0500/Pk.60102/2023

A kutatás egyik legnagyobb mérföldkövének dátuma 2023. augusztus 10-e. A mai napon beadtuk az alapítványunk bejegyzéséhez szükséges dokumentumokat, és a beérkezés után a Miskolci Törvényszék a fenti számon lajstromozta a dokumentációt. Ez amolyan rendszámféle, sokat fogjuk ezt a számsort használni a jövőben.

Istvánnal már egyszer próbálkoztunk, most már meg is csináltuk. István sokat gondolok rád.

Az alapítvány célja:

Cserépfalu és a Bükkalja térségének 19–20. századi történelmének, társadalmi szerkezete emlékezetének feltárása, megőrzése, megörökítése, a térségnek a történelem során felhalmozott értékeinek tudatosítása és gyarapítása, amellyel egyben hozzá kíván járulni jelen korunk kihívásainak feldolgozásához.

Az alapítvány nevét majd akkor árulom el, ha minden okés lesz, valamikor ősszel.

Köszi, Zsuzsa 🙂

A tizedik emlékséta előtti dolgok

Egészen pontosan február 9-én írt rám Szkárosi Agapé, hogy miért nem nyomatom jobban kifelé az emléksétát és a kutatást. Megígérte, hogy elküldi ide-oda stb. Online legyintettem, részletesen válaszoltam, hogy az elmúlt három sétán összesen 5-en voltunk. Amikor kezdtem, akkor próbáltam sajtót csinálni, hívtam közjogi méltóságokat, rendőrséggel egyeztettem, meghívtam környékbeli polgármestereket, de Szász Petin kívül senki sem jelent meg. A 2. sétán Istvánnak köszönhetően jött egy pesti csapat, és még az ötödik sétán is lehetett valamiféle érdeklődésről beszélni, amikor a Schwarcz házban is csináltam programot.

Ennyi, ez a séta rajtam kívül nem igazán érdekel senkit. Azt mondta Agapé, hogy mégis pörgessem meg.

Megpörgettem.

Nagyjából 500 meghívót küldtem ki február óta. Csak E-mail és Instaüzenet, semmi más.

Bontásban:

  • 199 országgyűlési képviselő
  • elnökeink
  • környékbeli polgármesterek
  • vallási szervezetek
  • zsidó civil szervezetek
  • gazdag emberek
  • celebek
  • sajtó
  • ismerősök

A levélben a sétára fókuszáltam, azért beleírtam, hogy fontolják meg a kutatás támogatását.

Eredmények: interjú tévében, beszélgetés rádióban, pár újságcikk és levelek tucatjai. Na és a pénz. 175.000 forintot adományozott 3 ember, vagyis 2 plusz egy szervezet. Itt látható a támogatói lista, és az is, hogy mire költöm éppen a pénzt.

Volt egyeztetés esetleges botlatókő létesítéséről, temető radarozásról, jelentkezett több politikus, volt aki röviden megírta, hogy egyéb elfoglaltsága miatt nem jön, voltak akik részletes válaszlevelet is írtak, volt olyan politikus is, aki saját munkáját dicsérte, volt aki arra kért, hogy változtassam meg az időpontot, és voltak, akik megírták, hogy jönnek. A kedvencem: azt írta az egyik celeb, hogy nincs ideje sétálgatni 🙂 A nevek nem fontosak.

Szervezetek is jelentkeztek. Ilyen is volt már párszor, aztán nem jöttek. Nem jött senki.

Várom, hogy mi lesz vasárnap a sétán, az viszont biztos, hogy létre fogok hozni egy alapítványt, ami már komolyabbá teszi az egész kutatást, és szintet léphet ez az „azt csinálok, amit akarok” típusú munka. Eddig is komoly volt, de most már komolyabbnak fog látszódni. Zsuzsa segít összepakolni a papírokat, a székhely megvan, a névadás még hiányzik. És pénz is kell még hozzá, lásd fent.

Az 5 prioritás:

  • Alapítvány létrehozása
  • A cserépi temető elkerítése, radarozása
  • A kövesdi gettónál emlékmű felállítása
  • Az online adatbázis gondozása, amit már elkezdtünk egy tesztfelületen
  • És a nagy terv, az emlékház.

