Rejtekhely Schwarcz házának padlásán?

„Schwarczék házának padlásán bújtak el a zsidók.”

Írta pár napja egy cserépi olvasónk. A zsidók bújtatásáról már Malvinka néni unokája is beszélt nekünk, de eddig ilyen információt mástól nem hallottunk Cserépfaluban. A Váralja utcai házból 1944-ben vitték el Schwarczékat. Klein Irén, Schwartz Ernő, és a három gyerek Imre, Gyurka és Évi. Mindannyian a holokauszt áldozatai.

Egy barátom vette meg tavaly a házat, vannak vele terveink, de erről majd később.

Megnéztem a padlást.

Mutatok két képet. Találtam egy kb. két méter hosszú, és fél méter széles fából készült fedlapot a kémény mellett. Alatta egy üreg, melybe egy felnőtt, de két, sőt akár három gyermek is simán elférhetett. Dupla födém? Furcsa.

Schwartz ház rejtekhely

Nehezen tudom ezt rejtekhelynek elképzelni, de István szerint abban a korban bármi megtörténhetett.

A képeket megmutattam olvasónknak, aki szerint inkább egy kis ajtó volt az, ahol ő simán átfért gyermekkorában, a nagypapája pedig csak térdelve.

Van ilyen kis átjáró a padláson, amit még nyáron fotóztam le. A két ház között van egy kis ajtó, simán el lehetett azt tüntetni.

Ahogy István is mondta, bármi lehetett akkor.

Schwartz ház rejtekhely

Már posztoltunk a házról három éve, sőt egy régi képet is mutattunk. A klikk után jön a Schwartz ház régi fotója, a beillesztésen a Groszmannék háza látható.

Hétvégén Virág Laci feltöltött Móré Juliska néni képeiből egy frankó válogatást a Flickr-re. A képek a második világháború után készültek. Miért érdekes ez? Mert látszódik a Groszmann-bolt és a Schwartz-ház is a képeken. Természetesen ekkor már nem voltak ezek Groszmann-, és Schwartz-házak. Nézzük az első képet.

Így nézett ki 2017 nyarán az utcafront:

Schwartz ház 2017 nyarán

Szóval az elképzelések a Váralja úti házról.

Tavaly már az elhagyatott házudvar dzsumbuját kitisztíttattuk, a következő körben a ház állagának a romlását kellene megállítani, durván vizes a fal, a tetőn beázások vannak, tehát szépen sorban fel fogjuk újítani. Ebben segíteni is tudsz: a képre kattintás után olvashatod, hogyan támogathatod ezt a munkát is. KLIKK a képre most!Hogyan támogathatsz?

Támogatásod szeretnénk kérni egy olyan kutatási projekthez, melyet szabadidőnkben, saját zsebből finanszírozunk immár ötödik éve. Lelkesedésünk töretlen, de tovább szeretnénk lépni. Nem jó, hogy a megrendelt digitalizált dokumentum díja, vagy a gyermekeink túró rudija között kell választanunk. Mindkettő fontos. KLIKK!

A házba simán belelátok egy múzeumot, mely a kutatásunk emlékeire, és egyéb cserépi történetekre épülne. Egy olyan házban lehetne visszanézni a múltba, ahol nemcsak Schwartzék éltek, de itt volt kóser mészárszék, metszők, sakterek terei, és még megannyi zsidó kulturális emlék lehetne ott, ami ugye Cserépfalu történelmének része. Semmi megjátszós giccs vagy hatásvadászat, csak a múlt pontos emlékei kommentár nélkül.

Egy nyitott házat képzelek el, hasonlóan a cserépi gazdaházhoz, a kulcsát ki lehetne kérni a szomszédból, vagy lenne egy nemtitkos rejtkehely, és be lehetne menni megnézni, hogy mi történt ezen a klassz településen a 19. század elejétől 1944-ig.

Mert nem élhetünk tudatlanságban.

 

„1944 júniusában deportálás következtében eltűntek”

Írta 1948-ban a Magyar Közlöny „halottnaknyilvánítás” rovata Spernáth Menyhértről és Herskovits Szerénről, akik Miskolcon éltek 1944-ben. Menyhért Cserépfaluban született 1883-ban, Friedmann Júlia és Spernáth Ignác voltak a szülei.

Mutatom a részletet:

Magyar Közlöny 1948. augusztus 20.

De van ennél durvább szöveg is, pl. 1948-ben Guttmann Sámuel halottnak nyilvánítása a következő szöveggel íródott:

1944 június 8-án állítólag eltűnt Auschwitzban…

A közlönyöket nemrég tette elérhetővé az Arcanum digitális könyvtára, ezekből kerestem ki a cserépi találatokat.

  • Spernáth Menyhért sz.: 1883
  • Guttmann Sámuel sz.: 1872
  • Wohl Lipót sz.: 1868
  • Groszmann Zoltán sz.: 1907
  • Klein Ábrahám Mózesné Schwartz Terézia sz.: 1888
  • Kohn Regina sz.: 1910
  • Grosz Miklós sz.: 1899
  • Spernáth Dezső sz.:1 883

A listában szerepel Groszmann Zoltán, Groszmann Miklós fia, aki Csernovicban halt meg 1945-ben, a keleti fronton harcolt a második világháborúban. A dokumentumból kiderül a felesége neve is. Schwartz Margitnak hívták és Szatmárnémetiben született. Ő is halottnak lett nyilvánítva.

Spernáth Ignác két 1883-ban született fiáról is írtak a közlönyökben, Menyhárt februárban, Dezső decemberben született.

