Neumann Ede cserépfalui háza

Erdős Bence a putnoki zsidó temetővel is foglalkozik, beszéltünk és leveleztünk az elmúlt napokban. Egy új forrást is ajánlott.

Az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának iratai megtalálhatók a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárában.

Bence 4 infót küldött, de előtte, mi is ez a kormánybiztosság?

Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága a Miniszterelnökséghez tartozó állami szerv volt Magyarországon 1945 és 1948 között.

Mik voltak az elhagyott javak? Azok a főleg ingatlanok, amelyek a háborús viszonyok következtében kikerültek a tulajdonosok birtokából, ők nem tértek vissza a deportálásokból, mert meghaltak, vagy nem akartak visszatérni ide soha.

Ilyenek voltak Schwarczék Cserépfaluban.

Na de nézzük Bence listáját:

  • Groszmann Gizella (Kovács Sándorné) (anyja neve: Brón Karolina, született: Cserépfalu, 1893) bogácsi ingatlana.

Groszmann Gizella Miklós testvére volt, Bogácson éltek, 1944-ben tűnt el.

  • Neumann Ede (és neje) cserépfalui ingatlana.

Neumann Ede neve ismert Mezőkövesden, a Chevra Kadisa vezetője volt és terménnyel kereskedett, eddig nem tudtunk cserépi ingatlanáról, ő is megtalálható a Yad Vashem adatbázisában.
Vajon hol lehetett ez az ingatlan?

  • Özvegy Schwarcz Ernőné (születési neve: Klein Irén, született: Cserépfalu, elhalálozási ideje: 1944. július 14.) cserépalui igatlana
  • Schwarz Ernő cserépfalui ingatlana

Schwarczék, de írják Schwartznak de itt pl. Schwarznak is,  a Váraljai út elején éltek 3 gyerekük volt, és mindannyian a Holokoauszt áldozatai. Ernő ráadásul tiszafüredi, fura, hogy Irént özvegyként írják.

Majd ez is ki fog derülni, mert nem élhetünk tudatlanságban.

Kösz Bence.

(borítókép: Schwartzék háza manapság)

Bükkábrány-Felsőábrány anyakönyvi kerület

A Magyar Nemzeti Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár között van egy egyezség, mely szerint az ott kutató kutatók egymást segítik. Kulturális intézmények win-win szituációja.

Mivel az OSZK csapatában rúgom a labdát, futom a köröket, diktálom a tempót, ezért engedélyt kértem arra, hogy az 1851 és 1895 közötti ábrányi hitközséghez tartozó anyakönyveket kényelmesebben tudjam kutatni.

Az engedélyt megkaptam, ezért mostantól saját tempóban, teljeskörűen fel tudjuk dolgozni azt a 242 digitalizált anyakönyvi oldalt, amit eddig még nem dolgoztunk fel.

Róluk van szó:

394. Bükkábrány-Felsőábrány anyakönyvi kerület (=Alsóábrány+Felsőábrány) (Ábrány)Izr.: lépüiv.1800.k.,megújít 1925/ Jelzet: X 5387, 242 felv. A 3422

Szül.: 1851-1895 Ház.: 1851-1895 Hal.: 1851-1895

//193.224.149.8/adatbazisokol/adatbazis/mikrofilm-anyakonyvek/adatlap/27866 52 felvétel
//193.224.149.8/adatbazisokol/adatbazis/mikrofilm-anyakonyvek/adatlap/27865 135 felvétel
//193.224.149.8/adatbazisokol/adatbazis/mikrofilm-anyakonyvek/adatlap/27867 65 fevétel

Mik fognak kiderülni? Persze csak az 1851 utáni adatok alapján.

  • Mikor és kit temettek először Cserépfaluban?
  • Mikor volt az első cserépi házasságkötés?
  • Mikor volt az első cserépi születés?

És persze a második, majd a harmadik, aztán majd Bogács, Váralja, Zsérc, Tard és így tovább.

Mindenki.

Első körben azon döbbentem meg, hogy 1871-ig nem találtam felnőtt temetést. Csak gyerekeket. Pár hónapostól pár éves korig.

Az anyakönyveket nem publikálhatjuk, mely szabályt betartjuk, de ha lesz olyan dokumentum, melyet mindenképpen meg szeretnénk mutatni, arra majd engedélyt kérünk.

