Címke: Cserépfalu

Három hónap szünet után folytatjuk

Nem nagy idő három hónap, a blog történetében is volt már ilyen leállás, de már annyira feltűnő volt, hogy a spammelők sem pénisznövelős leveleket küldözgettek, hanem frankón megírták, hogy nem frissül a blog 🙂

Két hónapot Németországban töltöttem emigrációban. Ugyan be volt írva több félig megírt cikk, de annyira emigráltam, hogy nem tudtam befejezni írásokat, és tervezett útjaim sem sikerültek. Nem tudtam eljutni a hamburgi temetőbe, Ravensbrückbe, és Bergen-Belsenbe sem. Pedig ott voltak a közelben. Sajnos az emigrációban töltött szabadidő más, mint a hazai.

Most újra fölvesszük a szálakat, mert van pár guruló kődarab.

  • Lesz videósított anyag Cserépváraljáról, megvan az a hely, ahol bújtatták a zsidókat.
  • Lesz egy izgalmas történet szintén Cserépváraljáról.
  • A tudománykommunikációs előadásunk kritikáját sem írtam meg.
    Huseby Veronika eltűnt, ez is érdekes történet.
  • Már majdnem megírtam egy angol lóversenyes cikket, ahol egy Holocaust nevű ló nyerte a derbyt, jóval a holocaust előtt
  • A zsidó temetői adatbázist is gondozza István szakadatlan. Ott is volt egy érdekes nagy támadás, talán megírja István a sztorit egyszer.
  • Van pár hírünk a zsidó temetők felújításáról
  • Az 5. Lili emléksétán kerestünk egy kútban petróleumot, amit Groszmannék hagytak Cserépfalura 1944-ben. Izgalmas történet.
  • Cserépfalun a temető kapcsán, az eddigi cserépi segítőnk Szilágyi lelkész úr már nem lelkész, vajon kivel folytatjuk az együttműködést?
  • A mezőkövesdi gerillaemlékművünkre is elkészült egy újabb terv.

Szóval megyünk tovább 🙂 Kövessetek Instagramon. és iratkozzatok fel Youtube-csatornánkra!

Fogalmak és élettörténetek az identitás vizsgálatához Cserépfaluban zsidók nélkül?

A kutatás kezdetekor ömlöttek be a különböző információk, melyeket kritika és változtatás nélkül öntöttem be a blogba. Ó amatőrség 🙂

Pedig a forráskritika az egyik legalapvetőbb alapvetés, ha kutatsz.

Az egyik ilyen volt Huseby-Darvas Éva Veronika angol nyelvű anyagának közlése. Éva szociálantropológus, 1956 novemberének legvégén, 16 évesen ment el Magyarországról. Azóta kis megszakításokkal, pl 1 év Cserépfalun, az USÁ-ban él.

A nyolcvanas években egy évig a cserépiek között éldegélve kutatott. Soksok interjút készített cserépiekkel. Írtam neki több levelet neten található címekre, majd pár hónapja végre megtaláltuk egymást. A publikált anyagában több olyan információ is volt, amiről a mi adatközlőink mást mondtak. Az egyik interjúalany azt mondta Évának, hogy nem jött vissza senki. Pedig de. Az anyakönyvből pedig azt is tudjuk, hogy Schwarcz Évike nem három, hanem hétéves volt. Úgy pontos, hogy korrigáltuk a forrást.

Kivágtam az említett részt a publikációból:

Jewish Folklore and Ethnology Review, 12-15. kötet. Éva V. Huseby-Darvas, University of Micihigan

Négy éve is megírtam ezt a részletet majd a korrigálást is.

  • Évike majdnem hétéves volt 1944-ben
  • Groszmann Miklós és Gyuri visszajött 1945-ben
  • Lovaskocsival mentek, nem teherautóval

Tehát megtaláltuk egymást Évával, elkezdtünk vadul levelezni, sőt talán találkozni is fogunk hamarosan.

