A tizedik emlékséta előtti dolgok

Egészen pontosan február 9-én írt rám Szkárosi Agapé, hogy miért nem nyomatom jobban kifelé az emléksétát és a kutatást. Megígérte, hogy elküldi ide-oda stb. Online legyintettem, részletesen válaszoltam, hogy az elmúlt három sétán összesen 5-en voltunk. Amikor kezdtem, akkor próbáltam sajtót csinálni, hívtam közjogi méltóságokat, rendőrséggel egyeztettem, meghívtam környékbeli polgármestereket, de Szász Petin kívül senki sem jelent meg. A 2. sétán Istvánnak köszönhetően jött egy pesti csapat, és még az ötödik sétán is lehetett valamiféle érdeklődésről beszélni, amikor a Schwarcz házban is csináltam programot.

Ennyi, ez a séta rajtam kívül nem igazán érdekel senkit. Azt mondta Agapé, hogy mégis pörgessem meg.

Megpörgettem.

Nagyjából 500 meghívót küldtem ki február óta. Csak E-mail és Instaüzenet, semmi más.

Bontásban:

  • 199 országgyűlési képviselő
  • elnökeink
  • környékbeli polgármesterek
  • vallási szervezetek
  • zsidó civil szervezetek
  • gazdag emberek
  • celebek
  • sajtó
  • ismerősök

A levélben a sétára fókuszáltam, azért beleírtam, hogy fontolják meg a kutatás támogatását.

Eredmények: interjú tévében, beszélgetés rádióban, pár újságcikk és levelek tucatjai. Na és a pénz. 175.000 forintot adományozott 3 ember, vagyis 2 plusz egy szervezet. Itt látható a támogatói lista, és az is, hogy mire költöm éppen a pénzt.

Volt egyeztetés esetleges botlatókő létesítéséről, temető radarozásról, jelentkezett több politikus, volt aki röviden megírta, hogy egyéb elfoglaltsága miatt nem jön, voltak akik részletes válaszlevelet is írtak, volt olyan politikus is, aki saját munkáját dicsérte, volt aki arra kért, hogy változtassam meg az időpontot, és voltak, akik megírták, hogy jönnek. A kedvencem: azt írta az egyik celeb, hogy nincs ideje sétálgatni 🙂 A nevek nem fontosak.

Szervezetek is jelentkeztek. Ilyen is volt már párszor, aztán nem jöttek. Nem jött senki.

Várom, hogy mi lesz vasárnap a sétán, az viszont biztos, hogy létre fogok hozni egy alapítványt, ami már komolyabbá teszi az egész kutatást, és szintet léphet ez az „azt csinálok, amit akarok” típusú munka. Eddig is komoly volt, de most már komolyabbnak fog látszódni. Zsuzsa segít összepakolni a papírokat, a székhely megvan, a névadás még hiányzik. És pénz is kell még hozzá, lásd fent.

Az 5 prioritás:

  • Alapítvány létrehozása
  • A cserépi temető elkerítése, radarozása
  • A kövesdi gettónál emlékmű felállítása
  • Az online adatbázis gondozása, amit már elkezdtünk egy tesztfelületen
  • És a nagy terv, az emlékház.

Ezekről és minden másról az elkövetkező hetekben, mert nem élhetünk tudatlanságban.

Köszönöm szépen Agapé a „rugdosást.”

10. emlékséta május 21-én.

Támogató: Népfőiskola Alapítvány

Újabb klassz középiskolai program Mezőkövesden

A holokauszt volt a központi témája a mezőkövesdi Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola április 3-ai projektnapjának, amelyen 22, Mezőkövesd testvérvárosából, Bad Salzungenből érkező diák, valamint négy kísérő pedagógus is részt vett, írja a  Mezőkövesd.hu.

A mezőkövesdi középiskolában évek óta foglalkoznak a holokauszttal, több eseményről be is számoltam, részt vettek az üres padok programban, az iskolában emlékjelet is tettek ki, most egy fát is ültettek a német és magyar diákok.

Megkérdeztem Krajnyákné Barna Anikót, a gimi német szakos pedagógusát a programról. Kiemelte, hogy tavaly már voltak tanulmányi kiránduláson Bad Salzungenben, ahol több egykori a buchenwaldi koncentrációs tábor helyén létesített múzeumot is megnéztek. Anikó azt mondja ezt a programot azért támogatják a németek, mert felerősödtek bizonyos neonáci hangok, és igyekeznek mindent megtenni, hogy a holokauszt borzalmai ne ismétlődhessenek meg.

Képek a tavalyi németországi útról:

Egy cikk is megjelent az akkori útról:

De vissza 2023-ba. A projektnap előtt Budapestre utaztak a diákok, ahol a Dohány utcai zsinagógát, zsidó emlékhelyeket kerestek fel.

