Groszmann Lili – a cserépi zsidóság története
Nem élhetünk tudatlanságban
Egybeszerkesztett és megphotosoppolt infografikát mutatok a Hungaricana adatbázisból. Mezőkövesd, Bogács, Bükkzsérc, Tard, Cserépváralja, Noszvaj, Szomolya és persze Cserépfalu vallási adatai jönnek 1880-tól 1949-ig. Így jobban átlátható, klikkre, vagy jobb gombra nagyul.
Magyarország településeinek vallási adatai 1880–1949 a KSH könyvtárból származó mű címe. Csak egy sima táblázat, az 1941-es és az 1949-es adatokat tessenek jól megszámolni.
A zsidó népesseg száma településenként 1840–1941 (1993) című KSH kiadványból jön most egy összevágott infografika: 1880-ban a mezőkövesdi járási zsidóság majdnem tíz százaléka Cserépfaluban élt.
Aztán nagyot csökkent a létszámuk a többi településhez viszonyítva is.
István készített egy térképes kreatívot: Az adatok forrása: Budapesti Holokauszt Intézet.
Tízen voltak Cserépben. Ketten túlélték. Groszmann György és apja Miklós.
Miután május végén begyűjtötték a cserépi zsidókat a kövesdi gettóba, június elején már vitték is tovább őket Miskolcra vagy Diósgyőrbe. Június 12. és 15. között öt transzportban Auschwitzba küldték a környékbeli mintegy 15.000 zsidót.
Tizenötezer.
Azok közül, akik egyáltalán élve megérkeztek, kiszelektálták a elhurcoltak 13 százalékát. Nők: 7% Férfik 6%. A többieket megölték. Vannak visszaemlékezések arról, hogy napokig is ültek a tábor elkerített részén a szabad ég alatt arra várva, hogy a gázba vigyék őket.
Mutatok egy infografikát, a pontos adatokat lehet megtekinteni szerelvényenként.
Folytatom infografikával. Négy adatból felépített felekezeti lista következik a Huseby írásból. Cserépfalu református falu, de azért a vallásszabadságnak hála.