A Váraljai úti ház sorsa

A tiszafüredi illetőségű Schwarcz Ernő és a cserépi Klein Irén a mostani Váraljai út elején laktak 3 gyermekükkel, 1944-ben őket is a mezőkövesdi gettóba, majd Auschwitzba vitték és mindannyian meghaltak. A házból emlékhely lesz, egyelőre ez a projekt kilátástalan helyzetbe került, de nem adom fel soha.

A nyári levéltári kutatósdiról még ezzel a poszttal tartozok, de ez amolyan belső feljegyzés típusú lesz, mert az az igazság, hogy nem pontosan emlékszem, hogy akkor mit tudtam meg, ezért a poszt alján szöveghűen meghagytam az akkori jegyzeteimet.

Az illusztrációk részletek, a teljes iratot sajnos nem lehet csak engedéllyel közölni. Miért?

Az első irat arról szól, hogy Klein Irén testvére, Spitz Fülöpné Klein Regina szerint Schwartz Ernőnek és hozzátartozóinak semmi köze a cserépi házhoz.

Az irat az Elhagyott Javakat Felszámoló Ügyosztályától van, e szerint egy ház és két pince volt a tulajdonukban, és Regináék budapesti címét is megtudtam

Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága a Miniszterelnökséghez tartozó állami szerv volt Magyarországon 1945 és 1948 között. A 727/1945 számú ME rendelet (1945. március 31.) hozta létre, és a 8920/1948 számú kormányrendelet (1948. augusztus 27.) szüntette meg; ekkortól a tevékenységet a Pénzügyminisztérium VII., azaz az Elhagyott Javakat Felszámoló Ügyosztálya vette át. Élén a miniszterelnök által kinevezett kormánybiztos állt. Az első kormánybiztos Dr. Legéndy Rudolf volt.

A második irat egy Halálesetfelvételi dokumentum 1949. május 2-i keltezéssel.

E szerint Scwarcz Ernőnek nincsenek hozzátartozói, viszont Irénnek, a feleségének 5 testvére is van.

  1. Róth Zsigmondné Klein Etel Kaliforniából
  2. Spitz Fülöpné Klein Regina Budapest
  3. Klein Adolf jogán lánya, a 24 éves Mária.
  4. Klein Károly jogán a 22 éves Edit, aki Jeruzsálemben él
  5. Klein Menyhért jogán a 14 éves Menyhért.

A jogán azt jelentheti, hogy az öt testvér közül kettő élte túl a holokausztot, de túlélő gyermekeik vannak, voltak.

Az irat úgy végződik, hogy az öt testvér örökölte a Váraljai úti házat és a két pincét.

Van még egy szegénységi bizonyítványságról szóló irat is, amivel talán az illetéket csökkenthették.

Az utolsó irat a mezőkövesdi járásbíróság által kiállított 1950-es iratot. Jelenleg értelmezem, ez mit jelent pontosan:

A +1-2 sorsz. Schwarcz Ernőné Klein Irén nevén állott, jelenleg Klein Mária, kiskoru Klein Ervin, Kosik Lajos/ nős Tóth Eszeterrel/ nevén álló ingatlanra a jelzálogot 100 Ft kezelési díj erejéig a magar államkincstár javára kebelezze be. 

y

Klein Mária az örökös Adolf lánya volt, Ervin Mária fia, de hogy került a papírra Kósik Lajos?

Majd megtudjuk, mert nem élhetünk tudatlanságban.

És akkor itt a jegyzetelés szöveghűen 2022 nyarából.

3. Schwartz Ernő és neje
Magyar penzugyminiszterium elhagyott javakat felszamolo ugyosztalyanak
Spitz fulopnr sz klein regina vii. Kazinczy u
Azt irja hogy schwartz ernonek semmi koze
Regina a testvere
Cserepfalu 256 es ket pince
Halalesetfelvetel 1949. Majus 2.
Szegenysegi bizonyitvany
Cserépfalu 256.
5 testver
klein etel california los angeles
Regina
Adolf jogan gyereke klrin maria 24
Nehai klein karoly lanya edit 22 Jeruzsalem
Klein Menyhert fia ervin 14 eves barosd u 84
1950 augusztus 19 mezokovesd jarasbirosag
Klein maria klein ervin kosik lajos (toth eszter) jelzalogjog
1385/2 1397/3
256
Jelzalogjog
1159/1950
2233
994

Kovács Sándorné, Groszmann Gizella Bogács

Folytatom az augusztus eleji miskolci levéltári beszámolót, az alapadatok itten vannak.

