Három plakátot mutatok az OSZK Plakát- Kisnyomtatványtárából. Köszönöm szépen, hogy itt lehetnek a blogban. Miskolc Eger és Miskolc.
1939. november 10-én a miskolci polgármester arra kérte a „földbirtok szerzési képességgel bíró” miskolciakat, hogy jelenjenek meg a városházán, ha őket érdeklik a zsidóktól elvett földek. Ez történhetett Cserépben is, amikor Groszmann Jószef földjeit elvették.
A miskolci főjegyző is plakátolt egyet 1939 novemberében. Közli a néppel, hogy 1738 „zsidónak tekinthető személy”-nek van érvényes iparigazolványa. Ami az összes iparűző 43 százaléka.
Harmadikként pedig megyünk Egerbe. 1944 szeptemberében a polgi arra kéri a „NEMZSIDÓ” személyeket, hogy ha be tudják azt bizonyítani, hogy zsidók lezárt üzletében ingóságaik vannak, akkor jelentkezzenek.
A cserépi Groszmann-boltban vagy Schwartz-boltban is lehetttek hasonló sztorik. Kiderül.
A 18. SZÁZAD VÉGÉN LÉTREJÖTT, ÉS NYOLCVAN ÉVVEL EZELŐTT MÉG MINTEGY EZERFŐS MEZŐKÖVESD-KÖRNYÉKBÉLI IZRAELITA HITKÖZSÉG EGYKOR FONTOS RÉSZE VOLT A KÖRNYÉK GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KULTURÁLIS ÉLETÉNEK. MÁRA AZONBAN MEGSZŰNT.
Balázs István és Tóth Péter kutatása KÖSZÖNJÜK SZÉPEN TÁMOGATÁSOD! AZ ÉLET IGAZSÁGA ALAPÍTVÁNY Magnet Bank: 16200106-11703013 SWIFT CODE: HBWEHUHB Thank you for your donation! IBAN: HU65 1620 0106 1170 3013 0000 0000 Támogatást PAYPALON is fogadunk. A kutatás kommentálható a Facebookon, leveled várjuk az toth.peterKUKACliligro.hu címen. |
Your point of view caught my eye and was very interesting. Thanks. I have a question for you.