2018
Kategória: Kulissza
Fogalmak és élettörténetek az identitás vizsgálatához Cserépfaluban zsidók nélkül?
A kutatás kezdetekor ömlöttek be a különböző információk, melyeket kritika és változtatás nélkül öntöttem be a blogba. Ó amatőrség 🙂
Pedig a forráskritika az egyik legalapvetőbb alapvetés, ha kutatsz.
Az egyik ilyen volt Huseby-Darvas Éva Veronika angol nyelvű anyagának közlése. Éva szociálantropológus, 1956 novemberének legvégén, 16 évesen ment el Magyarországról. Azóta kis megszakításokkal, pl 1 év Cserépfalun, az USÁ-ban él.
A nyolcvanas években egy évig a cserépiek között éldegélve kutatott. Soksok interjút készített cserépiekkel. Írtam neki több levelet neten található címekre, majd pár hónapja végre megtaláltuk egymást. A publikált anyagában több olyan információ is volt, amiről a mi adatközlőink mást mondtak. Az egyik interjúalany azt mondta Évának, hogy nem jött vissza senki. Pedig de. Az anyakönyvből pedig azt is tudjuk, hogy Schwarcz Évike nem három, hanem hétéves volt. Úgy pontos, hogy korrigáltuk a forrást.
Kivágtam az említett részt a publikációból:
Jewish Folklore and Ethnology Review, 12-15. kötet. Éva V. Huseby-Darvas, University of Micihigan
Négy éve is megírtam ezt a részletet majd a korrigálást is.
- Évike majdnem hétéves volt 1944-ben
- Groszmann Miklós és Gyuri visszajött 1945-ben
- Lovaskocsival mentek, nem teherautóval
Tehát megtaláltuk egymást Évával, elkezdtünk vadul levelezni, sőt talán találkozni is fogunk hamarosan.
Éva akkori kutatásából a Fogalmak és élettörténetek az identitás vizsgálatához Cserépfaluban című doktori disszertáció lett. Irtó izgalmas lehetett egy évet Cserépfaluban tölteni és figyelni. Majd mindezt megírni. Már holnap indulnék, ha megtehetném. Persze naponta blogolnék, élő videóznék, Instagramoznék a csodálatos Cserépfaluból.
Amikor kezdtem a kutatásom, nem értettem, hogy az ott töltött több mint húsz rajongási évemben, hogy a francba nem beszélt senki a zsidókról.
Ebben nincs semmi furcsa. Éva Cserépfaluban töltött egy éves kutatási idejében mindössze egyetlen egyszer fordult elő spontán, hogy a zsidókról kezdett el beszélni valaki. Pedig az még a nyolcvanas években volt, amikor még sokkal többen emlékezhettek.
Ez is megerősíti azt a koncepcióm, hogy Cserépfaluban ezt az időszakot szeretnék nagyon súlyosan elfelejteni, pedig ki kellene beszélni rendesen inkább.
Volt még Évához pár kérdésem. Sok minden kimaradt a megszerzett infókból a publikálthoz képest, Éva fotózott is, és talán még a hangszalagok is megvannak.
Találtam egy interjút is az Új Tükörben, ebből tudok egy fotót mutatni Éváról, 1983-ból.
Huseby Éva Veronika. Kékesdy Károly felvétele 1983 Új Tükör 10-12 117. oldal.
Kiválogattam pár érdekesebb részletet az anyagból, azoknak, akik nem akarnak IDE kattintani, hogy elolvassák az 1983-as cikket.
Interjúkat csinálok — voltaképpen életrajzokat veszek fel. össze hasonlítom Cserépfalut időben és térben önmagával és más településekkel, a mosanit például az ötven évvel korábbival. Gazdaságtörténetét a XIII. századtól gyűjtöm; bújom a levéltárakat, a könyvtárakat és kutatok a parókiákon is.
Ki miért akar százhúszezer forintért kriptát építeni? Eddig legalább huszonöt embertől kaptam azt, hogy az övé volt az első emeletes ház a faluban.
Státusszimbólumok kellenek. Érdekel például, hogy miért kell egy háromtagú családnak kétszintes ház.
Vajon miért?
A tervek szerint május elsején találkozunk, igyekszem még több mindent megtudni, mert nem élhetünk tudatlanságban.
Rejtekhely Schwarcz házának padlásán?
„Schwarczék házának padlásán bújtak el a zsidók.”
