Címke: Groszmann Miklós

Kovács Sándorné, Groszmann Gizella Bogács

Folytatom az augusztus eleji miskolci levéltári beszámolót, az alapadatok itten vannak.

Kovács Sándorné, született Groszmann Gizella szintén a holokauszt áldozata, 51 évet élt. Groszmann „Bánatos” Jóska lánya Cserépfaluban született, az egyetlen hazatért túlélő, Groszmann Miklós testvére volt.

Tudjuk, hogy Groszmann József tehetős cserépi volt, a lányának is volt pár ingatlanja Bogácson, ahol Kovács Sándorral élt, szülei Farmosi Rozália, és Kovács István voltak.

Mi történt? Mivel Gizella nem jött vissza Auschwitzból, Kovács Sándor örökölte a megmaradt dolgokat, nincs itt semmi látnivaló.

Majdnem.

Kovács Sándor ugyanis harcolt a 2. világháborúban a 24-es könnyű hadosztálynál jelentsen ez bármit is. Noha a háborúnak vége lett, 1945-ben fogságba esett, Sopron-Pereszteg körül „tartózkodott”, és csak az év végén ért haza Bogácsra.

Viszont közben a Elhagyott Javak Kormánybiztossága besorolta az elhagyott javak közé Kovácsék, Groszmannék ingatlanjait.

A vizsgált levéltári irat egy mentességi kérelem, amiben összefoglalják a fentieket, tehát azt, hogy nem elhagyott az ingatlan, hiszen hazatért a fogságból Kovács Sándor.

Hát így történt.

Viszont egy kérdés, amire majd megkeresem a választ. 1945-ben történt mindez, de a bogácsi adóhivatal még 1950 nyarán is további adatokat kért a megyei tanácstól. Mi történt 5 évig? Sima bürokrácia, háború utáni erőforráshiány?

„A község lakossága körében közkedveltségnek örvend”

Ingyenes az Arcanum az Ünnepi Könyvhét miatt, találtam is rögtön két forrást 1939-ből, ekkor  már csak két család lakott Cserépfaluban Groszmannék és Schwarczék, vagy Schwartzék?

  • Groszmann Miklós az első világháborúban harcolt, csak 1919-ben tért haza.
  • A kocsma forgalma 1939-ben havi 150 pengő volt.
  • Klein Irén apja Salamon alapította a cserépi szikvízüzemet 1860 körül.
  • A szódavízgyár forgalma havi 75 pengő volt
  • A község lakossága körében közkedveltségnek örvendtek Groszmannék.

A második digitalizált részleten Schwarczék:

Honnan: Csíkvári Antal (szerk.): Vármegyei Szociográfiák V. – Borsod vármegye (Miskolc, 1939)V. rész: Személyi adattár

Groszmann József háza 1980-ból

A Herman Ottó Múzeum digitalizálta be az 1980-ban készült fotót Groszmann Józsefék házáról.

A fotó innen is elérhető.
Lakóház, Petőfi út 5. sz., Cserépfalu. Fotó /kasírozva/. Népi építészeti emlékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, a Herman Ottó Múzeum anyagából, másolat.

Távolabbról:

Közelebbről:

Legközelebb készítek egy friss fotót is.

Hüvelyes Istvánné az 1944-es eseményekről

2015 októberében beszélgettem Klára nénivel, Groszmann Lili barátnőjével. Az interjú hanganyaga itt hallható, most elkészült a beszélgetés leirata. Vastagítva a kérdéseim. A teljes hanganyagot úgy vágtam meg, rövidítettem le, hogy érthető válaszokat és információkat hallgathassunk. A leiratot még jobban átírhattam volna nyelvtanilag helyes és jobban olvasható beszélgetéssé, de nem tettem. Ez egy ilyen: így történt, nem máshogy típusú kutatás, és annak a naplója.

Hüvelyes Istvánné Klára néni a 44-es eseményekről
Cserépfalu, 2015. október 9.

Zsidók voltak, ők ott laktak a templomtól mindjárt a második házban. Mikor gyerek voltam jártam nálok, mert Lili, a lányuk ilyenfajta idős volt, mint én. Ott volt még Gyuri, a legöregebb, meg Pali, a legkisebb. Groszmann Lilinek hívták, ilyen szőke volt mint én, bőrgipsz volt az egyik lábán, sánta volt szegény. Nagyon ügyes meg szép jány volt, nagyon sokat barátkoztunk együtt.

…

Az én testvérem cseléd volt náluk.

Igen?

Bizony. Nagyon szerették, nyáron summás volt, télen meg náluk cselédkedett.

Hogyan kellett cselédkedni ott náluk?

Takarított, meg amit csak csinálni kellett egy háznál.

Viseltek csillagot?

Sárga csillagot. Viselni kellett nekik. Arról tudtuk meg, hogy zsidók.