Éva akkori kutatásából a Fogalmak és élettörténetek az identitás vizsgálatához Cserépfaluban című doktori disszertáció lett. Irtó izgalmas lehetett egy évet Cserépfaluban tölteni és figyelni. Majd mindezt megírni. Már holnap indulnék, ha megtehetném. Persze naponta blogolnék, élő videóznék, Instagramoznék a csodálatos Cserépfaluból.

Amikor kezdtem a kutatásom, nem értettem, hogy az ott töltött több mint húsz rajongási évemben, hogy a francba nem beszélt senki a zsidókról.

Ebben nincs semmi furcsa. Éva Cserépfaluban töltött egy éves kutatási idejében mindössze egyetlen egyszer fordult elő spontán, hogy a zsidókról kezdett el beszélni valaki. Pedig az még a nyolcvanas években volt, amikor még sokkal többen emlékezhettek.

Ez is megerősíti azt a koncepcióm, hogy Cserépfaluban ezt az időszakot szeretnék nagyon súlyosan elfelejteni, pedig ki kellene beszélni rendesen inkább.

Volt még Évához pár kérdésem. Sok minden kimaradt a megszerzett infókból a publikálthoz képest, Éva fotózott is, és talán még a hangszalagok is megvannak.

Találtam egy interjút is az Új Tükörben, ebből tudok egy fotót mutatni Éváról, 1983-ból.

Huseby Éva Veronika. Kékesdy Károly felvétele 1983 Új Tükör 10-12 117. oldal.

Kiválogattam pár érdekesebb részletet az anyagból, azoknak, akik nem akarnak IDE kattintani, hogy elolvassák az 1983-as cikket.

Interjúkat csinálok — voltaképpen élet­rajzokat veszek fel. össze­ hasonlítom Cserépfalut idő­ben és térben önmagával és más településekkel, a mosanit például az ötven évvel korábbival. Gazdaságtörténetét a XIII. századtól gyűj­töm; bújom a levéltárakat, a könyvtárakat és kutatok a parókiákon is.
Ki miért akar százhúszezer forintért kriptát építeni? Eddig legalább huszon­öt embertől kaptam azt, hogy az övé volt az első emeletes ház a faluban.
Státusszimbólumok kel­lenek. Érdekel például, hogy miért kell egy háromtagú családnak kétszintes ház.
Vajon miért?

A tervek szerint május elsején találkozunk, igyekszem még több mindent megtudni, mert nem élhetünk tudatlanságban.

Groszmann Lili Nap 2018. május 27.

Tehát akkor ötödjére ugyanonnan, ugyanoda, ugyanarról.

1944 májusa még mindig csak 74 évvel ezelőtt volt.

92 éves lehetne Groszmann Lili.

Program:

10.00 Cserépfaluból, Marika presszója után a Cserépfalvi Könyvmegállóból indul az emlékező faluséta – Pauer Gyula könyvszobra, Cserépfalvi emlékszoba, Groszmann ház, Schwarcz ház, II. világháborús emlékoszlop, Zsidó temető.

Idén először Schwarczék házába is bemegyünk, ahol egy festménykiállítást is tervezünk..

11.30 Bogács Kotyogó kávézó, zsidó temető

16.00 Mezőkövesd – Diófa utca Hársfa utca sarkán, az egykori gettóban emlékezés, emlékkő letétel.

Három vagy négy változás lesz az eddig megszokottakhoz képest. Vagyis öt. Nahát.

  1. Tavaly ősszel megnyílt a Cserépfalvi Emlékszoba, ezért a program része lesz a kiállítás megtekintése.
  2. Bemegyünk Schwarczék házába.
  3. Festmények lesznek Scwarczék házában. Csak ezen a napon lesz az a szuper kiállítás, ahol Győri Márton két festménye is kint lesz a falakon!
  4. A bogácsi zsidó temető felé is elfordulunk.
  5. Lesz az egykori mezőkövesdi gettó sarkán egy emlékkő is, melyet jól felavatunk.