Írta pár napja egy cserépi olvasónk. A zsidók bújtatásáról már Malvinka néni unokája is beszélt nekünk, de eddig ilyen információt mástól nem hallottunk Cserépfaluban. A Váralja utcai házból 1944-ben vitték el Schwarczékat. Klein Irén, Schwartz Ernő, és a három gyerek Imre, Gyurka és Évi. Mindannyian a holokauszt áldozatai.
Egy barátom vette meg tavaly a házat, vannak vele terveink, de erről majd később.
Megnéztem a padlást.
Mutatok két képet. Találtam egy kb. két méter hosszú, és fél méter széles fából készült fedlapot a kémény mellett. Alatta egy üreg, melybe egy felnőtt, de két, sőt akár három gyermek is simán elférhetett. Dupla födém? Furcsa.
Schwartz ház rejtekhely
Nehezen tudom ezt rejtekhelynek elképzelni, de István szerint abban a korban bármi megtörténhetett.
A képeket megmutattam olvasónknak, aki szerint inkább egy kis ajtó volt az, ahol ő simán átfért gyermekkorában, a nagypapája pedig csak térdelve.
Van ilyen kis átjáró a padláson, amit még nyáron fotóztam le. A két ház között van egy kis ajtó, simán el lehetett azt tüntetni.
Ahogy István is mondta, bármi lehetett akkor.
Schwartz ház rejtekhely
Már posztoltunk a házról három éve, sőt egy régi képet is mutattunk. A klikk után jön a Schwartz ház régi fotója, a beillesztésen a Groszmannék háza látható.
Hétvégén Virág Laci feltöltött Móré Juliska néni képeiből egy frankó válogatást a Flickr-re. A képek a második világháború után készültek. Miért érdekes ez? Mert látszódik a Groszmann-bolt és a Schwartz-ház is a képeken. Természetesen ekkor már nem voltak ezek Groszmann-, és Schwartz-házak. Nézzük az első képet.
Így nézett ki 2017 nyarán az utcafront:
Schwartz ház 2017 nyarán
Szóval az elképzelések a Váralja úti házról.
Tavaly már az elhagyatott házudvar dzsumbuját kitisztíttattuk, a következő körben a ház állagának a romlását kellene megállítani, durván vizes a fal, a tetőn beázások vannak, tehát szépen sorban fel fogjuk újítani. Ebben segíteni is tudsz: a képre kattintás után olvashatod, hogyan támogathatod ezt a munkát is. KLIKK a képre most!Hogyan támogathatsz?
Támogatásod szeretnénk kérni egy olyan kutatási projekthez, melyet szabadidőnkben, saját zsebből finanszírozunk immár ötödik éve. Lelkesedésünk töretlen, de tovább szeretnénk lépni. Nem jó, hogy a megrendelt digitalizált dokumentum díja, vagy a gyermekeink túró rudija között kell választanunk. Mindkettő fontos. KLIKK!
A házba simán belelátok egy múzeumot, mely a kutatásunk emlékeire, és egyéb cserépi történetekre épülne. Egy olyan házban lehetne visszanézni a múltba, ahol nemcsak Schwartzék éltek, de itt volt kóser mészárszék, metszők, sakterek terei, és még megannyi zsidó kulturális emlék lehetne ott, ami ugye Cserépfalu történelmének része. Semmi megjátszós giccs vagy hatásvadászat, csak a múlt pontos emlékei kommentár nélkül.
Egy nyitott házat képzelek el, hasonlóan a cserépi gazdaházhoz, a kulcsát ki lehetne kérni a szomszédból, vagy lenne egy nemtitkos rejtkehely, és be lehetne menni megnézni, hogy mi történt ezen a klassz településen a 19. század elejétől 1944-ig.
Mert nem élhetünk tudatlanságban.
Ötödik éve küzdünk a tudatlanság ellen
2018 van, ötödik éve kutatunk. Egy ártalmatlan kereséssel indult a Yad Vashem adatbázisában a Cserépfalu helységnévre 2014 tavaszán, ezután kiderült majdnem minden Groszmann Liliről, aztán most meg itt vagyunk 5 évvel később.
Több blogon át megérkeztünk az XYZ-re, ahol 217 (kettőszáztizenhét!!!) poszt, rengeteg kép, szkennelt anyag, anyakönyvek, videók, interjúk, temetők, sőt újabb weboldal, a ZSTM.HU és még nagyon sok előrehaladás a múltban. 2017 volt Auschwitz éve is, elképesztő volt a lerombolt táborban töltött idő.
Már többször leírtuk, hogy a szabad és független kutatásunkban az az egyik legjobb, hogy nincsenek határidők. Akkor foglalkozunk a múltunkkal, amikor időnk van rá, vagy kedvünk tartja, vagy bármi egyéb történet miatt rákattanunk.
