0500/Pk.60102/2023

A kutatás egyik legnagyobb mérföldkövének dátuma 2023. augusztus 10-e. A mai napon beadtuk az alapítványunk bejegyzéséhez szükséges dokumentumokat, és a beérkezés után a Miskolci Törvényszék a fenti számon lajstromozta a dokumentációt. Ez amolyan rendszámféle, sokat fogjuk ezt a számsort használni a jövőben.

Istvánnal már egyszer próbálkoztunk, most már meg is csináltuk. István sokat gondolok rád.

Az alapítvány célja:

Cserépfalu és a Bükkalja térségének 19–20. századi történelmének, társadalmi szerkezete emlékezetének feltárása, megőrzése, megörökítése, a térségnek a történelem során felhalmozott értékeinek tudatosítása és gyarapítása, amellyel egyben hozzá kíván járulni jelen korunk kihívásainak feldolgozásához.

Az alapítvány nevét majd akkor árulom el, ha minden okés lesz, valamikor ősszel.

Köszi, Zsuzsa 🙂

261 naplóbejegyzés az elmúlt 9 év alatt

Sokadik újrakezdés kezdődik újra megint 2023 februárjától.

A kutatás 2014 óta, mind tartalmilag, mind a közlési eszközöket tekintve sokadik változáson megy át vagy keresztül. Ahol most vagyunk, ez egy másfél éves megújulás lépcsőfoka. A LiliGro.Hu-t 2021 végén regisztráltam, miután előtte a GroszmannLili.XYZ domaint elvesztettem önhibámon belül. Kezdtük a kinján, majd a blog.hu-n, és az XYZ után megérkeztünk most ide.

Naplószámok az eddig eltelt majdnem 9 évből:

  • 261 poszt,
  • 712 címke, azaz szócikk,
  • 1028 médiatartalom: anyakönyvek, fotók, zenék, digitalizált újságok, és a videók.

Az elmúlt pár hónapban két mentésből pakoltam újra a kutatási naplót. A blog.hu-ról az xml-mentést beimportáltam, viszont az összes képet le-, majd feltöltöttem posztonként. Az XYZ mentéséből nem tudtam importálni, a szövegeket és a képeket visszatöltöttem, a címkéket és a kategóriákat is átírtam.

Mi történt 2014 óta?

Tartalmilag 2014-ben volt egy nagy nekiindulás, 2015-ben brutális folytatás, 2016-ban jöttek a temetők, ami 2017-ben annyira beröffent, hogy külön oldalt is kapott, ez lett a ZSTM.hu. 2018-tól jön a folyamatos visszaesés, előadások itt és ott, közben nem is éltem itthon egy ideig, 2019 óta pedig egy nagyon erős helyben járás a kutatás állapota, tavaly egy levéltári kaland után, most 2023-ban újraindul.

Visszaolvasva, mert újraolvastam a naplót praktikusan, sok olyan bejegyzés van, ahol a terveket taglaltuk Istvánnal, ha csak azokat elővenném, minimum két évre elegendő tartalom lenne.

Most is írok egy tervfélét, ami szinte csak a cserépi temetővel kapcsolatos.

Radarozás – Erdős Bence új segítőnk szerint márciusban elmehetünk a cserépi temetőbe egy radarral, hogy a sírokat megjelölhessük.
Elkerítés – a temető egyik oldalán már van kerítés, a másik három oldalát kell elkerítenünk, első körben egy kőcsíkot gondoltam.
Kövek visszaállítása – Két sírkövünk van, de egyik sem a temetőben, ezeket vissza fogjuk vinni a zsidó temetőbe.
Séta – Idén lesz a tizedik emlékséta, sőt ennek kapcsán Szkárosi Agapé azon dolgozik, hogy Lilinek botlatóköve lehessen akár még idén.
Tartalmak – Az elmúlt pár évben fotóztam kb. 20 temetőben, ezeket is fel kell dolgozni, lebeszélt interjúkat is el kell készítenem, Cserépfalvi Imréről is több digitális anyag vár közlésre, az emlékszobában Kovács Imre-tárlat is készül, ésatöbbi.

Hogy ne éljünk tudatlanságban.

Ps. Köszönjük Cs. Gy. I-nek az újabb 20 ezer forintos támogatást, nagyon megtisztelő. Köszönjük szépen.

