lévő két név Ruth két testvére, az utóbbit talán megtaláltam a LInkedIn-en

Most közlöm szöveghűen a visszaemlékezést.

 A Schwartz család Mezőkövesről

Schwartz Bácsinak, sikerűlt még a háború elött Mezőkövesdet elhagyni De családjának, ez csak a háború után sikerűlt. Rövidesen a háború után A Rózsi néni és leányuk Edith, követték a Papát

Professor Menachem Zwi Kadari. 1925-2013

A fiuk Ernőnek azonban sok viszantogáson kellett keresztűlmennie, de mindezek után nagy kariert ért el.

A család a cionista eszméhez hiven Ernőt, középiskolai tanúlmányai végzésére, az ungvári héber gimnáziumba küldte. Közben a háborus események miatt ,Ernő Pestre kerűlt. Természetesen, itt is azonnal bekapcsolódott a cionista szervezetek munkájában, és rövidesen az egyik ifjúsági részlegnek, „Bné Akiba”-nak vezetője lett. Ismeretes, a cionista ifjak földalatti munkája. A hires Üvegház, védlevelek készitése, Romániába szöktetés, stb.,és a földalatti müködésben szintén részt vett

Ernő a romániai szökést választotta. Saját elbeszélése szerint, a szökés sikertelennek tünt. A románok elfogták és visszatoloncolták Magyarországra. A szerencse kereke itt jobbra fordult. A magyar csendőrök, vissza küldték Romániába,”nincs szükségünk zsidókra”. A háború végén visszatért Pestre, leérettségizett, és folytatta egyetemi tanúlmányait. A Pázmány Péter Tudományegyetemen a semita nyelv és filozófia szakot választotta. A budapesti Rabbi szemináriomban pedig, zsidó filozófiát és a Biblia szakot gyakorolta. Pesten az Éva utcában , az ifjúsági csoport kollektiv lakásában,. a barátok elbeszélése szerint, a könyvet kezéből még evés közben sem tette le. Azután Pestről Palesztina felé indult. Az angolok hajóját elfogták és a illegális utasokat Ciprus szigetére deportálták. Itt szintén, mint cion-aktivista működött. Jeruzsálembe érve, nevét hébrre változtata „Menachem Zwi Kadari”. Elöbb Izrel függetlenségi háborújában harcolt, majd visszatért a zsidó filozófia és Biblia szakhoz. 1953- ban doktorált, „Szakértője az arameus és héber nyelvnek” cimmel.

és a Bar Ilan egyetemen előadóként kezdett működni, majd Profeszori ranggá lépett elő. 1967-197O, „Biblia Tanulmányok” fakultásának dékán-ja 1971-1974, az egyetemnek rektotor- ja.1994-től a ” Héber Akadémia”- nek, alelnöke. Több amerikai egyetemen vendég professora. Elismert tudósa a biblia és héber tudományoknak

Schwartz Bácsi unokái

Professor Ruth Halperin-Kadari

A Bar Ilan egyetem, A Nök Joghelyzet Javitás, intézetének elnoke. Az Egyesűlt Nemzetek, CEDAW a ,Nökkel Szembeni Diszzkrimináció Javitás, bizottságának alelnöke Az egyetem jogi fakultásán a nemzetközi nöi jogban, hasonlatos feminista témákról ad elő. Az Izrael miniszterelnökség , hasonló bizottságának tanácsadója. Ugyszintén ezzel a témával foglalkozik angolnyelvű amerikai egyetemen kiadott könyve., Izraeli és amerikájú feminimista intezetektől kapott kitüntetési dijak tulajdonosa.

Dr, Michal Ferenc, Ma, Miriam Shapiro

A visszaemlékezés alapján sokfelé kereshetünk tovább, elsőként az Üvegháznak néztem utána.