Ez így is marad.
Ez a poszt egy terveket rögzítő poszt, hogy mi lesz 2018-ban. Vagy nem lesz, mégis legyen megírva.
A blogunk kategóriái szerint tartok egy névsorolvasást.
Anyakönyv
A kutatás egyik legalapvetőbb forrása az anyakönyvek sorai, ezeket folyamatosan dolgozzuk fel, pl. a temetői adatbázisunknak is az alapja.
Cserépfalvi
Cserépfalvi Imre, Cserépfalu híres könyvkiadójának történetét is tovább gondozzuk, a cserépfalui emlékszoba novemberi újraindításánál is ott voltunk. Az emlékszoba webes fejlesztést továbbra is mi végezzük, a terem jobb sarkában van egy klassz érintőképernyős alkalmazás, melyet mi gondozunk idén is.
Digitalizált
Az alsózsolcai levéltárral már nagyon régóta fölvettük a kapcsolatot, várnak minket, idén reméljük, hogy sikerült megnézni az ottani anyagot.
Emlékséta
2018. május 27-én lesz idén az emlékséta, egy héttel később mint a rend, mert Sávout ünnepe lesz a tervezett időpontban. Május utolsó előtti vasárnapján szokuk rendezni, mert 1944-ben május 20. körül vitték el a cserépieket a mezőkövesdi gettóba. Jöjjenek sétálni immáron ötödjére.
5. Groszmann Lili nap
Gyorstalpaló
A zsidó kulturáról szóló sorozatunk is folytatódni fog idén is, vagy nem 🙂
Interjú
Cserépfaluban már le van beszélve interjú egy idős nénivel, hamarosan el fogom készíteni, és az USHMM interjúiból is lesznek mezőkövesd-környéki beszámolókból referálások.
Kulissza Rólunk Színes
Ez a három kategória majdnem ugyanaz, de mégis más. Ez a poszt inkább kulissza, valamiféle háttér, hogyan megy ez az egész kutatósdi. Arról tutira írni fogunk végre, hogy mennyire hálásak vagyunk annak a tíz embernek, akik pénzzel is támogatták a munkánkat. Lesz egy mire költöttünk poszt is hamarosan. Lesznek rólunk szóló cikkek is megint, ha a cserépi temetőnek igazából nekikezdünk, és taán a színes rovatba kerül az is, hogy egy barátom tavaly megvásárolta a cserépi Schwartz család házát. Na és az hová illő tartalom, hogy találtam egy menórás bibliát Cserépfaluban?
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Temető
Na ez egy óriási témakör, ami a cserépi temető megtalálásával keződött három éve, majd egészen addig elmentünk, hogy van egy másik oldal, a ZSTM.HU, mely oldalon megtalálható majdnem az összes magyarországi zsidó temető.
Folytatjuk a hazai temetők dokumentálását is, elsősorban az elfeledett temetők lesznek a todolist-ben előre téve.
Két posztot meg kell még írnom tavalyról, az egyik a tahitótfalui temető, a másik pedig a székelyudvarhelyi majdnem elfeledett temető története.
Decemberi videó Erdélyből:
Uncategorized
Még ilyen kategória is van, mert amikor költöztettük a blogot, nem minden posztunk lett bekategóriázva. 56 poszt vár a sorsára, ha kész lesz, eltűnik végre a kategóriátlan kategória.
És még sok minden más lesz.
Mert nem élhetünk tudatlanságban
Még nincs vége!
Akinek a blog nem elég, és nehezen hagyják el kedvenc közösségi oldalukat, azoknak idemásoltam, hogy hol lehet még kutatós tartalmakat fogyasztani:
Facebook Groszmann Lili kutatás
Facebook Zsidó Temetők Magyarországon
Instagram Groszmann Lili kutatás
Twitter Groszmann Lili Kutatás
Twitter Zsidó Temetők Magyarországon
Youtube Groszmann Lili kuatatás
Külföldösösök
Van itten ez a törvényjavaslat, mely szerint egyes civil szervezetekre ráraknak a jövőben egy bélyeget jól látható helyre, hogy ez a civil szervezet külföldi pénzből lett vala támogatva. Mert a külföldi pénz, az nagyon gyanús pénz ám! Olyan, mintha egy zsérci adna pénzt egy cserépinek, vagy egy Holdbéli ufő Pataky Attilának. Pedig a civil szervezetek tök átláthatók, a birosag.hu-n ott vannak a beszámolók, bejövő és kimenő pénzek, tisztségviselők, minden alapadat, de az nem elég.
