Egy német fotós mezőkövesdi képei a harmincas évekből

Paul Schulz német bányamérnök 1924 és 1936 között utazgatott Európában, és Budapest mellett Egerben és Mezőkövesden is készített képeket.

1967-ben hunyt el, fotográfiai munkája mintegy tízezer negatív lemezből és több ezer filmnegatívból, számtalan nyomatból és számos fotóalbumból állt. Fotói legnagyobb részét a Drezdai Kerületi Tanács vásárolta meg, amelyek közül rengeteg érhető el az ingyenes Deutsche Fotothek archívumában.

Válogattam pár kövesdi képet, amik a Mátyás király utcában készültek egy esküvőn, egykor Sztálin elvtárs nevét is viselte kis táblákon a főucca. Pár parasztházat is lefotózott Mezőkövesden Paul Schulz.

Ha megnézzük közelebbről a képeket, láthatunk kövesdi kereskedőket: Neumann Tivadar, Schvarcz Herman, Schvartz Henrik, Wertheimer Miklós és Waller Sándor.

Waller Sándor órásmester István fiáról 7 évvel ezelőtt emlékeztek meg a kövesdi gimisek, – ahogy mi is, – Waller István a gimnáziumba járt 1944-ben Auschwitzban ölték meg, ahogy az apja és az anyja is a holokauszt áldozata.

Wertheimer Miklós is a holokauszt áldozata, Neumann Tivadar nincs az áldozatok listáján.

Ezen a képen a Jordán gőzmalom kéménye látszódik, ettől jobbra volt a zsinagóga, a harmincas években még állt.

Képek galériában is, mert nem élhetünk tudatlanságban. Köszönet, Paul!

Egy 1936-os képet is mutatok mezőkövesdi diákokról, itt a bal oldalon a háttérben látható a zsinagóga:

És még egy kép. A Diófa utca látszik a háttérben, egy esküvő van a képen. Azért rakom ide, mert itt volt a gettó 1944-ben. Hasonlóan zsúfoltan voltak ott emberek, ahogy egy esküvőn.

Emlékjel a mezőkövesdi gimiben

A holokausztban megölt diákokról emlékeztek gimnazisták és tanárok 2017. március 6-án a Szent László Gimnáziumban Mezőkövesden, majd felavatták Zsiga Renáta, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatójának szobrát, vagyis emlékjelét.

Tóthné Valériával, a kutatás motorjával kapcsolatban vagyunk, tavaly már írtunk a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület által gondozott Üres padok programról. Gimisek váltak helytörténésszé, megkérdezték a nagyszülőket információkat gyűjtöttek különböző intézményekből, majd készítettek egy kutatási beszámolót. Két mezőkövesdi hallgatót tudtak megnevezni, az ő padjaik lettek üresek 1945-ben.

”Végül öt olyan egykori diákra bukkantak, akik a holokauszt idején Mezőkövesden tanultak, ketten túlélték a vészkorszakot. Kiderült, Waller Istvánt és a magántanuló Berényi László Györgyöt is Auschwitzba vitték, ott haltak meg 1944 júniusában. Grünberger Istvánról nem tudták kideríteni, mi lett a sorsa.

Valériától ígéretet kaptunk arra, hogy majd a teljes beszámolót közölhetjük képekkel és illusztrációkkal. Mi pedig hozzátesszük, amit hozzá tudunk.

Mutatom az Északban megjelent szkennelt cikket az eseményről, de a BOON oldalán is olvasható.


A Mezőkövesd TV forgatott az emlékjel avatásán.

 

Üres padok Mezőkövesden

Tóthné Valéria a mezőkövesdi gimi lelkes tanára. Tavaly az utazó tárlatot már megírtuk, idén a vagonkiállításban is közreműködtek Valika diákjai. Most éppen az Üres padok projekten dolgoznak a kövesdi diákok.

Mi ez a projekt?