…

Schwartzéknél kocsma is volt úgy gondolom és ott mindenfélét lehetett vásárolni.

Miket?

Sok minden volt. Nem úgy volt, mint most, másfajtaképpen volt. Méterárut és élelmiszert lehetett venni a boltba, és gyönyörű kendőket is árultak.

Vásároltak a helyiektől is Groszmannék? Amiket itt termeltek a cserépiek?

Nem. Hozták messziről. Nem gondolom, nem tudtam arról, hogy helyiektől felvásároltak volna, nem.

…

A németek által elhurcolták a szerencsétleneket, igaz-e?

41-től kezdődött igazán a háború, akkor már elvittek zsidókat dolgozni. Még nem vitték el őket…

A lágerbe.

Igen, nem vitték még el őket a lágerbe, hanem csak dolgozni.

Itt is dolgoztak többen. Követ raktak szerencsétlen emberek, jaj. Itt dolgoztak szegénynek, Ispánszélén most ott van a lovastanya. Csirkézésnek mondták akkor. Becsirkéztek, ilyenekkel foglalkoztatták, hát az még a háború előtt volt.

Arra tetszik emlékezni, hogy hogyan vitték el Őket? Jött egy utasítás Miskolcról, hogy össze kell gyűjteni…

Gondolom, hogy jött nekik utasítás. Nem mentek volna el maguktól sehová.

Arra a napra tetszik-e emlékezni amikor elvitték Őket, hogyan vitték el Őket?

Lovas kocsival. Szerencsétlenek fölpakolták a holmijukat, amennyit csak tudtak. Szerencsétleneknek itt kellett hagyni sok mindent, de valamennyit csak vittek. Úgy előttem van, mintha csak látnám, hogy szegények ültek fel a kocsira, aztán mentek, Lili még integetett is. Kocsival vitték el őket az állomásra, a mezőkövesdi állomásra, hogy aztán onnan hova vitték Őket nem tudom, még gyerek voltam.

Mi történt a házukkal?

Itt maradt.
Aztán hazajött a Groszmann, Groszmann Miklósnak hívták az embert, hazajött, megszabadult ugye. A fia Gyuri, az is. Hazagyüttek, szegények úgy gondolták, hogy biztos úgy lesz a ház, ahogy itt hagyták. A falunépe ehurcolta a holmijukat, hogy miket igen, miket nem, azt nem tudom.

Mikor visszajöttek találkozott velük? Átjöttek beszélgetni?

Nem, nem, nem! Nem beszélgettek a világon semmiről sem. Elzárkóztak, mert nagyon borzasztó állapotban voltak.

A boltot kinyitották újra?

Nem. Nem sokáig voltak ők már azután. Újból elmentek Pestre mentek tán.

Évekig voltak itt, vagy csak pár hónapig?

Nem tudom, hogy 1 évig itthon voltak-e, nem tudom, erre nem emlékszem.

Nem is beszélgettek senkivel, hogy mi történt?

Nem nyilatkoztak. Nem nyilatkoztak szegények. Rettentő soványak voltak, jaj. Borzasztó. Hát ők nagyon rossz állapotba gyüttek vissza. Groszmann hozott magával valakit.

Volt felesége Groszmann Miklósnak?

Persze, az az első felesége, meg Lili, meg Pali, ők hárman odamaradtak. Gyuri az apjával megmenekült.

És akkor egy új feleséget hozott magával amikor visszajött?

Hozott magával Groszmann Miklós valakit. Nem sokáig voltak, nem nagyon láttuk őket. Nem nyitott már ki Ő itt boltot, mindenük ki volt fosztva. Nem tudom, hogy hova mentek. Pestre mentek-e, vagy hova mentek. Nem tudom.

Tehát:

  • Munkaszolgáltos zsidók dolgoztak a mostani lovastanya helyén az Ispánszélen
  • Sárga csillagról tudták meg, hogy zsidók
  • Klára néni testvére szolgálóként dolgozott Groszmannéknál
  • Lovaskocsival vitték el Őket Mezőkövesdre
  • Kifosztották a házukat
  • Groszmann Miklós bácsi és Gyuri fia visszatértek
  • Rettentő soványak voltak
  • Majd elmentek Cserépből


Hüvelyes Istvánné, Klára néni. Cserépfalu 2015. október 9.

Magyar hadviselt zsidók aranyalbuma

Menjünk vissza pár évvel, majdnem pontosan száz évvel ezelőtti időkbe. Milyen könyv lehet, mely a poszt címét adja? Egy kolléga kért segítséget soproni kutatási területről, ha már megnéztem a kötetet, akkor még jobban megnéztem.

Az aranyalbum díszes oldalai az első világháború magyar zsidó hőseit örökítették meg. Azokat az embereket, akik a magyar egyenjogúsítás nyomán büszkén vették magukra a Hon védelmének egyenruháját, s „igaz magyar zsidó szívvel” mentek a harctérre megvédeni a hazát.

