A május 22-i rendezvényünk Facebook-oldala már régóta él, ezt írtuk oda tájolásképpen az érdeklődőknek:
17 kilométeres séta Cserépfaluból Mezőkövesdre. Harmadik alkalommal beszélgetünk az életről, azokon a helyeken végigsétálva, ahol 1944-ben a mezőkövesdi gettóig vittek cserépi családokat parancsszóra.
Rövid faluséta során az 1944-ben deportáltak házait érintjük, majd a budapesti holokauszt emlékmű alkotójának, Pauer Gyulának bronzból készített könyvszobrát, a templomkertben található emlékoszlopot és a zsidó temetőt tekintjük meg. Ezután a Cserépfalutól 17 kilométerre lévő Mezőkövesdig, az akkori gettó területéig gyalogolunk. 15 óra körül érünk a mezőkövesdi Hársfa Diófa utca sarkára. Hetvenkét éve többek között a Groszmann és a Schwartz család is megtette ezt a távot. Ezután Miskolcra vitték, majd Auschwitzba deportálták őket.
A 18. század végén létrejött és hetven évvel ezelőtt még mintegy ezer fős Cserépfalu-környékbéli izraelita hitközség egykor fontos része volt a környék gazdasági, társadalmi és kulturális életének, mára azonban megszűnt.
A kutatás jelenlegi állása szerint 931 Mezőkövesd környékbeli embert hurcoltak el 1944-ben.
Az út során a helyi zsidóság két kutatója, Tóth Péter és Balázs István beszámol a 2014-ben kezdődött kutatás eredményeiről, melyet a Groszmann Lili blogon publikálnak
Eddig a napig 23 érdeklődő követi az eseményünkhöz feltöltött képeket, blogos linkeket.
Mutatom a rendezvény plakátját:
István munkája. Kicsit gondolkodtam a macskakövön, de ha megváltoztatnánk valamiféle cserépi háttérre, akkor egyrészt túl direkt lenne, másrészt a kutatásunk jóval túlnőtt már Cserépfalu határain. Tehát macskakő.
Vasárnap készítettem pár szórólapot, és plakátot, ezeket először a Cserépfalvi Könyvmegállóba tettem ki:
Plakátok a Cserépfalvi Könyvmegállóban
Ha esetleg plakátolással támogatnád a rendezvényt, akkor PDF-ben vagy JPG-ben nagyobb méretben is töltheted a plakátot.
Tehát, május 22-én az életről fogunk beszélgetni. Jöjjenek.
III. Groszmann Lili-nap | Facebook