Lapozhatók a halottnak nyilvánítási bejegyzések.

Magyar Közlöny 1948. 216. sz.
Magyar Közlöny 1949. július 5.
Magyar Közlöny 1949. 141. sz.
Magyar Közlöny 1949. augusztus 28.
Magyar Közlöny 1949. szeptember 11.
Magyar Közlöny 1948. 269. sz.
Magyar Közlöny 1949. február 12.
Magyar Közlöny 1948. augusztus 20.
Magyar Közlöny 1948. 01.13.

4. emlékséta

A negyedik Groszmann Lili napon kilencen sétáltunk ki Cserépfaluból 2017. május 21-én. Öten nyomtuk végig a 16.78 km-es távot, és még hárman csatlakoztak hozzánk Mezőkövesdig.

A Cserépfalvi Könyvmegállóból egy házaspár gyűjteménygyarapítási jelére indultunk meg a szokásos útvonalon.

Cserépfalvi emléktábla, Pauer Gyula könyvszobra, Groszmann ház, mártírok emléktáblája, Klein házhely, Schwartz ház, Záli néni kocsma, Zsidó köz, cserépi zsidó temető, Kotyogó kávézó Bogács, mezőkövesdi oázis, egykori zsidó boltok Mezőkövesd, zsinagóga helyén lévő emléktábla, és az egykori kövesdi gettó sarkán, Tauber Liliék háza előtt értünk a célba.

Klassz volt, pár képet mutatok, a Facebookon vannak még videók.

2018. május 20-án folytatjuk.

Cserépfalui zsidó temető 1852–1905

Újabb szintet lépünk a kutatásunk dokumentálásában. Már 2014-ben is alapvetettük, hogy a meg/ki/felkutatott információkat azonnal nyilvánosságra hozzuk.

Nincs mire várni.

Folyamatosan blogolunk, értékes történeteket osztunk meg adatokkal, helyszínekkel, nevekkel, melyek a blog kínálta műfaj szerint folyamatosan követhetők és persze vissza is kereshetők.

A háttérben adatbázisban is rögzítjük az adatokat, melyeken közösen dolgozunk. Úgy döntöttünk, hogy strukturált formában, lekérdezhetően megmutatjuk a Cserépfaluban eltemetettek főbb adatait. A temetői adatbázis a főlapról is elérhető. Mert lesz több temető is. Vagyis van.

A kutatás Cserépfaluból indult, ezért a Cserépfaluban eltemetettek adataival kezdünk. A temető felújításához is nélkülözhetetlenek az infók, mindenki egyedi sírkőutánzatot kap majd a temetőben.

Tehát az 1852-től rögzített anyakönyvi adatok alapján 1856-ben történt az első zsidó temetés, Kohn Lőrincet 1856. augusztus 10-én temették el Cserépfaluban.

A képre kattintva nyílik az adatbázis. Az elhunytak neveit, születési idejüket, halálozási időpontját és édesanyjuk neveit szerepeltettük.

A kutatásunkban az is klassz, hogy sosem dőlünk hátra. Nincs is fotelünk. Nincs lezárt adat, nincs lezárt helyszín, hanem egy élethossziglani kutatás pörög, amíg csak van élet.

Az adatbázis bővülni fog. Kik voltak a szülők. Miért jöttek Cserépfaluba? Hol laktak? Mivel foglalkoztak. Kik? Hol? Hogyan? Miért?

Rengeteg kérdésünk van.

Mi történt Róthéknál? Négy gyermeket temetett el Cserépfaluban.
A 32 temetésből csak 9 felnőtt…
12-en nem élték meg az egy évet sem…
6-an csak 1 évet éltek…

Mert, nem élhetünk tudatlanságban

Új célok

Következő négy település, ahol elfeledett zsidó temetők, temetőrészek vannak:

  • BÜKKZSÉRC, az 1880-as népszámláskor mutatták ki a legtöbb izraelita vallásút, ekkor 24-en éltek ott, és temetkeztek is.
  • NOSZVAJ: A településen 1944-ben zsidó gyermekeket bújtattak, erről is blogoltunk már.
  • CSERÉPVÁRALJA, nyáron voltunk, de nem találtunk sírkövet, pedig szóbeli közlésből úgy tudjuk, hogy volt ott sírkő, és persze temetés is.
  • SZOMOLYA: Már írtunk a temetőről. Az egykori Gömbösfalváról azt publikálták a kutatók, hogy itt “állítólag “nem volt temetés, mégis van egy elkerített temetőrész. Mi viszont tudjuk, hogy több temetés is volt.

Erre indulunk tovább. Céljaink nem változtak, írjuk le, hogy legyen meg:

  • Szeretnénk a fellelt temetőt, temetőrészt rendbe tenni,
  • az anyakönyvi kutatások alapján megállapítani az ott eltemetettek nevét, és a temetések pontos dátumát,
  • lefotózzuk a meglévő sírköveket,
  • nyilvánoságra hozunk egy szabadon kutatható adatbázist a volt Ábrányi, Mezőkeresztesi ortodox hitközségről,
  • és persze a helyben élt családok sorsáról, történetéről sem feledkezünk meg.

Meglepő talán, de ismereteink szerint, az eddig feldolgozott anyakönyvi adatok alapján ebben a hitközségben 50 év alatt mintegy 800 temetés történt!

A feldolgozásban az 1900-as évek elején járunk.

Távlati célunk: Sály, Kács, Tibolddaróc, Harsány, Egerlövő.