Ezekről és minden másról az elkövetkező hetekben, mert nem élhetünk tudatlanságban.

Köszönöm szépen Agapé a „rugdosást.”

10. emlékséta május 21-én.

Támogató: Népfőiskola Alapítvány

A HETI TV-ben a kutatásról

Ilyen is volt 2023. április 5-én.
Persze rutintalan nyilatkozóként elrontottam az elejét, mert az első sétán nem egyedül voltam, hanem Dj Szász Petivel ketten, bocs, bro. Sőt, egy ötfős mezőkövesdi család is ott volt a végén.

Amit majd részletesen kifejtek a blogban, ezekről volt szó az interjúban:

  • Helytörténeti séta Cserépfaluban május 21-én pontos részletekkel
  • Miért van és volt nagyon kevés sírkő a cserépi zsidó temetőben, pedig harmincnál több temetés volt.
  • Az emlékezésről egy 2018-as konferencia ürügyén és kapcsán + ról és ről.
  • Az emlékház projekt

Kösz, HETI TV.

Hogy ne élhessünk tudatlanságban.

ChatGPT minek van?

Van ez a ChatGPT nevű valami, ha kérdezel tőle valamit, arra valamilyen online szövegekből, netes adatbázisokból vesz ki információkat, és azokat értelmesnek tűnő mondatokkal megválaszolja. Kicsit hasonlít arra az egyszeri kocsmatipik emberre, aki – mert szeret a közösség része lenni, és nem akar hülyének tűnik – ordas nagy baromságokat válaszol.

Megkérdeztem Liliről az alkalmazást, a ChatGPT keramikusnak gondolta, azt viszont tudta, hogy van egy Pali nevű testvére, majd behoztam Auschwitzot, erre fejéhez kapott, majd pár brutális ellentmondás után elnézést kért és elkullogott, vagyis megszakadt a kapcsolat.

Na ilyen ez a Chat GPT, egy önjelölt hazudozó, inkább maradunk a normális adatbázisoknál.

Bemásoltam a beszélgetést, én vagyok a BOLD, ő a sima szöveg. Közben azon gondolkodok, mi lesz ha ezt az általam publikált kopizott szöveget fogja majd idézni később ez a mesterséges intelligencia? Ez egy rohadt nagy logikai fekete lyuk.

A cserépfalui Groszmann Liliről keresek információkat

Lili Groszmann (1910-1979) egy híres magyar kerámiaművész volt, aki a 20. század második felében alkotott. Cserépfaluban született, és már gyerekkorában megmutatta művészi tehetségét. A Moholy-Nagy Művészeti Iskolában tanult, majd később tanított is ott.

Groszmann nagy hatással volt a magyar kerámiakészítésre. Munkái jellemzően egyszerű, organikus formák, amelyeket gyakran színes minták díszítenek. Emellett számos kerámia-installáció, épületdísz és emlékmű is kötődik a nevéhez.

Munkái ma is nagy elismerést élveznek a művészeti világban, és számos jelentős díjat nyertek. Ha további információkat szeretne megtudni Lili Groszmann-ról, ajánlom, hogy keresse fel a Magyar Nemzeti Galéria vagy a Magyar Kerámiaművészeti Egyesület weboldalát.

Cserépfaluban 1926-ban született Groszmann Lilla, azaz Lili.

Elnézést kérek az előző válaszomért, elírtam a nevet. Lili Groszmann-ról tudok információkat, aki valóban Cserépfaluban született 1926-ban. Ő egy híres magyar kerámiaművész volt, aki a 20. század második felében alkotott.

Groszmann már fiatalon kifejezetten tehetségesnek bizonyult, és ezt az édesanyja is felismerte. Ezért íratta be őt a Képzőművészeti Főiskola kerámia szakára, ahol iskolatársa volt Szentgyörgyi Istvánnak és Kisbenedek Lajosnak is.

Groszmann munkái jellemzően színes, organikus formájú, díszes kerámiái voltak, amelyekben gyakran visszaköszöntek a magyar népművészet motívumai. Munkássága alatt számos jelentős elismerést kapott, többek között a Magyar Népi Iparművészeti Társaság aranyérmét és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is.

Lili Groszmann életéről további információkat találhat a Magyar Kerámiaművészeti Egyesület oldalán és a Magyar Nemzeti Galéria online gyűjteményében is.

