Címke: Groszmann

Fasizálódás

Írt a kövesdi könyvtár.

  • Kaptam 1944-es szkennelt oldalakat a Mezőkövesdi Újságból.
  • A kövesdi holokauszt emlékműről is kaptam infókat. 1956-ban mégsem rombolták le, csak elvitték Miskolcra. Volt egy emléktábla is, azt rombolták le. Akkoriban kicsit megint fasizálódás történhetett Mezőkövesden. Zsidókat ekkor is elüldöztek.
  • A Nagy Károly féle monográfiából is idézett Ongainé Juhász Mónika mezőkövesdi könyvtáros. Ebben az is olvasható, hogy két cserépi túlélője is van a holokausztnak. Groszmann György lehet az egyik. De. A Cserépfalu hét és fél évszázada című kiadvány primer forrásait kutatom. Tehát a monográfiából még nem idézek.

Ragadványnevek

Mizser Lajos 1972 óta kitűnő dolgozatokban dolgozta fel sok dologgal a cserépi ragadványneveket. 402-t talált. Többsége durván sértő ragadványnév, ezért simán csak csúfolódóneveknek nevezik Cserépben. A Herman Ottó Múzeum 2003-as évkönyvéből jegyzeteltem ki a releváns tartalmakat. Az elején leírom, hogy honnan jött, eredt a név, aztán a ragadvány és az igazi név, és még magyarázat is van néhol.

  • A valódi név eltorzítása: Grünbarom (Grünbaum)
  • Származási hely, a falu valamelyik részéről: Kóbi (Lukács): az egyik zsidó boltos fiát hívták így (egyébként a Jakab név jiddis becézője), és az üzlet mellett lakó család róla kapta a ragadványnevet
  • Egyéni tulajdonság, külső megjelenés, testi hiba: Bajuszkirály (Schwarcz Jakab); Sánta (Jakab), Sánta gunár (egy zsidó boltos­nak volt a ragadványneve, az eredeti névre senki sem emlékszik); Kompri (Jakab): nagy orrú (kompri = burgonya); Bánatos (Groszmann József);
  • Uralkodó jellemvonás: Zsidó (Jakab): ravasz, csavaros észjárású;
  • A szava járásából: Lopd teli (egy Deutsch nevű zsidó boltos); Tasi 
    (egy Franck nevű zsidó boltos ragadványneve): tas = kacsaterelő szó, a boltos ezzel zavarta el az alkalmatlankodó gyerekeket;
  • Eseménnyel kapcsolatos ragadványnevek: Földrengés (Reich
    Salamon): földrengéskor érkezett a községbe; Jókor gyött (egy Grünbaum nevű zsidó boltos): éppen akkor nyitotta meg boltját, amikor egyetlen üzlet sem volt a faluban; Locspocs (Schwarcz Jakab): esős időben érkezett a faluba; Zivatar (Klein Salamon): amikor a faluba érkezett, zivatar volt.

Klára néni

Megvolt az első döbbenet.

Marha egyszerű írkálni olyanokat, hogy deportálás, megölték, holokauszt, gettó, náci. De amikor már a történetet kezdem felfogni, onnantól nehéz írni.

Tegnap csapott belém először ez az egész sztori.

És akkor írom is tovább.

A 88 éves cserépi Klára néni Groszmann Lili barátnője volt. 17-18 évesek lehettek 1944-ben. Klára néni látta ahogy Lilli családja két – a falutól kapott – lovaskocsival távozik Mezőkövesdre, a gettóba. Sokan kint álltak az utcán és döbbenten nézték, hogy mi történik ’44 májusának végén. Szerették a családot. Groszmann Lilinek rossz volt a lába ezért járássegítőt használt. Klára néni azt is elmondta, hogy miután Groszmannékat elvitték, üresen állt a ház, nem költözött oda senki, nem költöztettek oda senkit.

Új infó az is, hogy Groszmann György visszajött a háborúból. Egyedüliként a családból. Túlélte. Később eladta a házat és külföldre ment. Így tudja Klára néni. Lesz vele interjú is. Majd.

Nehéz.

Kutatási napló alapinfók

  • Az 1941-es népszámláskor 9 izraelita vallású személyt írtak fel a cserépi listára
  • Az Oszlai tájházban zsidó deportáltak voltak a háború alatt.
  • A Groszmann-bolt a katolikus templom mögött volt kettővel. Most is lakják.
  • Schwartzék a mostani Coop-bolt utáni sarkon laktak. Nem lakik most ott senki, eladó a sarki ház.
  • 1944. május 19-én Péterffy Béla utasításba adta, hogy az 1941-es népszámlálási adatok szerinti 9 cserépi zsidó származású ember május 22-ig költözzön a kövesdi gettóba.
  • 1944. június 5-én a kövesdi gettóból a miskolci táglagyár területén kialakított gettóba vitták a cserépieket. Majd indultak a vonatok Auschwitzba.
  • A budapesti Holokauszt Emlékközpont 8 áldozatról tud. Ők Cserépben laktak mind.
  • A jeruzsálemi Yad Vashem központ további 16 Cserépben született áldozatot tart nyilván. Legalábbis ennyit raktam össze az információkból.
  • Itt van a mostani névsor:
  • Grosz Miskha (1877-1944, Auschwitz),
    Groszmann Kornélia (1893-1944, Auschwitz),
    Grosz Miklós (1899-eltűnt),
    Groszmann Lili (1944 Auschwitz),
    Groszmann Pál (1944 Auschwitz),
    Groszmann Zoltán (1907-1945, Csernovic),
    Gutmann Sámuel (1872-1944, Auschwitz),
    Kardos Ervin (1926-1944, Sopronbánfalva),
    Kohn Regina (1910- eltűnt),
    Groszmann Gizella (1893-1944, Auschwitz),
    Schwartz Leni (1880-1944, Auschwitz),
    Reich Desider (1907-1944, Leitmeritz),
    Schwarcz Imre Ottó (1933-1944, Auschwitz),
    Klein Irén (1907-1944, Auschwitz),
    Schwarcz Ernő (1906-1945, Mathausen),
    Schwarcz György (1944, Auschwitz),
    Schwarcz Évi, (1944, Auschwitz)
    Spernát Dezső dr., (1883-eltűnt)
    Spernat Menyhért, (1883-1944, Miskolc)
    Frank Fanni (1870-1944, Auschwitz),
    Klein Menyhért (1902-1944, Pozsonyliget),
    Klein Adolf (1894-eltűnt),
    Schwarcz Terézia (1888-eltűnt)
    Klein Károly Ármin (1899-1945, Sopronbánfalva)
  • Ők Cserépfaluban születtek és mindannyian a holokauszt áldozatai.
    Na jó.
    Schwarcz Ernő Tiszafüreden született, de Cserépben élt a II. világháborúban.

Nem élhetünk tudatlanságban, ha egyszer tudunk

Május 25-én 10 órakor gyalogosan vagy gyalogszerrel általmegyek Mezőkövesdre a Hársfa és a Diófa utca kereszteződéséig. Hetven éve a Groszmann és a Schwarcz család is megtette ezt a távot. Ezután Miskolcra vitték, majd Auschwitzba deportálták őket. Meghaltak.

Kérdezheted. Miért érdekel ez az egész. Egyrészt minden érdekel ami Cserépfalu, másrészt pedig vannak dolgok amiket nem magyarázunk.

Nem élhetünk tudatlanságban, ha egyszer tudunk.

Nézzük akkor mit tudok most.

A kutatásban az a szép, hogy bármikor bármiről bármi kiderülhet.

De nincsenek kérdőjelek.