Az eredményről majd az OSZK-ban is beszámolok. Hamár.

Kösz OSZK!

Kösz MNL!

Stern Farkast Cserépfaluban temették el 1861-ben

Kutatói adatrögzítéssel kezdem a posztot.

Hol? Magyar Nemzeti Levéltár Hess András téri kutatóterem
Mikor? 2016. március 5. 13 órától 14 óráig.
Mit? A Bükkábrány-Felsőábrány anyakönyvi kerület. Izraelita egyház. Születési, házassági és halotti anyakönyvek.

Mielőtt belefognék a cirka egyórás kutatás beszámolójába, tisztázzuk, hogy mi is az az anyakönyv és miért anyakönyv.

Tanult barátom szerint az anyakönyv:

“az eleje meg a vége mindennek”

A kereszténység kezdetén a halottakat egyházi rendezvényeken jelentették be, már a 13. századból maradtak fenn különböző halotti jegyzékek. A 16. századtól kezdték a házasságokat anyakönyvezni, majd a 17. századtól a halotti anyakönyvezést is elrendelték, először latin nyelven. Egyházi szabályozás működött mindenfelé. A 18. század végén a zsidó anyakönyvezést a helyhez legközelebbi rabbi vezette. Először német nyelvű anyakönyvek voltak, ismert héber nyelven jegyzett anyakönyv és persze magyarul is vezették. Sok az átfedés ugyanozokon a településeken, mert maguknak választottak családneveket. Az anyakönyvek dátumok szerint vezetett felsorolásszerű listák voltak.

1840-ben törvényileg kötelezték a zsidókat az anyakönyvezésre. Ebben az évben jelent meg a magyar nyelv használatáról szóló törvénycikk is.

Egyébiránt köteleztetnek, hogy állandó vezeték- és tulajdon nevekkel éljenek, a születendők pedig vallásuk papjai által vezetendő anya könyvben bejegyeztessenek;
OLVASS tovább: a 1840. évi XXIX. törvénycikk a zsidókról

Nem sikerült a gyakorlatban klasszul megoldani. Jött 1851, amikor a hitközségek elnevezést kaptak a közösségek. Ekkortól szabályozták az anyakönyvek vezetését. Az elején németül, majd 1863-tól bármilyen nyelven lehetett vezetni a könyveket.

Még egy fontos dátum: 1894. Ekkor hoztak törvényt a polgári anyakönyvezésről Magyarországon.

1895 október elsejétől az anyakönyveket a területileg illetékes községekben, városokban vezették. A cserépi anyakönyv Cserépfaluban van. Már többször kutattunk a hivatalban.

Az 1895-től polgári anyakönyvekben találhatjuk meg a releváns adatokat.

Az 1851-1895 közötti anyakönyvek másolatai a Zsidó Levéltárban és a Magyar Nemzeti Levéltárban vannak. Két példányban vezették az anyakönyveket, melyek nagy része odaveszett. A hatvanas években a mormonok a fennmaradt anyakönyveket mikrofilmre vitték. Ez volt a mormon akció.

a Genealógiai Társaság nagyteljesítményű korszerű mikrofilmfelvevő berendezést bocsát az Országos Levéltár fotólaboratóriuma rendelkezésére, melynek ellenértékeként, majd pedig költségtérítés fejében a Levéltári Osztály mikrofilmfelvételeket készíttet genealógiai tárgyú levéltári jellegű iratanyagról.
OLVASS tovább: Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a „mormon akció” idején

Az információk begyűjtéséhez Toronyi Zsuzsanna előadását is használtam. Mutatok még két képet. Az egyiken fennmaradt anyakönyveket látunk, a másodikon az 1944-ben feldúlt szegedi hitközségi irodát.


Azt tudjuk, hogy a Cserépfalu-környéki zsidók a felsőábrányi anyakönyvi kerülethez tartoztak.
Mely községek ezek?

Alsóábrány
Bogács
Cserépfalu
Cserépváralja
Geszt
Kács
Kispüspöki
Mezőkeresztes
Noszvaj
Sály
Tard
Tiszadaróc
Vatta
Zsérc

Az A3422-es jelzetű mikrofilm az a mikrofilm, melyek a felsőábrányi hitközség anyakönyveit tartalmazzák.

