Majdnem három hónapos munka után elkészültünk a borsod megyei zsidó temetők összegyűjtésével. A temetők nagyobb része, 98%-a pontos helyet, kataszteri térkép alapján pontos telekméretet mutat.
Örülünk Vincent 🙂
Címke: temető
Elveszíti temető jellegét…
Minden átalakul, átalakítható, eladható, elvehető. Így lesz zsidó temetőből 1983-ban kis lakópark, 1970 körül köz- vagy más egyház temetője, panzió, szeméttelep, magántelek…
Lehetne sorolni a fura dolgokat.
Borsod megyében eddigi vizsgálódásaink szerint tíznél több ilyen esetet találtunk. És ez nem azokon múlt, akik megvették, megszerezték ezeket a temetőket…Nem. Azokon, akik hagyták.
Hogy lehet eladni, elveszíteni egy temetőt? A háláchá kifejezetten tilosnak írja le ezt.
Akkor?
Ezt már csak halkan fűzöm hozzá: ahol temettek, ott a sírban….ott van valaki. Érdekes módon elmegyünk ezek felett – ha nem budapesti temetőről van szó… Ott egy vélt/valós – igazából tök mindegy – nem zsidó betemetése mekkora vihart kavart… Itt meg temetők hiányoznak a fiókból.
Ébresztő Budapest!
Update
A facebook Zsidó múlt csoportjában cikkünkre így reagáltak:
“Van felelőse a zsidó temetöknek a MAZSIHISZ-en belül,őt kell kérdezni ?”
Nos, azért ez nem ilyen egyszerű.
A temetők nagy részét az 1950-es években, a kommunista átszervezések alatt, földreform címszóval összevonták. A szerencsésebb temető összeolvadtak a mellettük lévő keresztény temetőkkel, a nem ennyire szerencsések egész egyszerűen egy tollvonással megszűntek létezni. Hogy ezért ki a felelős? Hát…Mazsihisz akkor még nem létezett. Volt egy Miok… meg volt egy állam. Ugyan ki merte akkor felemelni a szavát? Senki.
Az viszont tény, hogy majd nyolcvan év után, egy állítólagos demokráciában igenis tenni kellene valamit.
Cserépfalui zsidó temető 1852–1905
Újabb szintet lépünk a kutatásunk dokumentálásában. Már 2014-ben is alapvetettük, hogy a meg/ki/felkutatott információkat azonnal nyilvánosságra hozzuk.
Nincs mire várni.
Folyamatosan blogolunk, értékes történeteket osztunk meg adatokkal, helyszínekkel, nevekkel, melyek a blog kínálta műfaj szerint folyamatosan követhetők és persze vissza is kereshetők.
A háttérben adatbázisban is rögzítjük az adatokat, melyeken közösen dolgozunk. Úgy döntöttünk, hogy strukturált formában, lekérdezhetően megmutatjuk a Cserépfaluban eltemetettek főbb adatait. A temetői adatbázis a főlapról is elérhető. Mert lesz több temető is. Vagyis van.
A kutatás Cserépfaluból indult, ezért a Cserépfaluban eltemetettek adataival kezdünk. A temető felújításához is nélkülözhetetlenek az infók, mindenki egyedi sírkőutánzatot kap majd a temetőben.
Tehát az 1852-től rögzített anyakönyvi adatok alapján 1856-ben történt az első zsidó temetés, Kohn Lőrincet 1856. augusztus 10-én temették el Cserépfaluban.
A képre kattintva nyílik az adatbázis. Az elhunytak neveit, születési idejüket, halálozási időpontját és édesanyjuk neveit szerepeltettük.
A kutatásunkban az is klassz, hogy sosem dőlünk hátra. Nincs is fotelünk. Nincs lezárt adat, nincs lezárt helyszín, hanem egy élethossziglani kutatás pörög, amíg csak van élet.