A következő bejegyzés nem lesz nagyon örömteli.

Amolyan helyzetjelentés féle ez

Aludva párat a 3. Groszmann Lili napra, egyszerűen megvonom a harmadik évét gyalog taposó kutatásunk blogon kívüli eseményének gyorsmérlegét.

A Groszmann Lili Nap

rajtunk kívül senkit sem érdekel.

Abban az értelemben, hogy fizikailag is jelen legyenek egy ilyen emlékezésféle sétán emberek. Túl nagy a táv? Túlságosan vasárnap van május utolsó előtti hétvégéjén?

Francokat, Frankón nem érdekli az embereket.

Persze Cserépben sokat beszélgetünk az 1944-es és korábbi eseményekről, nagyon kedves öreg nénikkel interjúzunk, amikor a kocsmában meglátnak a helyi arcok megkérdezik, hogy áll a kutatás, de valahogy ez a rendezvény olyan üres emberek nélkül, mint egy széder tál a múzeumi vitrinben.

Nem érdekli az emléksétánk a Mezőkövesd-környéki embereket, nem érdekli a zsidó szervezeteket, nem érdekli a környékbeli értelmiségi réteget, nem érdekli a polgármestereket, nem érdekli a normál klasszik sajtót sem. Tisztelet a kivételnek, kösz Balázs. Tavaly Tállai úr elhozott egy kamerát magával, idén magát sem hozta el a gépkocsiján.

Nem teszi ki Az élete menete alapítvány a honlapjára az eseményt, mert nem ők szervezik, a környékbeli huszonhét község polgármestere a meghívómra semmilyen választ nem adott. Ésatöbbi. Sorolhatnám.

Amikor 2014-ben útra keltem, nem foglalkoztam semmivel, egyszerűen úgy döntöttem, hogy végig gyaloglok azon az úton, ahol 44-ben elvitték a cserépieket a mezőkövesdi gettóba.Talán túlgondoltam ezt az egészet, tavaly István hozott magával pár embert, de idén megint csak majdnem magamra maradtam. Pedig jelentek meg cikkek, egyre több helyen tudnak a kutatásról. Meg ilyesmi.

Nincs ezzel baj.

Ez egy ilyen történet.

Cserépfalun és a környékén kábé ötezer fős zsidóság élt a 19. század elejétól a 20. század közepéig, ma senki sem él már itt, mert többségüket megölték. Magyarok, németek, nácik, ávósok és a többi szar ember. A házaikat lerabolták, a földjeiket elvették, később a házaikba beköltöztek és élt tovább ez a matyós, bükkaljás közösség zsidók nélkül, mintha mi sem történt volna. Aki túlélte a holokausztot, azok gyorsan leléptek innen.

Ez van.

Min dolgozunk éppen.

  • Tóthné Valériával közösen készítünk egy térképes adatbázist a mezőkövesdi zsidók házairól, fotókkal ezzel és azzal
  • Az egerlövői temetőben az áldozatok neveit a helyi lelkész úr segítségével felvéssük az emlékkőre
  • A mezőkövesdi gettó helyén emlékkövet rakunk le. A polgármester nem válaszolt a megkeresésre, valószínűleg gerilla verziójú emlékkő lesz kitéve
  • Folytatjuk a cserépi hitközség kutatásáat, mert volt Cserépfaluban Hitközség!
  • A cserépi zsidó temető kapcsán felvettük a kapcsolatot budapesti szervezetekkel, ősszel újra próbálkozunk
  • Vannak auschwitzi kartonjaink, pl. Groszmann Erzsébeté
  • István tartja a kapcsolatot egy cserépi leszármazottal, itt is lesznek majd fontos események
  • Volt a könyvtárban egy zsidó emlékeket bemutató tárlat, erről is írok majd
  • A dachaui listán is érdekes neveket találtunk
  • Az 1851-es anyakönyvek feldoglozásával is haladunk
  • Elkezdtük gyűjteni a környékbeli monográfiákat
  • Ábrányban volt egy miskolci egytemistákból álló csoport, az egyik egyetemista a zsidóságot kutatja, itt egy helyi lakos segít, ígért nekünk anyagokat
  • És még sok minden van, amit le szeretnék írni,

mert nem élhetünk tudatlanságban.

Jövőre újra lesz Groszmann Lili Nap 2017. május 21-én.

