Új célok

Következő négy település, ahol elfeledett zsidó temetők, temetőrészek vannak:

  • BÜKKZSÉRC, az 1880-as népszámláskor mutatták ki a legtöbb izraelita vallásút, ekkor 24-en éltek ott, és temetkeztek is.
  • NOSZVAJ: A településen 1944-ben zsidó gyermekeket bújtattak, erről is blogoltunk már.
  • CSERÉPVÁRALJA, nyáron voltunk, de nem találtunk sírkövet, pedig szóbeli közlésből úgy tudjuk, hogy volt ott sírkő, és persze temetés is.
  • SZOMOLYA: Már írtunk a temetőről. Az egykori Gömbösfalváról azt publikálták a kutatók, hogy itt “állítólag “nem volt temetés, mégis van egy elkerített temetőrész. Mi viszont tudjuk, hogy több temetés is volt.

Erre indulunk tovább. Céljaink nem változtak, írjuk le, hogy legyen meg:

  • Szeretnénk a fellelt temetőt, temetőrészt rendbe tenni,
  • az anyakönyvi kutatások alapján megállapítani az ott eltemetettek nevét, és a temetések pontos dátumát,
  • lefotózzuk a meglévő sírköveket,
  • nyilvánoságra hozunk egy szabadon kutatható adatbázist a volt Ábrányi, Mezőkeresztesi ortodox hitközségről,
  • és persze a helyben élt családok sorsáról, történetéről sem feledkezünk meg.

Meglepő talán, de ismereteink szerint, az eddig feldolgozott anyakönyvi adatok alapján ebben a hitközségben 50 év alatt mintegy 800 temetés történt!

A feldolgozásban az 1900-as évek elején járunk.

Távlati célunk: Sály, Kács, Tibolddaróc, Harsány, Egerlövő.

Újabb temető – Szomolya

Mielőtt nagyon belemerülök, pár információ:

Szomolyán van zsidó temető, mindenki tud róla, ám az elérhető információk szerint ott temetés soha nem történt.

Ezzel szemben:

  • az első fellelt temetés a szomolyai izraelita temetőben: 1886
  • az utolsó, eddig talált temetés időpontja:1907


Többet ér egy tett száz sóhajnál.

Összesen: 931

István készített egy térképes kreatívot: Az adatok forrása: Budapesti Holokauszt Intézet.

Tízen voltak Cserépben. Ketten túlélték. Groszmann György és apja Miklós.