Az adatbázis bővülni fog. Kik voltak a szülők. Miért jöttek Cserépfaluba? Hol laktak? Mivel foglalkoztak. Kik? Hol? Hogyan? Miért?
Rengeteg kérdésünk van.
Mi történt Róthéknál? Négy gyermeket temetett el Cserépfaluban.
A 32 temetésből csak 9 felnőtt…
12-en nem élték meg az egy évet sem…
6-an csak 1 évet éltek…
Mert, nem élhetünk tudatlanságban
Új célok
Következő négy település, ahol elfeledett zsidó temetők, temetőrészek vannak:
- BÜKKZSÉRC, az 1880-as népszámláskor mutatták ki a legtöbb izraelita vallásút, ekkor 24-en éltek ott, és temetkeztek is.
- NOSZVAJ: A településen 1944-ben zsidó gyermekeket bújtattak, erről is blogoltunk már.
- CSERÉPVÁRALJA, nyáron voltunk, de nem találtunk sírkövet, pedig szóbeli közlésből úgy tudjuk, hogy volt ott sírkő, és persze temetés is.
- SZOMOLYA: Már írtunk a temetőről. Az egykori Gömbösfalváról azt publikálták a kutatók, hogy itt “állítólag “nem volt temetés, mégis van egy elkerített temetőrész. Mi viszont tudjuk, hogy több temetés is volt.
Erre indulunk tovább. Céljaink nem változtak, írjuk le, hogy legyen meg:
- Szeretnénk a fellelt temetőt, temetőrészt rendbe tenni,
- az anyakönyvi kutatások alapján megállapítani az ott eltemetettek nevét, és a temetések pontos dátumát,
- lefotózzuk a meglévő sírköveket,
- nyilvánoságra hozunk egy szabadon kutatható adatbázist a volt Ábrányi, Mezőkeresztesi ortodox hitközségről,
- és persze a helyben élt családok sorsáról, történetéről sem feledkezünk meg.
Meglepő talán, de ismereteink szerint, az eddig feldolgozott anyakönyvi adatok alapján ebben a hitközségben 50 év alatt mintegy 800 temetés történt!
A feldolgozásban az 1900-as évek elején járunk.
Távlati célunk: Sály, Kács, Tibolddaróc, Harsány, Egerlövő.
Negyedik év start
2014-ben kezdtük, most pedig már 2017 van, ez azt jelenti, hogy a negyedik naptári év lapjait tépkedjük le a Groszmann Lili kutatás Jeruzsálem felé néző faláról.
Apropó Jeruzsálem. Nézzük csak meg ezt a fotót!
Groszmann Miklós házának déli oldala 2016.12.30.
Különös ablaka van a Groszmann ház padlásterének.
Keressük a nyomot, ami újfent megmutatja, hogy bizonyisten Groszmannéké volt a katolikus templom mögötti ház kettővel.
2016. december 30-án közösen búcsúztattuk el az évet Istvánnal és még pár segítőnkkel, barátunkkal az Cserépfaluban. A Petőfi utcán újra lefotóztuk a házat, István azt gondolta, hogy talán Jeruzsálem felé néz a félköríves két ablak. Anno úgy építették a zsinagógákat, hogy a homlokzat kelet felé, Jeruzsálem felé nézzenek.
A Groszmann ház nem volt zsinagóga. Az ilyen típusú ablakok nem annyira jellemzőek a cserépi történelemben. És főleg az ilyen házak nem.
Az ablakok fölött mi lehet az a ferde rész?
Megnéztem a Google Maps-on, de nem Jeruzsálem, hanem Líbia felé néznek az ablakok. Ami délnyugat.
Ennyit erről.
Dél felé néznek a Groszmann ház félköríves ablakai
Tehát 30-án Cserépfaluban voltunk Istvánnal. A temető ügyét találtuk ki apropónak. Úgy döntöttünk, hogy fél napot együtt töltünk. A kettővel ezelőtti sétán már tudtunk többet beszélni, de olyan, hogy majdnem egy napon át szinte csak ketten legyünk, még nem volt.
