„A község lakossága körében közkedveltségnek örvend”

Ingyenes az Arcanum az Ünnepi Könyvhét miatt, találtam is rögtön két forrást 1939-ből, ekkor  már csak két család lakott Cserépfaluban Groszmannék és Schwarczék, vagy Schwartzék?

  • Groszmann Miklós az első világháborúban harcolt, csak 1919-ben tért haza.
  • A kocsma forgalma 1939-ben havi 150 pengő volt.
  • Klein Irén apja Salamon alapította a cserépi szikvízüzemet 1860 körül.
  • A szódavízgyár forgalma havi 75 pengő volt
  • A község lakossága körében közkedveltségnek örvendtek Groszmannék.

A második digitalizált részleten Schwarczék:

Honnan: Csíkvári Antal (szerk.): Vármegyei Szociográfiák V. – Borsod vármegye (Miskolc, 1939)V. rész: Személyi adattár

Blau Mór korcsmáros

1912-ben hárman meghaltak és többen megsebesültek a cserépi Blau Mór kocsmájában. Összevesztek a számlán. A szatmárnémeti újságban találtuk a tudósítást:

1912 Északkelet

A tudósítás szöveghűen:

Három halott és a pálinka.
Miskolcról jelentik:
Szomoruan végződő mulatság volt a borsodmegyei Cserépfalu községben. A falu korcsmájában 10—12 legény mulatozott. Mikor fizetésre került a sor, az egyik le­gény hibát talált a korcsmáros számlájában és azzal gyanusította, hogy többet számitott fel neki, mint a mennyit elköltött.
Blau Mór korcsmáros tiltakozott a gyanusitás ellen és hangosan kikelt a vád elen. Az idogáló társaság két pártra szakadt. Az egyik védelmére kelt a korcsmárosnak, a másik azt hangoztatta, hogy »a zsidó csal« Pár pillanat alatt valóságos harc fejlődőtt ki. A legények ökölre mentek, késsel és vas­villával támadtak egymásra. A verekedés­nek három halottja és több sebesültje van. A három halott Tötösi Gyula, Gerenda Já­nos és Szabó András. Az esetről jelentést tettek a miskolci kir. ügyészségnek.

Ugyaneről a Magyar Földmívelő 1912. január 12-i számában:

Magyar Földmívelő 1912