A csoportos projektnapon a holokauszt emlékén dolgoztak, amelyet be is mutattak az iskola dísztermében. Emellett megkoszorúzták az iskola aulájában található, az intézmény egykori zsidó diákjainak emlékplakettjét.

A hétfői program folytatásaként a német es a magyar diákok egy barátságfát ültettek el közösen a gimnázium udvarán. A faültetésen részt vett Molnár Istvánné önkormányzati képviselő, aki üdvözölte Mezőkövesd testvérvárosából érkezett vendégeket, majd átadta a város ajándékát és jókívánságait. Az eseményen Burkhard Durner, a delegáció vezető tanára adta át Bad Salzungen polgármesterének üdvözlő levelét, jókívánságait, valamint ajándékukat.

Képek a mezőkövesd.hu-ról

A Váraljai úti ház sorsa

A tiszafüredi illetőségű Schwarcz Ernő és a cserépi Klein Irén a mostani Váraljai út elején laktak 3 gyermekükkel, 1944-ben őket is a mezőkövesdi gettóba, majd Auschwitzba vitték és mindannyian meghaltak. A házból emlékhely lesz, egyelőre ez a projekt kilátástalan helyzetbe került, de nem adom fel soha.

A nyári levéltári kutatósdiról még ezzel a poszttal tartozok, de ez amolyan belső feljegyzés típusú lesz, mert az az igazság, hogy nem pontosan emlékszem, hogy akkor mit tudtam meg, ezért a poszt alján szöveghűen meghagytam az akkori jegyzeteimet.

Az illusztrációk részletek, a teljes iratot sajnos nem lehet csak engedéllyel közölni. Miért?

Az első irat arról szól, hogy Klein Irén testvére, Spitz Fülöpné Klein Regina szerint Schwartz Ernőnek és hozzátartozóinak semmi köze a cserépi házhoz.

Az irat az Elhagyott Javakat Felszámoló Ügyosztályától van, e szerint egy ház és két pince volt a tulajdonukban, és Regináék budapesti címét is megtudtam

Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága a Miniszterelnökséghez tartozó állami szerv volt Magyarországon 1945 és 1948 között. A 727/1945 számú ME rendelet (1945. március 31.) hozta létre, és a 8920/1948 számú kormányrendelet (1948. augusztus 27.) szüntette meg; ekkortól a tevékenységet a Pénzügyminisztérium VII., azaz az Elhagyott Javakat Felszámoló Ügyosztálya vette át. Élén a miniszterelnök által kinevezett kormánybiztos állt. Az első kormánybiztos Dr. Legéndy Rudolf volt.

A második irat egy Halálesetfelvételi dokumentum 1949. május 2-i keltezéssel.

E szerint Scwarcz Ernőnek nincsenek hozzátartozói, viszont Irénnek, a feleségének 5 testvére is van.

  1. Róth Zsigmondné Klein Etel Kaliforniából
  2. Spitz Fülöpné Klein Regina Budapest
  3. Klein Adolf jogán lánya, a 24 éves Mária.
  4. Klein Károly jogán a 22 éves Edit, aki Jeruzsálemben él
  5. Klein Menyhért jogán a 14 éves Menyhért.

A jogán azt jelentheti, hogy az öt testvér közül kettő élte túl a holokausztot, de túlélő gyermekeik vannak, voltak.

Az irat úgy végződik, hogy az öt testvér örökölte a Váraljai úti házat és a két pincét.

Van még egy szegénységi bizonyítványságról szóló irat is, amivel talán az illetéket csökkenthették.

Az utolsó irat a mezőkövesdi járásbíróság által kiállított 1950-es iratot. Jelenleg értelmezem, ez mit jelent pontosan:

A +1-2 sorsz. Schwarcz Ernőné Klein Irén nevén állott, jelenleg Klein Mária, kiskoru Klein Ervin, Kosik Lajos/ nős Tóth Eszeterrel/ nevén álló ingatlanra a jelzálogot 100 Ft kezelési díj erejéig a magar államkincstár javára kebelezze be. 

y

Klein Mária az örökös Adolf lánya volt, Ervin Mária fia, de hogy került a papírra Kósik Lajos?

Majd megtudjuk, mert nem élhetünk tudatlanságban.

És akkor itt a jegyzetelés szöveghűen 2022 nyarából.