Azért is tudunk ilyen parádésan együtt kutatni, mert alig találkozunk. Mintha két robot kutatna, akik Skype-on küldözgetik egymásnak az információkat.
- Küldöm,
- Vettem,
- Köszi,
- Küldtem már?
- Ez megvan?
- Ezt figyeld!
- Feltöltöttem.
Az apropó az volt, hogy karácsony után Csendes Péter polgármester úr tájékozatott minket, hogy a földmérő és a kövesdi építési hatóság szerint problémás a zsidó temető eredeti állapotának a visszaállítása, mely munka a terület megosztásával kezdődne.
A mezőkövesdi hatóság értelmezésünk szerint úgy kezeli az ügyet, mintha mi egy új temetőt szeretnénk létesíteni. Nem erről van szó. Mi csak egy temetőt szeretnénk visszaállítani.
Kicsit bonyolult az ügy, és majd jobban össze is foglaljuk egyszer.
Szilágyi Zoltánnal, a cserépi református lelkésszel beszélgettünk erről is 30-án. A szokásos, mik az indítékaink, miért csináljuk körök után megbeszéltük, hogy a temető megújítása, rendben tartása mindenkinek az érdeke. Lelkész úrral jót beszélgettünk. Támogatja a kutatást, az ügyet, kinek hogyan tetszik.
A polgármester úr a levelében helyszíni bejárást ajánlott, melyre elhívja a hatóságokat is, és remélhetőleg lehet végre érdemben is dolgozni.
Bennünket minden megoldás érdekel, hogy a temető felújítását el tudjuk kezdeni.
MÁS
Támogatás. December végén újabb pénzbeli támogatásokat kaptunk, majd január elején is egy újabbat. Itt lehet követni.
Nagyon megtisztelő, és nagyon hálásak is vagyunk. El is kezdtük vadul a pénzköltést.
Befizettük a domain nevünket újabb egy évre, hamarosan utaljuk az újabb szerverfenntartási díjat, és vettünk egy kutatást segítő eszközt, egy Power Bank nevű töltőt. A jövőben ha merül valamelyik eszközünk, nem szükséges konnektort keresnünk. Alapvető kutatási eszköz az energia.
Mutatom a költési táblázatot, majd ezt is nyilvánossá tesszük, és naprakészen lehet látni a beérkezett támogatást és a költéseinket is.
Itt vannak a támogatási tudnivalók.
És még mindig nincs vége a posztnak.
Tavaly ott fejeztük be, hogy kényelmesen elkezdtük az 1851 és 1895 közötti anyakönyveket kutatni.
Ezek alapján 1856. augusztus 10-én Kohn Ábris Lőböt (Lőrinc) temették el először a cserépfalui zsidó temetőben. Két hónapot élt Schwartz Rozi és Kohn Adolf fia.
Mindig hangsúlyozzuk, hogy minden egyes adatot a jelenlegi rendelkezésünkre álló források alapján hozunk nyilvánosságra.
Az anyakönyvekről például azt valószínűsítjük, hogy csak ortodox zsidók szerepelnek benne, mert a szétválás (1870-71) környékén a nem ortodoxok a neológ vagy status quo ante anyakönyvekbe lettek bejegyezve. Vélelmezhetően kettős anyakönyvvezetés volt a felekezeti hovatartozás szerint.
Feltéve, ha volt más irányzathoz tartozó zsidó Cserépfaluban.
Megtudjuk.
Mi lesz idén?
Temetőfelújítás, újabb környékbeli temetők ügyébe kezdünk, interjúkat készítünk, lesz egy adatbázisunk a cserépiekről is, május 21-én emlékséta, alapítványt teszünk le, és persze minden újabb infó itt lesz a blogban.
4. Groszmann Lili Nap