Megkülönböztetett jelzéssel ellátott külföldösök lesznek Magyarországon. Nagyon veszélyes irány az ilyen.
Ha lesznek pályázatok civileknek, gondolom lesz majd egy új kategória: külföldről pénzelt civilek kategória. Vagy egyszerűen, akit külföldről támogatnak, az ne pályázhasson hazai pénzekre. Külföldről kapsz lóvét? Akkor neked itthon kuss legyen. És természetesen az adó 1 százalékára se legyen jogosultak a külföldösök.
Aztán jöhet a 2. 3. külföldösös törvény, a következő években. A tisztségviselők is viseljenek megkülönbözetett jelzést. A kabátjukon valami szalagot ősi kereszttel. Aztán, ugye a tanulás is fontos. A külföldösös civilek csak meghatározott százalékban járhassanak egyetemre. CEU-ra nem persze, mert az annyira középkor. A külföldösös csinálja amit akar otthon a négy fal között, de leginkább ne magyar falak között.
Na jó abbahagyom, van ebben a törvényben még lehetőség, úgyis átmegy csont nélkül a falon.
Mi nem vagyunk civil szervezet még, de nagyon elgondolkodtam azon, hogy érdemes-e itthon civillé válni. Olyan hivatásos civillé, szervezettel, adószámmal, éves beszámolóval, iroda, számítógép, jó kocsi, nagymellű nők, működési költség, puccparádé.
Nemrég kaptunk 50.000 forintot Amerikából, utaljuk vissza inkább, nehogy kiderüljön, hogy mink külföldösök vagyunk? Vagy találkozzunk semleges helyen kikapcsolt mobilllal, és fogadjunk feketén támogatást valamelyik óceáni szigeten? Aztán persze titokban feketén kovácsoltassuk meg a temetőbejáratot Cserépfaluba. Éjszaka.
Nem vagyok ideológiailag sem képzett, mégis megpróbálom megfejteni a javaslat indoklását.
ismeretlen külföldi forrásból juttatott támogatások alkalmasak lehetnek arra, hogy külföldi érdekcsoportok e szervezetek társadalmi befolyásán keresztül saját érdekeiket, nem pedig közösségi célokat érvényesíthessenek Magyarország politikai és társadalmi életében, továbbá figyelemmel arra, hogy ez veszélyezteti az ország politikai, gazdasági érdekeit, a törvényes intézmények befolyásmentes működését, valamint hozzájárulva a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelem nemzetközi erőfeszítéseihez
Ez azt jelenti, hogy ismert forrásból kapott támogatás nem lesz alkalmas arra, hogy külföldi érdekcsoportok saját érdekeire használják ki a Groszmann Lili kutatást?
Ezek a folyamatok fokozottan veszélyeztethetik Magyarország nemzetbiztonságát és szuverenitását.
Gondoljunk bele. Micsoda veszélybe sodorhatja az ország szuverenitását egy-két-három egyiptomi pénzből felújított zsidó sírkő?
Kb 20 éve léptem bele a civilségbe, mint olyanba az egyetemen. Volt egy tanárom, felrajzolt a táblára egy Mercedes jelet. Belerajzolta a forprofit, a nonprofit és az állam szeletét a nagy karikába. Úgy tanultam, hogy az állam legyen a legkisebb rész, aztán a többi alakul. Lényeg, hogy az állam olyan keretet adjon a profitot termelőknek és nonprofitoknak, hogy minél egyszerűbben mehessenek előre. Az állam egy szolgáló valami.
Nos ez itthon jelenleg tök máshogy megy. Az adófizetők pénzén ülő állam tömi a forprofitokat, és ugyanúgy tömi kicsiben a nonprofitokat. Azokat persze, akik nem veszélyeztetik Magyarország nemzetének a biztonságát. Azt a biztonságos levest, ami melegszik a tábortűznél, valahol ott hátul.
Felesleges nonprofitálni jelenleg Magyarországon.
A törvényjavaslat irtó nagy szemétség.
Támogatást banki átutalással a kutatás részére
Tóth Péter fogad a Raiffeisen Banknál vezetett
12010532-00732641-00100000
számú bankszámlaszámán.
SWIFT CODE: UBRTHUHB
IBAN: HU50 1201-0532-0073-2641-0010-0000
Kérjük, hogy a közleménybe írd be a támogató nevét, és azt is jelöld kérlek, hogy kitehetjük-e a posztba. IGEN-NEM.
Jobb a békesség 🙁