Kovács Sándorné, született Groszmann Gizella szintén a holokauszt áldozata, 51 évet élt. Groszmann „Bánatos” Jóska lánya Cserépfaluban született, az egyetlen hazatért túlélő, Groszmann Miklós testvére volt.

Tudjuk, hogy Groszmann József tehetős cserépi volt, a lányának is volt pár ingatlanja Bogácson, ahol Kovács Sándorral élt, szülei Farmosi Rozália, és Kovács István voltak.

Mi történt? Mivel Gizella nem jött vissza Auschwitzból, Kovács Sándor örökölte a megmaradt dolgokat, nincs itt semmi látnivaló.

Majdnem.

Kovács Sándor ugyanis harcolt a 2. világháborúban a 24-es könnyű hadosztálynál jelentsen ez bármit is. Noha a háborúnak vége lett, 1945-ben fogságba esett, Sopron-Pereszteg körül „tartózkodott”, és csak az év végén ért haza Bogácsra.

Viszont közben a Elhagyott Javak Kormánybiztossága besorolta az elhagyott javak közé Kovácsék, Groszmannék ingatlanjait.

A vizsgált levéltári irat egy mentességi kérelem, amiben összefoglalják a fentieket, tehát azt, hogy nem elhagyott az ingatlan, hiszen hazatért a fogságból Kovács Sándor.

Hát így történt.

Viszont egy kérdés, amire majd megkeresem a választ. 1945-ben történt mindez, de a bogácsi adóhivatal még 1950 nyarán is további adatokat kért a megyei tanácstól. Mi történt 5 évig? Sima bürokrácia, háború utáni erőforráshiány?

Neumann Ede Cserépváralja

Kutatás a levéltárban. Jó régen tervezem már, de Bence múltkori levéltári tippjei pont összepászoltak a cserépfalui nyaralással, ezért elmentünk Miskolcra Noémivel. Ő még csak ismerkedik a kutatással, ahogy én is 2014 óta 🙂

Tehát akkor rögzítsünk alapadatokat : Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára, Miskolc, 2022. augusztus 4.

Bence 3 témáról írt, a Schwarcz család Váraljai úti háza, Kovács Sándorné, Groszmann Gizella Bogácsi háza és a Neumann Ede cserépi ingatlana, melyet az Elhagyott Javak Kormánybiztossága dokumentumai között talált meg.

Neumann Edével kezdjük a beszámolót, róla még nem tudtam.

Az elhagyottnak minősülő ingatlanokról készült 1946-os dokumentumból kiderült, hogy Neumann Edének nem volt cserépfalui ingatlana, ellenben egy 980 holdas cserépváraljai szőlőjét kellett rendezni a kijelölt vagyonkezelő gondnokkal Neumann Józseffel. Megkeressük őt is.

Cserépfalu nem Cserépváralja.

Marad az eddigi tudásunk, csak Groszmannéknak és Schwarczéknak volt ingatlana, előbbi nem szerepelt az említett dokumentumban, mert Groszmann Miklós visszatért Auschwitzból Cserépfaluba.

Schwarczékét viszont megtaláltam, ahogy a cserépi születésű Groszmann Gizella bogácsi házát is, de erről majd legközelebb, mert most ennyi idő volt kutatási beszámolót írni.

Fotózni nem lehetett a levéltárban, ezért nincs illusztrációm, van viszont egy  homályos fotó egy büntetésről. Megpróbáltam bliccelni a levéltár előtt a gépkocsimmal, sajnos kudarcba fulladt az önkormányzat megkárosítása. Nem olcsó dolog kutatni na.