Impakt Fetisizmus

  • Vagonkiállítás lesz Mezőkövesden
  • Kértek tőlünk anyagokat
  • Azt mondtuk, hogy a blogban mindent megtalálnak
  • Létrehoztak egy párhuzamos emlékgyűjtő Facebook-csoportot

Ezt gondoljuk:

Szép dolog a kutatás, az is szép dolog, ha emberek jönnek össze össze azzal a céllal, hogy feldolgozzák elveszett őseik életét, múltját. Az azonban visszataszító, gusztustalan és felháborító, amikor valaki rátelepszik két, három év kemény munkájára, eredményére, és ezt meglovagolva próbál saját kutatást indítani velünk párhuzamosan. Minden tiszteletem azoké, akik utaznak, pénzt, időt, energiát ölnek bele akár abba is, hogy egyetlen név után, egyetlen család története után kutassanak. Minden megvetésem azoké, akik ennek az eredményét akarják felhasználni önös céljaira. Kutatásunk eddig is nyílt volt, az is marad, minden eredményt megosztottunk és ezentúl is megosztunk, egyszerűen csak kicsit keserű lett a nyál a szánkban. Köpnöm kell.

István mondata a végére: röhejes dolog, hogy a tűz közelében fingotok nincs arról, hogy az utolsó tárgyi emlékeket Mezőkövesdről réges-rég elvitték Izraelbe.

„én cserépfalusi vagyok”

2014 tavaszán még nem volt Groszmann Lili blog, akkoriban a cserépi blogomban jött néha Cserépfalvis poszt. Az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárában 2013-ban kutakodtam.

Bokor Imre 1981-es Cserépfalvi Imre-interjújának részletét ismétlem. Ha újra megnyílik a cserépi Cserépfalvi emlékszoba, akkor teljes egélszében meg lehet majd nézni a beszélgetést.
2014. május 6. FLAUBLOG.

Tegnap rengeteget beszélgettem Cserépfalvi Katival, falunk extrahíres könyves producerének a lányával. Tisztáztunk egykéthárom dolgot.

De mi is ez a fenti videó? Még tavaly megtaláltam az Országos Széchényi Könyvtárban egy Cserépfalvi-interjú szöveges leiratát.

Azonnal megnéztem mit mesélt 1981-ben Imre bácsi Cserépfaluról.

Nem sokat.

Cserépfalu csak egyszer lett megemlítve az interjúban, amikor a riporter megkérdezi Cserépfalvi Imrétől, hogy a faluba menekült? Erre Imre bácsi azt mondja, hogy cserépfalusi vagyok, a falu mellé mentünk Egerbe.

Ez az infó csak most állt össze bennem, eddig azt hittem, hogy 1944-ben Cserépfaluba jött, ahol Kati lánya kapott egy hamis papírt és utána menekültek tovább. Nem hallottam meg a falu mellé szót mert rossz a fülem. És persze annyira klasszul hangzott, hogy Cserépfalvi Cserépbe menekült.

De nem.

Az az igazság, hogy Cserépfalvi Imre nem Cserépbe menekült Pestről, hanem Egerbe, majd onnan Szarvaskőre vitte Cserépfalvi Katit. Már Pesten megkapta a hamis doksit, az interjúban is hallható Czartoryski Jenő fiának a papírját írták át vegytintával.

Erről a sztoriról is írt Cserépfalvi Katalin a Mimikoko illegális élete című könyvében. Kötelező olvasmány.

Na és akkor vissza a videóra. Írtam egy levelet a Történeti Interjúk Tárának, kértem engedélyt a közlésre. Megkaptam, kivágtam a fenti részt és feltöltöttem a Youtube-ra.

Tessenek megnézni. 1.56-tól a hiba nem az Ön Youtube-jában van.

Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tára,
riporter: Bokor Péter
1981.01.24

Még rengeteget lehet erről beszélni, és még rengeteget fogunk erről beszélni. Ahogy Cserépfalvi Katival rádiótelefonon megbeszéltük:
Keep In Touch.

A 2001-es cserépi Cserépfalvi megemlékezésről itt vannak videók a régi blogban.

Tóth Péter a Cserépfalvi-interjú szöveges leiratával. Szőnyeges feldolgozás. 

Az eredeti írás 2014. május 6-án jelent meg a FLAU blogban.