Menjünk vissza március 5-re, a Hess András téri kutatóterembe.

A mikrofilmeket már digitalizálták. A kutatóteremben csak le kell ülni egy számítógéphez és a jelzet alapján máris lehet kutatni a digitalizált anyakönyveket. Az anyakönyvek két oldala egy darab felvétel.

Azt gondoltam, hogy egyszerű dolgom lesz, egyből jönnek elém a környékbéli adatok, de nem így történt. Elkezdtem nézegetni, lelkesen nagyítottam, lapoztam, de állandóan csak az volt kiírva születési helynek, hogy: Csaba. Biztos jó helyen járok? Újra megnéztem a jelzetet és megint az A3422-est dobta ki a gép. Mégis a hejőcsabai halotti könyvek jöttek szépen sorban. Majd belekattintottam a hatszázvalahány felvételt tartalmazó listába. Kb. ötven oldallal arrébb az egyik felvételen megláttam Czukker Márton saktert.

Születési hely: Cserépfalu!

Megvan.

Az anyakönyvi listán időpont szerint növekvő listán, soronként olvastam a neveket. Apja, anyja, bába, metsző és koma neve oszlopokat láttam. A halál oszlopában is voltak néha bejegyzések.
Elkezdtem vadul jegyzetelni mert 15 perc múlva már zárt a levéltár.

A kutatói munkában nagyon fontos a jegyzetelés. Na ez nem sikerült múlt szombaton. Ilyen lett a jegyzetfüzetem:


Ezen még dolgozni kell. Ez elméletileg és gyakorlatilag és még azon túl is használhatatlan.

Felírtam, hogy a születési anyakönyv másolati példányáról lett mikrofilmezve. Az 1888-as adatokkal kezdtem. Spernáth Géza és Schwartz Teréz születési bejegyzését néztem meg, majd visszalapoztam 1878-ig, ott Czukker Márton gyermekéről szóló adatot próbáltam kijegyzetelni. Márton komája volt Ungerleider Márton. Az Ungerleiderek István felmenői Bükkzsércről? Az 1889-es sorokban láttam Spernáth Piroskát aki, június 22-én született és július 3-án halt meg.

Az anyakönyvben születésik, házasságik és a halotti listák követik egymást de nem egy hitközségen belül lettek mikrofilmre víve, hanem összevissza.

Aztán tovább kattintottam. 5 perccel a levéltár zárása előtt megtaláltam a felsőábrányi halotti anyakönyvet, benne először Stern Farkast. 1861. június 23-án halt meg, nyavalyatörés a halál oka.

A lényeg: Cserépfaluban halt meg és Cserépfaluban is temették el! A cserépi zsidó temetőben!

Így néz ki halotti anyakönyvi kivonat jobb oldala. Tserép Cserép?


A levéltárban fotójeggyel fotózhattam volna, de anyakönyveket nem lehet lekattintani. Tilos. Miért?

A hosszabbításban az 1858-ban meghalt Deutsch Heniről szóló bejegyzést is megtaláltam. Ő az első, akit Cserépfaluban temettek el a zsidó temetőben. Persze ez a mondat csak úgy helyes, ha hozzátesszük: az 1851-től vezetett adatok alapján.

14 óra tíz perc körül már harmadszorra kértek meg a levéltárban, hogy távozzak.

Távoztam.

Mi jön most?

  • A: Rengeteg időt bent kell tölteni a kutatóteremben a jövőben. Munka mellett ez lehetetlen.
  • B: A születési, házassági, és halotti anyakönyvi listák releváns részeinek felvételeit másolatban ki kell kérnünk. Ezután a blog négy fala között kutathatunk. Éjjel, hajnalban és vasárnap.

Van azonban egy bukkanó a levéltár szép várbéli kutatótermében. A felvételek darabja 635 forint. Drága. Fénymásolatban is tudnak szolgáltatni, de csak korlátozott számban. Az ára 100 forint per darab. Kicsit elgondolkodtam azon, hogy a fénymásolás miért olcsóbb mint egy ftp megosztás.

Aztán elengedtem a gondolataim és a Moszkva tér felé leballagtam a várból.