Arra hívjuk fel az ország középiskolát, diákokat és tanárokat, hogy kutassák fel a holokausztban elpusztult, meggyilkolt egykori diákok nevét, és emléküket örökítsék meg az iskola falán. A kutatás a Zachor Alapítvány szakmai támogatásával valósul meg. Ezt már több iskola megtette, mert nem vártak egy kerek évfordulóra, a hivatalos állami megemlékezésre, hogy megismerjék múltjuknak ezt a szomorú fejezetét. Mindezt azért, hogy soha ne feledjük: a megbélyegzés, a kirekesztés, a gyűlölet – ha nem álljuk útját, tragédiához vezet.

A felhíváshoz csatlakozó iskoláknak minden segítséget megadnak, hogy eredményesen végezhessék el a kutatást, és támogatást kapnak a diákok nevét megörökítő táblák elkészítéséhez és elhelyezéséhez. Minden további információ az „Üres padok” honlapon található meg. Olvass tovább: Szombat.org

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület projektje tavaly kezdődött, egyelőre nem találtam meg az említett honlapot, de majd idővel bizonyára élesedik. Vagy megtalálom.

A kövesdi diákok fellapozták a gimnázium évkönyveit, kigyűjtötték az izraelita vallású gyerekeket, majd készítettek egy táblázatot.

Izraelita tanulók aránya a mezőkövesdi gimiben, 2016

Kicsit megwebesítettem:

Jó nagy táblázat. 1912 és 1944 között ilyenek voltak az arányok. az 1942-es adat hiányzik. Ez a táblázat is megér majd néhány posztot a későbbiekben.

Az Üres padok projekt egyik célja, hogy a gimiben maradjon nyoma ennek a szörnyűségnek. Egy tábla, egy emlékező sarok vagy bármi, ami arra emlékeztet örökre, hogy a gimnáziumból elvitt gyermekeket azért ölték meg, mert zsidók.

Tóthné Valéria kérdezett tőlünk:

1943/44-ben négy tanuló volt összesen izraelitaként feltüntetve, akik közül kettő biztosan túlélte a háborút, kettő esetében bizonytalanok vagyunk. Több helyre írtunk, kerestünk, de biztos adat nincs. Ők Grünberger István /elsős volt abban a tanévben, tehát 1933 körül születhetett/, és Waller István, aki harmadikos. Találtunk olyan infót, hogy talán 1929-ben született helyben, és 1945-ben feltételezetten meghalt. Ennél tovább nem jutottunk.
Ha sikerülne biztos adatot találni, a gimi falán elhelyeznének egy emléktáblát a nevével.

Grünberger Pista és Waller István is a holokauszt áldozata. Mindketten megtalálhatók a mártírok adatbázisaiban.

De hogyan lehetünk ebben teljesen biztosak? István ajánlata.

  1. Meg kell nézni az anyakönyveket. A születésit és/vagy a halotti könyvet.
  2. Az utólagos megjegyzésbe feltüntették az UB/xxxx számot.
  3. Az Auschwitzban elgázosítottakat igy nyilvánították halottá.
  4. Az iskolai dokumentumokban ott kell lenni az anyja, apja nevének,
  5. Össze kell vetni a születési vagy halotti kivonatban található adatokkal.
  6. Megvan a két emlitett áldozat.
  7. Készülhet az emléktábla.

A mi adatbázisunkban: Waller István. Apja Waller Sándor, anyja Tepper Jolán.

Más:

Róth László elküldte a kövesdi gimis kutatócsoportnak a múltkori blogban említett hol laktak a kövesdi zsidók adatbázist. A diákok ezen is dolgoznak. Valériával megbeszéltük, hogy kicseréljük a házakról eddig már elkészített képeket és majd egy egységes klassz netes felületen megjelenítjük. Hogy ne dolgozzunk kétszer ugyanazon.

A Magyar Zsidó Levéltár és Múzeum hamarosan a rendelkezésünkre bocsátja az erről szóló dokumentációt.

Eseményajánló: 3. Groszmann Lili Nap 2016. május 22. Cserépfalu