Na és persze talán a legnagyobb változás, hogy a cserépfalui zsidó temető tulajdonjogát is megvitatjuk, mert az már papíron is zsidó temető.

István elkészítette a plakátot is.

Itt az FB-esemény.

Papírja van a cserépfalui zsidó temetőnek arról, hogy zsidó temető

2016. február 19-én találtuk meg egy régi térképen a cserépfalui zsidó temetőt. Rá huszonkét hónapra, 2017. december 19-én a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsélge tulajdonában került osztatlan közös verzióban a temető.

Ezt a tényt nemrég tudtuk meg az internetről, mert a bárki számára hozzáférhető telekbejegyzéseket tartalmazó adatbázisban megkerestük a tulajdoni lapot.

Így néz ki a tulajdoni lap részlete.

Cserépfalu zsidó temető tulajdoni lap 2018

A kutatásunk, vagyis mi a cserépi temető ügyében egyfajta katalizátori tevékenységet végeztünk az elmúlt két évben. Tárgyaltunk az Egységes Magyar Izraelita Hitközséggel, beszéltünk a Magyarországi Zsidó Hitközséggel, majd a Református Egyházközséggel, és persze Cserépfalu önkormányzatával, mivel Cserépfalu volt a temető tulajdonosa.

Kaptunk egy megbízólevelet a MAZSIHISZ-től, beszéltünk jogászokkal, tárgyaltunk az önkormányzattal, majd ilyen-olyan informális csatornákon követtük az eseményeket. Vártunk, és vártunk.

A reformátusokra azért volt szükség, mert a zsidó temető két református temető között helyezkedik el egy önkormányzati úttal együtt. Az volt a megbeszélések utáni terv, hogy osztatlan közösbe kerül a terület a reformátusokkal. Cserépfalu testülete is rábólintott, majd ügyvédekhez került papírozásilag az ügy.

Néha érdeklődtünk, viszont érdemi infót nem kaptunk, majd pár hete megláttuk az interneten, hogy végre sikerült.

Eljátszhatnánk itt egy nyolcéves gyerek szintjén a meglepődést, de nem tesszük. Sajnos nagyon jól ismerjük a hazai viszonyokat. Inkább az lenne a meglepő, ha akár Cserépfalu, akár a reformátusok, neadj Isten, a Mazsihisz szólt volna nekünk, hogy sikerült.

Gondoljunk bele. A cserépi önkormányzat külön határozatot hozott nemrég arról, hogy menekültek nehogy betelepüljenek Cserépfaluba, beleálltak a STOP-SOROS fideszkampányba nyakig, közben pedig a zsidó temető sorsát is gondosan felügyelik? Nehezen fér meg a kettő együtt kommunikációilag.

Na de most nem tudjuk, hogyan tovább. A terv akkor az volt, hogy ha rendeződnek a tulajdoni viszonyok, megindítjuk a munkálatokat, és klasszul megcsináljuk a temetőt, korábban gyűjtést is indítottunk erre a célra. Mivel egy ilyen projektre a mi zsebünk mérete nem elég.

Lelkes segítőink jelentkeztek (Cserépfaluból is!!!), töbször terepszemléztünk már, kezdenénk már a munkát, mert így gondoljuk.

Kjött pár hete egy pályázat temetők helyreállítására, a szövegezésben azt láttuk, hogy vannak prioritást élvező temetők, másrészt kötelező bevonni közmunkásokat, sőt az önkormányzatnak is vállalni kell 10 évig a “karbantartást”.

Szerintem ez így nem fog működni, Cserépfalu nem fogja gondozni a temetőt, a munkát kereső, éhbérért dolgozó cserépiek sem fognak ezen dolgozni.

Ezt így parancsszóra nem lehet csinálni.

Most gondolkodunk, hogy mit tegyünk. Hívjuk fel a MAZSIHISZT, hogy heló, most akkor kezdhetjük? Vagy a cserépi lelkész urat csörgessük meg, hogy mi a helyzet lelkész úr? Írjunk az önkormányzatnak köszönőlevelet?

Gondolkodunk.