Mi lett később a háború zsidó hőseivel? Például Schwarcz Bernát hatszorosan kitüntetett tűzmestert behívták munkaszolgálatba, s 1944. december 27-én a saját kezével ásott sírba lőtték a magyar hadsereg keretlegényei.

Olvass tovább: http://www.mzsk.hu:81/?p=921

1940-ben adták ki először a könyvet.

Magyar hadviselt zsidók aranyalbuma. Borító – Országos Széchényi Könyvtár

A harmincas évek végén páran azt gondolták, hogy ha felsorolják egy albumba az első világháborúban katonáskodott zsidókat, az majd enyhíti vagy tompítja a gyűlöletet, az egyre fokozódó antiszemitizmust és az összes többi negatív felhangot, mellyel a zsidókat illették. És ami a holokauszthoz vezetett. 1940-ben már túl vagyunk a sokadik zsidótörvényen. 1940-ben megjelent az első kiadás, majd 41-ben 42-ben és még 43-ban is jöttek a bővített kiadások.

A zsidó magyar hadviseltek nevének összegyűjtése már 1921-ben megkezdődött, s  gyűjtemény akkori célja: „Hogy tudjuk, kik azok, akiknek a nevét meg kell örökíteni, márványtáblára vésni, aranykönyvbe írni”. Az album különböző vezető politikusok nyilatkozataival kezdődik a zsidó katonákról, melyek közül itt Károly király trónörökös szavait idézzük: „A zsidó lakosság igen hazafias. – Mi ezt neki sohasem fogjuk elfelejteni”

Olvass tovább: http://www.mzsk.hu:81/?p=921

Így néz ki ez a részlet a könyvben:

Magyar hadviselt zsidók aranyalbuma – Országos Széchényi Könyvtár

Persze, hogy megnéztük mi volt kutatásunk területén.

106 nevet találtunk a Mezőkövesd körzetének zsidó hadviseltjeit tartalmazó listán. 10 hősi halott köztük. Kifotóztam.

Sok ismerős nevet találtunk, ott van Groszmann Miklós is, de a cserépi Miklós ekkor még tizenéves volt. A kövesdi Miklós 1893-ban született és az első világháborús katonáskodás után 30 évvel megölték. A holokauszt áldozata.

A kötet életrajzi részeket is tartalmaz, benne nyolc mezőkövesdi kitüntetettel. A kitüntetések típusai: O2, Ob., Károly cs-k. seb. érem, M. H. e.é., Sign. L.

  • Berényi József terménykereskedő. 1916-ban vonult be a 13. h. gy.-e.-hez, 1918 decemberében szerelt le. Orosz és román harctéren volt, medencecsontlövést kapott. Rangja: e.e hadnagy.
  • Braun Andor cégvezető. 1916-ban kezdte a szolgálatot és 1920-ban szerelt le. 34. gyalogezred. Orosz, olasz és cseh harctéren harcolt. Két lába gránáttól megsérült, tüdőlövéssel került cseh fogságba. 50%-os hadirokkant lett. Rangja: e.e. főhadnagy.
  • Dégen Zsigmond cukrász. 1914 és 1918 között volt katona, 10. h., gy., ezred. Román és olasz harctéren harcolt, olasz fogságba esett. Őrvezető volt.
  • Friedmann Miklós 1915-től 1919-ig harcolt a 39. sz. gyalogezredben. Olasz harctéren lőtték meg. Őrvezető volt.
  • Glück Imre vendéglős. 1914-ben vonult be a 65. sz. gyalogezredbe és 1918-ig harcolt, az orosz harctéren gáránátlégnyomást kapott. Szakaszvezető
  • Jordán Géza molnár. 1915-1918.10. h., gy., ezred. Albán és román harctéren harcolt 33%-os rokkant lett. Őrvezető volt.
  • Dr. Kiss Samu ügyvéd. 1914-1918.12. h., gy., ezred.  Pályaudvarparancsnok volt, e.e főhadnagy.
  • Schwartz István terménykereskedő. 1916-ban vonult be a 27. tábori tarackezredhez, 1918 végén szerelt le, az olasz harctéren szolgált. E.e. zászlós volt.

Magyar hadviselt zsidók aranyalbuma – Országos Széchényi Könyvtár

Berényi Józsefet (1894) Auschwitzban ölték meg 1944-ben, Braun Andor (1898), Dégen Zsigmond (1894), Friedmann Miklós (1896) Kiss Samu (1877) szintén rajta van a holokauszt áldozatainak listáján, Schwartz István (1897) a miskolci gettóban hunyt el.

Nemrég újra kiadták reprintben az albumot:

Hogy ne felejtsünk soha.