Malvinka néni

Szegedy Barnáné Malvinka néni hagyatékába nézhettem be hétvégén, az unokája Marianna segített.

Malvinka néni nemcsak kiváló pedagógusa volt Cserépfalunak, hanem ő volt az, aki a blogolás előtti időkben naplót vezetett arról, hogy mikor, kivel és mi történt Cserépfaluban. Őrületes mennyiségű anyagban lehet keresni. Természetesen célirányosan rögtön találtunk a 44-es eseményekről pár sort.

  • Elvitték Schwarczékat és Groszmannékat
  • Zsidó munkaszolgálatosok árkot ástak az erdőben
  • Életük kockáztatásával valakik ételt vittek a munkaszolgálatosoknak
  • Sokan hoztak Mezőkövesdről ingóságaikat cserépi pincékbe.

És íme a napló releváns részének fotózása.

A kék tollal írt dokumentum két részből áll. A Rettenet című részben olvasható a fenti részlet, ebben még az is van, hogy a férfiak 90 százaléka a fronton szolgál, az értékeket mentik a pincékbe a bombázások miatt és a katonák annyira éhesek, hogy megették a sebesült lovakat is. Ugyanezen az oldalon a Felszabadulás című részben olvasható az, hogy hogyan szabadult fel Cserépfalu. A váraljai dombok felé menekült a német, szóltak a katyusák, és jött tengernyi orosz. A papír hátoldalán 1945. április 3-i dátum szerepel. Akkor írta volna mindkét részt Malvinka néni?

Tehát a kutatás egyik fontos leágazása lesz az az iratanyag feldolgozása, talán még több mindent megtudunk, és Malvinka néni hagyatékát is megpróbáljuk megmutatni a jelennek, aztán az utókornak.

Természetesen az egész oldalt is megmutatjuk majd ha szépen beszkenneljük.

Hogy ne élhessünk tudatlanságban.

ÁFÉSZ-bolt és Záli néni kocsmája?

Hétvégén Virág Laci feltöltött Móré Juliska néni képeiből egy frankó válogatást a Flickr-re. A képek a második világháború után készültek. Miért érdekes ez? Mert látszódik a Groszmann-bolt és a Schwarcz-ház is a képeken.

Természetesen ekkor már nem voltak ezek Groszmann-, és Schwartz-házak.

Nézzük az első képet.

Bal oldalon látszódik a kultúr, majd egy kerítés, a katolikus templom az ÁFÉSZ bolt és egy kedves kalapos biciklista. Nos az ÁFÉSZ bolt helyén volt a Groszmann-kocsmabolt, amit még Groszmann „bánatos” József indított sima boltként. Az akkori bejáratról azt mondják, hogy nem innen, hanem a Petői útról nyílt. Majd a háború után valaki átvette a boltot és a nagy magyar államosítás után az ÁFÉSZ üzemeltette. Kati néni azt mondta, hogy a kerítést ő még festette a hetvenes években. Tehát a képet lőjjük be a hatvanas-hetvenes évek fordulójába.
Eredeti scan ITT.

Menjünk át kicsit a 750 éves Cserépfalu monográfiába.

A scanfotó tetején látszódik a Bánatos Jóskáról elnevezett Groszmann-bolt.

A feketébe karikázott Záli néni kocsmáját mutatom:

Nincs villanyoszlop sehol, ez a kép lehet, hogy korábban készült mint a fenti, talán az ötvenes években. A Váraljai út elején laktak Schwartzék. Ma már tök máshogy néz ki a ház homlokzata. De ki lehetett Záli néni? Schwartz Ernő felesége Irén volt, de a 10-es években elüldözött Kleinék családjában találtam Gizellát, lehet, hogy Ő volt Záli néni. Groszmann Lilla is Lili volt Cserépfaluban. Záli néni tehát simán lehet, főleg, hogy Virág Laci nagymamája is megerősítette. Kösz Laci a képeket! Eredeti SCAN ITT.

Groszmann György Oszkár

Újabb személyes közlés. Régebben voltak a Petőfi utcában Izraelből Groszmann-leszármazottak. Most már arrafelé lehet csak megközelíteni a Groszmannék házát. A főucca felőli kocsmabejáratot befalazták. Kérdezősködtek, de az akkori Groszmann házba nem jutottak be, mert nem voltak otthon. Groszmann Miklós, a szatócs családfő és György Oszkár nevű 1922-ben született fia sincs rajta az áldozatok listáján.

Itt van György Oszkár születési anyakönyvéből egy részlet:

Forrás: Cserépfalui Közös Önkormányzati Hivatal

Gyerekkel kutatni nem lehet

Hétvégén Cserépfaluban kutattam. Vittem a majdnem hatéves gyermekem is. Gyerekkel kutatni nem lehet. Ezt is megtanultam. A kutatás nagyon egoista műfaj, nincs alkalmazkodás, nincs kompromisszum, csak megy előre az ember az információk kézzel írott szupersztrádáján. Mert olyan is van. Ilyen például a születési anyakönyv.

Megnéztem az anyakönyvet a hivatalban. Farmosi Zoltán jegyző úr készségesen mutogatta az 1895-től vezetett könyvet. Az egyház végezte előtte a melót, ezért van csak 1895-től.

Két könyvbe írták be a neveket. Az egyikbe névsor szerint vezették, a másikba pedig kronológikusan egy csomó adattal. Na ezeken fogok majd végigmenni ha több lesz az időm, vagy elhozom magammal a csajom/anyukám/anyósom, hogy felügyelje a fiam.

Megkerestem Lilit az anyakönyvben. Kiderült, hogy nem Lili volt hanem Lilla. De mindenki Lilinek nevezte, ezért maradjon csak Lili a továbbiakban is. Édesanyja Spernáth Kornélia, édesapja Groszmann Miklós szatócs. Az egyik könyvben Grossmann-nak, a másik könyvben Grosszmannak látom a vezetéknevet. Vajon ilyenkor mit mond a kutató?

Két kép jön. Köszönöm a Cserépfalui Közös Önkormányzati Hivatal segítségét.

Háromperces interjúkat is készítettem két cserépi nénivel magnó nélkül. A két családra mindketten emlékeztek, Lili rossz lábára is, de szerintük nem volt túlélő. Pedig más forrás azt mondja, hogy volt.

Az is kiderült, hogy Schwarcz Évike nem hároméves volt, hanem hét. Folytatom.