Tóth Tamás képei a 2024-es emléksétáról

2024. május 19-én felkerestük a temetőt, az egykori zsidók házait, az emlékoszlopot és a falu haladó könyvkiadójának, Cserépfalvi Imrének megújult emlékszobáját. A séta Cserépfaluból az 5 kilométerre lévő bogácsi temetőig tartott. Innen 12 óra körül fakultatíve az egykori mezőkövesdi gettóig, a Diófa és a Hársfa utca sarkáig folytattuk a gyaloglást, ahová 14 órakor érünk.

A rendezvény zárásaként 15 órakor Róth Dezsőné sz. Gutlon Borbálára és Abonyi Istvánra emlékezve két botlatókövet is elhelyezett a mezőkövesdi főutcán a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, Mezőkövesd Önkormányzata és Az Élet Igazsága Alapítvány.

Köszönjük szépen, várjuk 2025. május 18-án is az érdeklődőket!

Fakockákkal jelölték ki a botlatókövek helyét Mezőkövesden

A holnapi 11. Groszmann Lili emlékséta és botlatókövek avatása zárásaként 15 órakor Róth Dezsőné sz. Gutlon Borbálára és Abonyi Istvánra emlékezve két botlatókövet is elhelyez a mezőkövesdi főutcán a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, Mezőkövesd Önkormányzata és Az Élet Igazsága Alapítvány.

Helyszín: Mezőkövesd, Mátyás király út 121. és Mátyás király út 54/a.

A holokauszt 80. évfordulóján botlatóköveket helyezünk el Mezőkövesden és emléksétát tartunk Cserépfaluban

Kedves drága olvasó! 2014-ben egy áprilisi napon azt gondoltam, hogy  a cserépfalui zsidóság történetet le kell írni, mert nem élhetünk tudatlanságban. Majd azzal a lendülettel el is gyalogoltam Peti barátommal Mezőkövesdig azon az útvonalon, amelyen 1944 májusában a kövesdi gettóig mentek/vitték a családokat. Immáron a 11. emléksétát tartjuk, vagyis sétáljuk le 2024. május 19-én.

Meghívó:
Tisztelettel hívlak 2024. május 19-én reggel 9 órára, amikor is Cserépfaluban és -ból sétálunk emlékezve a dél-borsodi zsidóságra

Felkeressük a temetőt, az egykori zsidók házait, az emlékoszlopot és a falu haladó könyvkiadójának, Cserépfalvi Imrének megújult emlékszobáját. A séta Cserépfaluból az 5 kilométerre lévő bogácsi temetőig tart. Innen 12 óra körül fakultatíve az egykori mezőkövesdi gettóig, a Diófa és a Hársfa utca sarkáig folytatjuk a gyaloglást, ahová 14 órakor érünk.

Az út során Istvánnal beszámolunk a kutatás eredményeiről.

A rendezvény zárásaként 15 órakor Róth Dezsőné sz. Gutlon Borbálára és Abonyi Istvánra emlékezve két botlatókövet is elhelyez a mezőkövesdi főutcán a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, Mezőkövesd Önkormányzata és Az Élet Igazsága Alapítvány.

Helyszín: Mezőkövesd, Mátyás király út 121. és Mátyás király út 54/a.

1944 májusának végén Cserépfaluból és környékéről 931 zsidót vittek a mezőkövesdi gettóba. Június első napjaiban felszámolták a gettót, és a zsidókat a diósgyőri téglagyárba vitték, majd onnan Auschwitzba deportálták. A két cserép családból ketten élték túl a szörnyűséget.

Számítok rád, és ha az esemény terjesztésében is tudnál segíteni, az is klassz lenne.
Az esemény linkje: https://fb.me/e/T06Emdm3

Szeretettel várlak május 19-én!

Az Élet Igazsága Alapítvány
Tóth Péter, kuratóriumi elnök
Cserépfalu

Egy német fotós mezőkövesdi képei a harmincas évekből

Paul Schulz német bányamérnök 1924 és 1936 között utazgatott Európában, és Budapest mellett Egerben és Mezőkövesden is készített képeket.

1967-ben hunyt el, fotográfiai munkája mintegy tízezer negatív lemezből és több ezer filmnegatívból, számtalan nyomatból és számos fotóalbumból állt. Fotói legnagyobb részét a Drezdai Kerületi Tanács vásárolta meg, amelyek közül rengeteg érhető el az ingyenes Deutsche Fotothek archívumában.

Válogattam pár kövesdi képet, amik a Mátyás király utcában készültek egy esküvőn, egykor Sztálin elvtárs nevét is viselte kis táblákon a főucca. Pár parasztházat is lefotózott Mezőkövesden Paul Schulz.

Ha megnézzük közelebbről a képeket, láthatunk kövesdi kereskedőket: Neumann Tivadar, Schvarcz Herman, Schvartz Henrik, Wertheimer Miklós és Waller Sándor.

Waller Sándor órásmester István fiáról 7 évvel ezelőtt emlékeztek meg a kövesdi gimisek, – ahogy mi is, – Waller István a gimnáziumba járt 1944-ben Auschwitzban ölték meg, ahogy az apja és az anyja is a holokauszt áldozata.

Wertheimer Miklós is a holokauszt áldozata, Neumann Tivadar nincs az áldozatok listáján.

Ezen a képen a Jordán gőzmalom kéménye látszódik, ettől jobbra volt a zsinagóga, a harmincas években még állt.

Képek galériában is, mert nem élhetünk tudatlanságban. Köszönet, Paul!

Egy 1936-os képet is mutatok mezőkövesdi diákokról, itt a bal oldalon a háttérben látható a zsinagóga:

És még egy kép. A Diófa utca látszik a háttérben, egy esküvő van a képen. Azért rakom ide, mert itt volt a gettó 1944-ben. Hasonlóan zsúfoltan voltak ott emberek, ahogy egy esküvőn.

„Mezőkövesd és Eger környéki falvak utolsó zsidó lakosa”

Méghozzá elég sokáig, ha a második világháború irányából nézzük. Mutatjuk az Új élet 1962-es évfolyamát.

A Magyar Izraeliták Országos Képviselete 1962. június 24-én megtekintette, az akkor még álló mezőkövesdi zsinagógát, a cikkben azt is olvashatjuk, hogy a bogácsi szórvány is ide tartozik, tehát 1962-ben még volt zsidó Bogácson.

Tovább olvasva az Új Élet magazint, az 1966-ban elhunyt Kohn Gizelláról olvashatunk híradást.

Személyében a „Mezőkövesd és Eger környéki falvak utolsó zsidó lakosa hunyt el.”

Egy kunmadarasi Kohn Gizellát találtunk ami Karcag mellett van, ahol szintén éltek Kohnok, de nekik nem volt Gizella nevű lányuk.

Majd kiderítjük ezt is.

Ha már Bogács, ott élt Kovács Sándorné, született Groszmann Gizella, a cserépi Groszmann „Bánatos” Jóska lánya, aki az egyetlen cserépi hazatért túlélő, Groszmann Miklós testvére volt.