3. Schwartz Ernő és neje
Magyar penzugyminiszterium elhagyott javakat felszamolo ugyosztalyanak
Spitz fulopnr sz klein regina vii. Kazinczy u
Azt irja hogy schwartz ernonek semmi koze
Regina a testvere
Cserepfalu 256 es ket pince
Halalesetfelvetel 1949. Majus 2.
Szegenysegi bizonyitvany
Cserépfalu 256.
5 testver
klein etel california los angeles
Regina
Adolf jogan gyereke klrin maria 24
Nehai klein karoly lanya edit 22 Jeruzsalem
Klein Menyhert fia ervin 14 eves barosd u 84
1950 augusztus 19 mezokovesd jarasbirosag
Klein maria klein ervin kosik lajos (toth eszter) jelzalogjog
1385/2 1397/3
256
Jelzalogjog
1159/1950
2233
994

Neumann Ede Cserépváralja

Kutatás a levéltárban. Jó régen tervezem már, de Bence múltkori levéltári tippjei pont összepászoltak a cserépfalui nyaralással, ezért elmentünk Miskolcra Noémivel. Ő még csak ismerkedik a kutatással, ahogy én is 2014 óta 🙂

Tehát akkor rögzítsünk alapadatokat : Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára, Miskolc, 2022. augusztus 4.

Bence 3 témáról írt, a Schwarcz család Váraljai úti háza, Kovács Sándorné, Groszmann Gizella Bogácsi háza és a Neumann Ede cserépi ingatlana, melyet az Elhagyott Javak Kormánybiztossága dokumentumai között talált meg.

Neumann Edével kezdjük a beszámolót, róla még nem tudtam.

Az elhagyottnak minősülő ingatlanokról készült 1946-os dokumentumból kiderült, hogy Neumann Edének nem volt cserépfalui ingatlana, ellenben egy 980 holdas cserépváraljai szőlőjét kellett rendezni a kijelölt vagyonkezelő gondnokkal Neumann Józseffel. Megkeressük őt is.

Cserépfalu nem Cserépváralja.

Marad az eddigi tudásunk, csak Groszmannéknak és Schwarczéknak volt ingatlana, előbbi nem szerepelt az említett dokumentumban, mert Groszmann Miklós visszatért Auschwitzból Cserépfaluba.

Schwarczékét viszont megtaláltam, ahogy a cserépi születésű Groszmann Gizella bogácsi házát is, de erről majd legközelebb, mert most ennyi idő volt kutatási beszámolót írni.

Fotózni nem lehetett a levéltárban, ezért nincs illusztrációm, van viszont egy  homályos fotó egy büntetésről. Megpróbáltam bliccelni a levéltár előtt a gépkocsimmal, sajnos kudarcba fulladt az önkormányzat megkárosítása. Nem olcsó dolog kutatni na.

Neumann Ede cserépfalui háza

Erdős Bence a putnoki zsidó temetővel is foglalkozik, beszéltünk és leveleztünk az elmúlt napokban. Egy új forrást is ajánlott.

Az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának iratai megtalálhatók a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárában.

Bence 4 infót küldött, de előtte, mi is ez a kormánybiztosság?

Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága a Miniszterelnökséghez tartozó állami szerv volt Magyarországon 1945 és 1948 között.

Mik voltak az elhagyott javak? Azok a főleg ingatlanok, amelyek a háborús viszonyok következtében kikerültek a tulajdonosok birtokából, ők nem tértek vissza a deportálásokból, mert meghaltak, vagy nem akartak visszatérni ide soha.

Ilyenek voltak Schwarczék Cserépfaluban.

Na de nézzük Bence listáját:

  • Groszmann Gizella (Kovács Sándorné) (anyja neve: Brón Karolina, született: Cserépfalu, 1893) bogácsi ingatlana.

Groszmann Gizella Miklós testvére volt, Bogácson éltek, 1944-ben tűnt el.

  • Neumann Ede (és neje) cserépfalui ingatlana.

Neumann Ede neve ismert Mezőkövesden, a Chevra Kadisa vezetője volt és terménnyel kereskedett, eddig nem tudtunk cserépi ingatlanáról, ő is megtalálható a Yad Vashem adatbázisában.
Vajon hol lehetett ez az ingatlan?

  • Özvegy Schwarcz Ernőné (születési neve: Klein Irén, született: Cserépfalu, elhalálozási ideje: 1944. július 14.) cserépalui igatlana
  • Schwarz Ernő cserépfalui ingatlana

Schwarczék, de írják Schwartznak de itt pl. Schwarznak is,  a Váraljai út elején éltek 3 gyerekük volt, és mindannyian a Holokoauszt áldozatai. Ernő ráadásul tiszafüredi, fura, hogy Irént özvegyként írják.

Majd ez is ki fog derülni, mert nem élhetünk tudatlanságban.

Kösz Bence.

(borítókép: Schwartzék háza manapság)