Stern Farkast Cserépfaluban temették el 1861-ben

Kutatói adatrögzítéssel kezdem a posztot.

Hol? Magyar Nemzeti Levéltár Hess András téri kutatóterem
Mikor? 2016. március 5. 13 órától 14 óráig.
Mit? A Bükkábrány-Felsőábrány anyakönyvi kerület. Izraelita egyház. Születési, házassági és halotti anyakönyvek.

Mielőtt belefognék a cirka egyórás kutatás beszámolójába, tisztázzuk, hogy mi is az az anyakönyv és miért anyakönyv.

Tanult barátom szerint az anyakönyv:

“az eleje meg a vége mindennek”

A kereszténység kezdetén a halottakat egyházi rendezvényeken jelentették be, már a 13. századból maradtak fenn különböző halotti jegyzékek. A 16. századtól kezdték a házasságokat anyakönyvezni, majd a 17. századtól a halotti anyakönyvezést is elrendelték, először latin nyelven. Egyházi szabályozás működött mindenfelé. A 18. század végén a zsidó anyakönyvezést a helyhez legközelebbi rabbi vezette. Először német nyelvű anyakönyvek voltak, ismert héber nyelven jegyzett anyakönyv és persze magyarul is vezették. Sok az átfedés ugyanozokon a településeken, mert maguknak választottak családneveket. Az anyakönyvek dátumok szerint vezetett felsorolásszerű listák voltak.

1840-ben törvényileg kötelezték a zsidókat az anyakönyvezésre. Ebben az évben jelent meg a magyar nyelv használatáról szóló törvénycikk is.

Egyébiránt köteleztetnek, hogy állandó vezeték- és tulajdon nevekkel éljenek, a születendők pedig vallásuk papjai által vezetendő anya könyvben bejegyeztessenek;
OLVASS tovább: a 1840. évi XXIX. törvénycikk a zsidókról

Nem sikerült a gyakorlatban klasszul megoldani. Jött 1851, amikor a hitközségek elnevezést kaptak a közösségek. Ekkortól szabályozták az anyakönyvek vezetését. Az elején németül, majd 1863-tól bármilyen nyelven lehetett vezetni a könyveket.

Még egy fontos dátum: 1894. Ekkor hoztak törvényt a polgári anyakönyvezésről Magyarországon.

1895 október elsejétől az anyakönyveket a területileg illetékes községekben, városokban vezették. A cserépi anyakönyv Cserépfaluban van. Már többször kutattunk a hivatalban.

Az 1895-től polgári anyakönyvekben találhatjuk meg a releváns adatokat.

Az 1851-1895 közötti anyakönyvek másolatai a Zsidó Levéltárban és a Magyar Nemzeti Levéltárban vannak. Két példányban vezették az anyakönyveket, melyek nagy része odaveszett. A hatvanas években a mormonok a fennmaradt anyakönyveket mikrofilmre vitték. Ez volt a mormon akció.

a Genealógiai Társaság nagyteljesítményű korszerű mikrofilmfelvevő berendezést bocsát az Országos Levéltár fotólaboratóriuma rendelkezésére, melynek ellenértékeként, majd pedig költségtérítés fejében a Levéltári Osztály mikrofilmfelvételeket készíttet genealógiai tárgyú levéltári jellegű iratanyagról.
OLVASS tovább: Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a „mormon akció” idején

Az információk begyűjtéséhez Toronyi Zsuzsanna előadását is használtam. Mutatok még két képet. Az egyiken fennmaradt anyakönyveket látunk, a másodikon az 1944-ben feldúlt szegedi hitközségi irodát.


Azt tudjuk, hogy a Cserépfalu-környéki zsidók a felsőábrányi anyakönyvi kerülethez tartoztak.
Mely községek ezek?

Alsóábrány
Bogács
Cserépfalu
Cserépváralja
Geszt
Kács
Kispüspöki
Mezőkeresztes
Noszvaj
Sály
Tard
Tiszadaróc
Vatta
Zsérc

Az A3422-es jelzetű mikrofilm az a mikrofilm, melyek a felsőábrányi hitközség anyakönyveit tartalmazzák.

Menjünk vissza március 5-re, a Hess András téri kutatóterembe.

A mikrofilmeket már digitalizálták. A kutatóteremben csak le kell ülni egy számítógéphez és a jelzet alapján máris lehet kutatni a digitalizált anyakönyveket. Az anyakönyvek két oldala egy darab felvétel.

Azt gondoltam, hogy egyszerű dolgom lesz, egyből jönnek elém a környékbéli adatok, de nem így történt. Elkezdtem nézegetni, lelkesen nagyítottam, lapoztam, de állandóan csak az volt kiírva születési helynek, hogy: Csaba. Biztos jó helyen járok? Újra megnéztem a jelzetet és megint az A3422-est dobta ki a gép. Mégis a hejőcsabai halotti könyvek jöttek szépen sorban. Majd belekattintottam a hatszázvalahány felvételt tartalmazó listába. Kb. ötven oldallal arrébb az egyik felvételen megláttam Czukker Márton saktert.

Születési hely: Cserépfalu!

Megvan.

Az anyakönyvi listán időpont szerint növekvő listán, soronként olvastam a neveket. Apja, anyja, bába, metsző és koma neve oszlopokat láttam. A halál oszlopában is voltak néha bejegyzések.
Elkezdtem vadul jegyzetelni mert 15 perc múlva már zárt a levéltár.

