Rejtekhely Schwarcz házának padlásán?

„Schwarczék házának padlásán bújtak el a zsidók.”

Írta pár napja egy cserépi olvasónk. A zsidók bújtatásáról már Malvinka néni unokája is beszélt nekünk, de eddig ilyen információt mástól nem hallottunk Cserépfaluban. A Váralja utcai házból 1944-ben vitték el Schwarczékat. Klein Irén, Schwartz Ernő, és a három gyerek Imre, Gyurka és Évi. Mindannyian a holokauszt áldozatai.

Egy barátom vette meg tavaly a házat, vannak vele terveink, de erről majd később.

Megnéztem a padlást.

Mutatok két képet. Találtam egy kb. két méter hosszú, és fél méter széles fából készült fedlapot a kémény mellett. Alatta egy üreg, melybe egy felnőtt, de két, sőt akár három gyermek is simán elférhetett. Dupla födém? Furcsa.

Schwartz ház rejtekhely

Nehezen tudom ezt rejtekhelynek elképzelni, de István szerint abban a korban bármi megtörténhetett.

A képeket megmutattam olvasónknak, aki szerint inkább egy kis ajtó volt az, ahol ő simán átfért gyermekkorában, a nagypapája pedig csak térdelve.

Van ilyen kis átjáró a padláson, amit még nyáron fotóztam le. A két ház között van egy kis ajtó, simán el lehetett azt tüntetni.

Ahogy István is mondta, bármi lehetett akkor.

Schwartz ház rejtekhely

Már posztoltunk a házról három éve, sőt egy régi képet is mutattunk. A klikk után jön a Schwartz ház régi fotója, a beillesztésen a Groszmannék háza látható.

Hétvégén Virág Laci feltöltött Móré Juliska néni képeiből egy frankó válogatást a Flickr-re. A képek a második világháború után készültek. Miért érdekes ez? Mert látszódik a Groszmann-bolt és a Schwartz-ház is a képeken. Természetesen ekkor már nem voltak ezek Groszmann-, és Schwartz-házak. Nézzük az első képet.

Így nézett ki 2017 nyarán az utcafront:

Schwartz ház 2017 nyarán

Szóval az elképzelések a Váralja úti házról.

Tavaly már az elhagyatott házudvar dzsumbuját kitisztíttattuk, a következő körben a ház állagának a romlását kellene megállítani, durván vizes a fal, a tetőn beázások vannak, tehát szépen sorban fel fogjuk újítani. Ebben segíteni is tudsz: a képre kattintás után olvashatod, hogyan támogathatod ezt a munkát is. KLIKK a képre most!Hogyan támogathatsz?

Támogatásod szeretnénk kérni egy olyan kutatási projekthez, melyet szabadidőnkben, saját zsebből finanszírozunk immár ötödik éve. Lelkesedésünk töretlen, de tovább szeretnénk lépni. Nem jó, hogy a megrendelt digitalizált dokumentum díja, vagy a gyermekeink túró rudija között kell választanunk. Mindkettő fontos. KLIKK!

A házba simán belelátok egy múzeumot, mely a kutatásunk emlékeire, és egyéb cserépi történetekre épülne. Egy olyan házban lehetne visszanézni a múltba, ahol nemcsak Schwartzék éltek, de itt volt kóser mészárszék, metszők, sakterek terei, és még megannyi zsidó kulturális emlék lehetne ott, ami ugye Cserépfalu történelmének része. Semmi megjátszós giccs vagy hatásvadászat, csak a múlt pontos emlékei kommentár nélkül.

Egy nyitott házat képzelek el, hasonlóan a cserépi gazdaházhoz, a kulcsát ki lehetne kérni a szomszédból, vagy lenne egy nemtitkos rejtkehely, és be lehetne menni megnézni, hogy mi történt ezen a klassz településen a 19. század elejétől 1944-ig.

Mert nem élhetünk tudatlanságban.

 

ÁFÉSZ-bolt és Záli néni kocsmája?

Hétvégén Virág Laci feltöltött Móré Juliska néni képeiből egy frankó válogatást a Flickr-re. A képek a második világháború után készültek. Miért érdekes ez? Mert látszódik a Groszmann-bolt és a Schwarcz-ház is a képeken.

Természetesen ekkor már nem voltak ezek Groszmann-, és Schwartz-házak.

Nézzük az első képet.

Bal oldalon látszódik a kultúr, majd egy kerítés, a katolikus templom az ÁFÉSZ bolt és egy kedves kalapos biciklista. Nos az ÁFÉSZ bolt helyén volt a Groszmann-kocsmabolt, amit még Groszmann „bánatos” József indított sima boltként. Az akkori bejáratról azt mondják, hogy nem innen, hanem a Petői útról nyílt. Majd a háború után valaki átvette a boltot és a nagy magyar államosítás után az ÁFÉSZ üzemeltette. Kati néni azt mondta, hogy a kerítést ő még festette a hetvenes években. Tehát a képet lőjjük be a hatvanas-hetvenes évek fordulójába.
Eredeti scan ITT.

Menjünk át kicsit a 750 éves Cserépfalu monográfiába.

A scanfotó tetején látszódik a Bánatos Jóskáról elnevezett Groszmann-bolt.

A feketébe karikázott Záli néni kocsmáját mutatom:

Nincs villanyoszlop sehol, ez a kép lehet, hogy korábban készült mint a fenti, talán az ötvenes években. A Váraljai út elején laktak Schwartzék. Ma már tök máshogy néz ki a ház homlokzata. De ki lehetett Záli néni? Schwartz Ernő felesége Irén volt, de a 10-es években elüldözött Kleinék családjában találtam Gizellát, lehet, hogy Ő volt Záli néni. Groszmann Lilla is Lili volt Cserépfaluban. Záli néni tehát simán lehet, főleg, hogy Virág Laci nagymamája is megerősítette. Kösz Laci a képeket! Eredeti SCAN ITT.

Interjú a Magyar narancsban

Megjelent 2014. október 25-én a narancsban az interjú a kutatásról.

Sok visszajelzést kaptam, most ezeket dolgozom fel.

Most már szinte száz százalék, hogy a Cserépfalu hét és fél évszázada című könyv újabb kiadásában javítani kell pár dolgot.

Nem Mezőcsátra, hanem Mezőkövesdre gyűjtötték be a környékbeli izraelita vallásúakat. Ezt eddig is vélelmeztem, de most már tuti.

Már megint gondban vagyok. Egyszerűen nem megy a zsidók szó. Magyarok voltak ugyanolyanok mint bárki más. Ezzel még küzdenem kell.

Virág Laci dédnagymamája, ahogy írja Laci „együtt nőtt fel” Groszmann Lilivel. Sajnos a dédi már nem él, de a szomszédban Ilonka nénit is meg kell keresnem, Ő is emlékszik Lilire.

Dósa Laura írt, hogy az anyukája Groszmann Pál játszótársa volt. Pál nyolc éves volt 1944-ben. Újabb interjúkat fogok készíteni.

A szomszéd falunkból, Bükkzsércről vitték el Ungerleider Jenőt. A testvérének a dédunokája jelentkezett a cikk olvasása után. Tőle is kapok anyagokat és segítséget. Köszönet.

Kaptam egy linket a kiskunlacházi történetekhez. Itt egy nagyon alapos kutatás olvasható. Átnézem, hátha találok itt is segítséget.