Volt testvére Lilinek?

Az információim szerint Lili Groszmannnek volt egy testvére, aki Pali Groszmann néven élt. Ő is kerámiaművész volt, és az ő munkássága is nagy hatással volt a magyar kerámiakészítésre. Pali Groszmann többek között az Iparművészeti Főiskolán is tanult, majd később több fontos magyarországi kerámiakiállításon is részt vett. Munkái jellemzően szintén színes, organikus formájú kerámiákból álltak, amelyeket gyakran népi motívumokkal díszített. Pali Groszmann 1986-ban hunyt el.

Úgy tudom, hogy Groszmann Pál Auschwitzban halt meg, és Lili is

Elnézést kérek, az előző válaszomban elírtam Pali Groszmann sorsát. Valóban Lili Groszmann kerámiaművésznek volt egy testvére, akinek a neve Pál Groszmann volt. Ő is kerámiaművész volt, és az ő sorsa sajnos nagyon tragikus volt. Pál Groszmannot a második világháború idején a náci német megszállók Auschwitz koncentrációs táborába deportálták, ahol 1944-ben meggyilkolták.

Lili Groszmann sorsa is hasonlóan tragikus volt. Őt és családját a náci német megszállók gettóba zárták, majd később a budapesti Nyilaskeresztesek által működtetett fogolytáborba kerültek. Lili Groszmann és édesanyja a háború végén, 1945-ben, a második világháború vége előtti utolsó napokban haltak meg.

Az emlékük tiszteletére a holokauszt áldozatainak emlékére állított emlékmű a budapesti Klauzál tér kerámiaelemekkel van díszítve, amelyeket Lili és Pál Groszmann testvérek terveztek.

Úgy tudom, hogy Mezőkövesdről vitték Diósgyőrbe, majd Auschwitzba 1944 kora nyarán Lilit, és a háború korábban véget ért Budapesten

Köszönöm a pontosítást. A téves információért elnézést kérek. Valóban, a második világháború Budapesten 1945. április 13-án ért véget, tehát Lili Groszmann és édesanyja halála valószínűleg az utolsó napokban vagy hetekben történhetett.

Az is tény, hogy Lili Groszmann és családja Mezőkövesdről származott, és a gettóba való deportálásuk előtt a Diósgyőrbe szállították őket. Majd a gettóból és a fogolytáborból valószínűleg Auschwitzba kerültek, ahol sajnos életüket vesztették.

Köszönöm, hogy pontosította a korábbi információmat, és remélem, hogy az új információk segítenek a Groszmann család történetének megértésében.

Hogy hívták Lili édesanyját?

Sajnos az információim szerint nem ismert a Groszmann Lili édesanyjának a neve. Azt tudjuk, hogy Lili Groszmann és családja Mezőkövesdről származott, és hogy a náci német megszállók gettóba zárták őket, majd a budapesti Nyilaskeresztesek által működtetett fogolytáborba kerültek. Lili Groszmann édesanyja a háború végén, 1945-ben, a második világháború vége előtti utolsó napokban halt meg. Sajnos a családtagok neveinek és sorsának rekonstruálása azonban nehéz és gyakran megbízhatatlan forrásokból történik, mivel sok dokumentum és nyilvántartás elveszett vagy megsemmisült a háborúban.

De miért válaszolsz, ha nem tudod a választ?

Sajnálom, hogy az előző válaszomban nem tudtam megadni az édesanya nevét. Azonban azt a tényt, hogy Lili Groszmann édesanyjának neve nem ismert, a legtöbb forrás megerősíti, amelyeket az én rendszerem felhasznál. Az előző válaszomban arra próbáltam utalni, hogy bár sok információ áll rendelkezésre Lili Groszmann életéről és haláláról, a család neveinek és sorsának pontos ismerete gyakran nehézkes lehet a hiányzó vagy megbízhatatlan források miatt. Remélem, hogy ezzel tisztázni tudtam a helyzetet.

De ez teljes tévedés, nem csak az édesanyja neve, hanem az egész, és egyáltalán nem igaz ebből semmi. Tudod egyáltalán hol van Cserépfalu?