A kutatói munkában nagyon fontos a jegyzetelés. Na ez nem sikerült múlt szombaton. Ilyen lett a jegyzetfüzetem:


Ezen még dolgozni kell. Ez elméletileg és gyakorlatilag és még azon túl is használhatatlan.

Felírtam, hogy a születési anyakönyv másolati példányáról lett mikrofilmezve. Az 1888-as adatokkal kezdtem. Spernáth Géza és Schwartz Teréz születési bejegyzését néztem meg, majd visszalapoztam 1878-ig, ott Czukker Márton gyermekéről szóló adatot próbáltam kijegyzetelni. Márton komája volt Ungerleider Márton. Az Ungerleiderek István felmenői Bükkzsércről? Az 1889-es sorokban láttam Spernáth Piroskát aki, június 22-én született és július 3-án halt meg.

Az anyakönyvben születésik, házasságik és a halotti listák követik egymást de nem egy hitközségen belül lettek mikrofilmre víve, hanem összevissza.

Aztán tovább kattintottam. 5 perccel a levéltár zárása előtt megtaláltam a felsőábrányi halotti anyakönyvet, benne először Stern Farkast. 1861. június 23-án halt meg, nyavalyatörés a halál oka.

A lényeg: Cserépfaluban halt meg és Cserépfaluban is temették el! A cserépi zsidó temetőben!

Így néz ki halotti anyakönyvi kivonat jobb oldala. Tserép Cserép?


A levéltárban fotójeggyel fotózhattam volna, de anyakönyveket nem lehet lekattintani. Tilos. Miért?

A hosszabbításban az 1858-ban meghalt Deutsch Heniről szóló bejegyzést is megtaláltam. Ő az első, akit Cserépfaluban temettek el a zsidó temetőben. Persze ez a mondat csak úgy helyes, ha hozzátesszük: az 1851-től vezetett adatok alapján.

14 óra tíz perc körül már harmadszorra kértek meg a levéltárban, hogy távozzak.

Távoztam.

Mi jön most?

  • A: Rengeteg időt bent kell tölteni a kutatóteremben a jövőben. Munka mellett ez lehetetlen.
  • B: A születési, házassági, és halotti anyakönyvi listák releváns részeinek felvételeit másolatban ki kell kérnünk. Ezután a blog négy fala között kutathatunk. Éjjel, hajnalban és vasárnap.

Van azonban egy bukkanó a levéltár szép várbéli kutatótermében. A felvételek darabja 635 forint. Drága. Fénymásolatban is tudnak szolgáltatni, de csak korlátozott számban. Az ára 100 forint per darab. Kicsit elgondolkodtam azon, hogy a fénymásolás miért olcsóbb mint egy ftp megosztás.

Aztán elengedtem a gondolataim és a Moszkva tér felé leballagtam a várból.

Van-e szükség a nyilas pártra?

Mikrofilm! Az Országos Széchényi Könyvtár nagyon sok sajtóterméknek őrzi a mikrofilmre vitt verzióját. Nem szeretem a mikrofilmes cuccot, szemüveges vagyok. Olyan, mint egy gagyi ekönyvolvasó. Egy óráig bírtam, aztán mentem szemet pihenteni.

A Mezőkövesdi Újság 1939-es és 1940-es számait nézegettem. Fapados módszerrel készítettem pár képet a telefonommal. Fontosnak tartom, hogy a sajtóban miről és hogyan tájékozódhattak a kövesdi régióban.

Már volt posztunk a Mezőkövesdi Újságról, az  1944-es durva gettós írást már mutattuk. Valószínű, hogy elmegyünk majd a kövesdi könyvtárba és szépen újra fogjuk digitalizálni a mostani pár részletet. És a többit.

Hogy ne feledjük el soha.

Akkor kezdem 1939-cel:

Van-e szükség a nyilas pártra? 1939. XI. évfolyam 22. szám.

A Magyar Élet Pártja nem tűri, hogy az 5%-nyi zsidóság kizsákmányolja a föld verejtékező népét és hogy a nemzeti jövedelemből ötször annyit vágjon zsebre, mint az őslakó keresztény magyarok.

Ez elég rossz mondat.

A cikk a következő oldalon folytatódik.

nincs szükségünk nyilas pártra.

Éppen elég volt a Magyar Élet Pártja…

Mezőkövesdi Újság. 1939. XI. évfolyam 33. szám.

Közben zajlott a hitközségi élet. Lemondott Kohn Jakab.

Mezőkövesdi Újság 1939. XI. évfolyam 37. szám.

Az 1939:IV tc. „a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról” (második zsidótörvény) május 5-én jelent meg. Ez azt jelentette, hogy a cserépi Groszmann-kocsmának két éven belül be kellett zárnia.

Mezőkövesdi Újság 1939. XI. évfolyam 38. szám.

A következő heti újságban már elemzik is a helyzetet 575 italkimérést érintett a második zsidótörvény rendelkezése.

Mezőkövesdi Újság 1939. XI. évfolyam 50. szám.

Groszmann József nem italban utazott, hanem cipőben. A hirdetése a téli lapszámban jelent meg. Ismerünk egy 1907-ben született mezőkövesdi Groszmann Jószefet aki 1943. augusztus 23-án halt meg a Don kanyarban. Munkaszolgálatos honvéd volt.

Mezőkövesdi Újság 1940. XII. évfolyam 41. szám.

Lukács Endre alispán rendeletéről számolt be az újság, mely szerint zsidók nem árulhattak a megyében vásárokon.

Ennyit gondoltam most a Mezőkövesdi Újságról. Folytatjuk.