Az Üvegház eredetileg az Ifj. Weiss Gyula és fiai táblaüveg-nagykereskedés székháza volt. A céget Ifj. Weiss Gyula 1897-ben alapította. 1933-ban megbízták Kozma Lajost, a modern Bauhaus stílus legismertebb magyarországi építészét: tervezze meg a cég új székházát, amiben helyet adnak a cég által eladott nagy építőüveg-választék bemutatásának és felhasználásának. Az épületet fehér márványüveggel borították, és sokféle építési üveget használtak fel készítésekor. Így például üvegtéglát, drótüveget, katedrál- és ornamentüveget és vastag szerkezeti öntöttüveget. Innen ered az épület neve: „Üvegház”, és ezen a néven lett Európa-szerte jó nevű épület. Később világhírnévre tett szert, mivel sok ezer általa megmenekült ember vándorolt szét a nagyvilágba.*

Folytatjuk, mert folytatni jó. Írtam Ruthnak, hátha van valami emléke Mezőkövesdről.

Tudás

Minél többet tudunk, annál többet nem tudunk. Vagy valami ilyesmit mondott egy ember. Egy hónappal ezelőtt kezdtem a Cserépből deportált emberekről információkat keresni. Nem gondoltam akkoriban semmit, de most már kiderült, hogy iszonyú keveset tudok erről az időszakról. Rengeteg kérdés van. Most kell kicsit megállnom és valamiféle kutatásmenedzsmentes projektszemléletet kitalálni, mert annyira sok az információ, hogy képtelenség átlátni. Nekem persze, kinek másnak.

Jöjjön akkor most egy könnyű lista. Kérdések.

  • Vannak-e túlélők?
  • Hogyan került Schwartz Ernő Mathausenbe?
  • Az Oszlai tájházba hogyan kerültek deportáltak?
  • Mi lett a cserépi két család házának a sorsa?
  • Lehet, hogy mégsem Mezőkövesdre, hanem Mezőcsátra vitték a cserépieket?
  • Miért költöztek el Cserépről és hová olyan nagy számban a 20. század elején az izraelita vallásúak?
  • Hogyan lehet az, hogy a mezőkövesdi hitközség eltűnt, a Mezőcsáton pedig most újították fel a zsinagógát?

Hét téma és még sorolhatnám. Hé emberek? A matyó, mint olyan hogyan terjedt el, és ez kiknek volt nagyban vagy részben köszönhető? Izgalmas kérdések vannak még bőven, amiket már fel sem merek tenni.

Egy csomó levéltárral, könyvtárral leveleztem, iszonyú jófejek a közszolgák. Mindenhová el kellene mennem, hogy kéziratokban kutakodjak. Idő, idő, idő. Kicsit lassítanom kell és valamiféle rendszert kell kialakítanom.

Ja és ugye a személyes infók. Ott vannak a cserépi interjúk. Mindenki máshogy emlékszik. Melyik lehet a legigazabb?

Találtam két Cserépfaluban született, de 1944-ben már nem ott élő áldozatot a Yad Vashem internetén. Klein Ármin Károly lánya túlélte a holokausztot, az apja emléklapján ott egy budapesti lakcím is. Elmegyek oda is.

Klein Ármin Károly 1899-ben született Cserépfaluban és 1945-ben Sopronbánfalván hunyt el.

A településen (Sopronbánfalva TP) 1944 őszétől a németek Bécs védelmében zsidó állásépítő munkatábort működtettek. A kényszermunka 1945. március végéig tartott, 532 — zömmel fővárosi — zsidó, köztük több ismert személyiség életét követelte. Innen

Az angol nyelvű Huseby dolgozatban le van írva egy történet Kleinék boltjáról. Az ezerkilencszázas évek elején bement oda egy csapat részeg fiatal és összevissza törték a cserépi szatócsbolt berendezését. Ezután Kleinkék elköltöztek Cserépből.

Klein Ármin Károlyról egy fénykép a Yad Vashemből:

Május 25-én emlékséta, aztán majd minden folytatódik ugyanúgy ahogy eddig.

Mert nem élhetek tudatlanságban.