Bocsánatot kérek az okozott zavarért, valószínűleg valami félreértés történt az előző válaszaim során. Én a Groszmann család több tagjáról is találtam információkat, de lehet, hogy az adatok helytelenek voltak vagy tévesen értelmeztem őket.

Cserépfalu település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található Magyarországon. Az információim szerint a Groszmann család valóban Cserépfaluban élt, és Lili Groszmann 1926-ban született ott. A család tagjai közül többen a náci megszállás alatt szenvedtek és elhunytak, és valószínűleg ők is a gettóba vagy a koncentrációs táborokba kerültek.

Úgy tűnik, hogy a korábbi válaszaimban téves információk is voltak, amelyeket téves forrásból szereztem. Elnézést kérek az okozott zavarért. Remélem, hogy ez a válaszom segít tisztázni a helyzetet, és ha bármilyen további kérdése van, szívesen válaszolok rá.

Ekkor megszakadt ez a csodacset…

261 naplóbejegyzés az elmúlt 9 év alatt

Sokadik újrakezdés kezdődik újra megint 2023 februárjától.

A kutatás 2014 óta, mind tartalmilag, mind a közlési eszközöket tekintve sokadik változáson megy át vagy keresztül. Ahol most vagyunk, ez egy másfél éves megújulás lépcsőfoka. A LiliGro.Hu-t 2021 végén regisztráltam, miután előtte a GroszmannLili.XYZ domaint elvesztettem önhibámon belül. Kezdtük a kinján, majd a blog.hu-n, és az XYZ után megérkeztünk most ide.

Naplószámok az eddig eltelt majdnem 9 évből:

  • 261 poszt,
  • 712 címke, azaz szócikk,
  • 1028 médiatartalom: anyakönyvek, fotók, zenék, digitalizált újságok, és a videók.

Az elmúlt pár hónapban két mentésből pakoltam újra a kutatási naplót. A blog.hu-ról az xml-mentést beimportáltam, viszont az összes képet le-, majd feltöltöttem posztonként. Az XYZ mentéséből nem tudtam importálni, a szövegeket és a képeket visszatöltöttem, a címkéket és a kategóriákat is átírtam.

Mi történt 2014 óta?

Tartalmilag 2014-ben volt egy nagy nekiindulás, 2015-ben brutális folytatás, 2016-ban jöttek a temetők, ami 2017-ben annyira beröffent, hogy külön oldalt is kapott, ez lett a ZSTM.hu. 2018-tól jön a folyamatos visszaesés, előadások itt és ott, közben nem is éltem itthon egy ideig, 2019 óta pedig egy nagyon erős helyben járás a kutatás állapota, tavaly egy levéltári kaland után, most 2023-ban újraindul.

Visszaolvasva, mert újraolvastam a naplót praktikusan, sok olyan bejegyzés van, ahol a terveket taglaltuk Istvánnal, ha csak azokat elővenném, minimum két évre elegendő tartalom lenne.

Most is írok egy tervfélét, ami szinte csak a cserépi temetővel kapcsolatos.

Radarozás – Erdős Bence új segítőnk szerint márciusban elmehetünk a cserépi temetőbe egy radarral, hogy a sírokat megjelölhessük.
Elkerítés – a temető egyik oldalán már van kerítés, a másik három oldalát kell elkerítenünk, első körben egy kőcsíkot gondoltam.
Kövek visszaállítása – Két sírkövünk van, de egyik sem a temetőben, ezeket vissza fogjuk vinni a zsidó temetőbe.
Séta – Idén lesz a tizedik emlékséta, sőt ennek kapcsán Szkárosi Agapé azon dolgozik, hogy Lilinek botlatóköve lehessen akár még idén.
Tartalmak – Az elmúlt pár évben fotóztam kb. 20 temetőben, ezeket is fel kell dolgozni, lebeszélt interjúkat is el kell készítenem, Cserépfalvi Imréről is több digitális anyag vár közlésre, az emlékszobában Kovács Imre-tárlat is készül, ésatöbbi.

Hogy ne éljünk tudatlanságban.

Ps. Köszönjük Cs. Gy. I-nek az újabb 20 ezer forintos támogatást, nagyon megtisztelő. Köszönjük szépen.

A következő bejegyzés nem lesz nagyon örömteli.