„Köszönöm, Lili, hogy a családunk része voltál” Yaara beszéde a 13. emléksétán

A 13. Groszmann Lili emléksétán Yaara Itach-Grossman, a holokausztot túlélő Groszmann György testvére Gilad beszéde előtt kezdte az emlékezést Cserépfaluban, 2026. május 24-én.

Három nyelven olvasható a beszéd:

Lili története
Grossman Lili gyönyörű, szőke diáklány volt. A legeslegjobb barátnőjét Klárának hívták.
Együtt tanultak a szülőfalujuk melletti iskolában, Északkelet-Magyarországon.
Délutánonként segített szüleinek a fűszerüzletekben, amelyek tisztes megélhetést biztosítottak a családnak.
Bátyja, György, pont úgy ugratta és bosszantotta őt, ahogy egy nagytestvérhez illik.
Pál volt a legkisebb a három testvér közül, és Lili imádta nézni, ahogy a kisgyerek a falu udvarán kergeti a malacokat és a libákat.
A házban volt egy kút, egy nagy fáskamra és a tágas udvaron egy gondozott éléskamra.
Lili lábadozó fogyatékossággal született, és járógéppel közlekedett – ami egyáltalán nem zavarta a barátait vagy a családját, és senki sem tulajdonított ennek semmi jelentőséget.
Mengele viszont igen.
Május hónap volt, az európai tavaszi virágzás kitágította a szíveket. Cserépfalu lakói ráébredtek, hogy szomszédaik zsidók, akiket a közeli város gettójába kell kitelepíteni.
Egyetlen család sem volt hajlandó kockázatot vállalni, és oltalmat nyújtani a falu mindössze két zsidó családjának kisgyermekei számára.
A Grossman és a Schwartz családot a gettóba hurcolták, a férfiakat munkatáborba küldték. Két héttel később a nőket és a gyermekeket vonatokra zsúfolták, és Auschwitzba szállították.
Lili édesanyjával és kistestvérével érkezett meg, akiket azonnal a gázkamrákba küldtek.
Ő maga először a világ legszörnyűbb orvosának kezei közé került.
Aztán a halálba küldték.
81 év telt el a háború vége óta.
Lili ma egy 100 éves dédnagymama lehetne, ráncos és feledékeny, akit az egész szerető családja körülvesz.
De őt 18 évesen meggyilkolták.
György a nagyapám – Grossman Cvi.
Lili az ő gyönyörű nővére.
Tavaly édesanyámmal ellátogattam az otthonukba, a festői és békés Cserépfalu községbe.
Petőfi utca 3.
Ma az egész családdal jöttünk el ide, hogy megtegyük ezt az utat az ő tiszteletére.
Létének valósága mindaddig él és jelen van, amíg emlékezünk rá, és fenntartjuk az emlékét.
Köszönöm a megtiszteltetést, hogy itt lehetek.
Köszönöm, Lili, hogy a családunk része voltál.
Mindig a szívünkben élsz.

Lili’s Story
Lili Grossman was a beautiful, blonde teenage girl. Her best friend was named Klara.
They studied together at the school near the village where they were born, in northeastern Hungary.
In the afternoons, she helped her parents in the grocery stores that honorably supported the family.
Her older brother, Gyorgy, teased and annoyed her, just like an older brother knows how to do.
Pal was the youngest of the three siblings, and Lili loved watching him chase the pigs and geese in the yard.
The house had a well, a large wood-burning stove, and a well-kept pantry in the courtyard.
Lili was born with a disability in her leg and used a walking brace—something that didn’t bother any of her friends or family, and to which they attached no importance whatsoever.
Mengele, however, did.
It was the month of May, and the European spring blossom expanded the heart. The residents of the village of Cserépfalu discovered that their neighbors were Jews who were required to evacuate to the ghetto in the nearby town.
Not a single family was willing to take the risk and shelter the toddlers of the only two Jewish families in the village.
The Grossman and Schwartz families were evacuated to the ghetto; the men were sent to a labor camp. Two weeks later, the women and children were crammed onto trains and transported to Auschwitz.
Lili arrived with her mother and her little brother, who were immediately sent to the gas chambers.
She first passed through the hands of the most monstrous doctor on earth.
And then, she was sent to her death.
Eighty-one years since the end of the war.
Today, Lili could have been a 100-year-old great-grandmother, wrinkled and confused, surrounded by her entire tribe.
She was murdered at the age of 18.
Gyorgy is my grandfather—Zvi Grossman.
Lili was his beautiful sister.
Last year, I traveled with my mother to their home in the picturesque and peaceful village of Cserépfalu.
3 Petőfi Street.
Today, our entire family has come here to walk this journey in her honor.
The very essence of her existence remains present and real, as long as we remember and mention her.
Thank you for the privilege of being here.
Thank you, Lili, for being a part of our family.
You are forever in our hearts.

לילי גרוסמן היתה נערה בלונדינית יפיפייה. לחברה הכי טובה שלה קראו קלרה.
הן למדו יחד בבית הספר הסמוך לכפר שבו נולדו, בצפון מזרח הונגריה.
אחר הצהריים היא עזרה להוריה בחנויות המרכול, שפרנסו את המשפחה בכבוד.
אח שלה הגדול, גיאורגי, הציק ועיצבן כמו שאח גדול יודע.
פאל היה קטן בשלישיית האחים, ולילי אהבה לראות אותו רודף בחצר אחרי החזירים והאווזים.
בבית הייתה באר, ותנור עצים גדול ובחצר מזווה מטופח.
לילי נולדה עם נכות ברגלה ונעזרה במכשיר הליכה, מה שלא הפריע לאף אחד מחבריה ומשפחתה והם לא ייחסו לכך כל חשיבות.
מנגלה, דווקא כן.
חודש מאי, הפריחה האירופאית מרחיבה את הלב. תושבי הכפר צ’רפפאלו, גילו ששכניהם הם יהודים שנדרשים להתפנות לגטו בעיירה הסמוכה.
אף משפחה לא הסכימה להסתכן ולקחת חסות על הפעוטות של שתי המשפחות היהודיות היחידות בכפר.
משפחות גרוסמן ושוורץ פונו לגטו, הגברים נשלחו למחנה עבודה. הנשים והילדים, כעבור שבועיים, הועמסו על רכבות, והוסעו לאושוויץ.
לילי הגיעה עם אמה ואחיה הקטן, שנשלחו מיד לתאי הגזים.
היא עברה קודם תחת ידיו של הרופא הנורא בתבל.
ואז נשלחה אל מותה.

81 שנים לסיום המלחמה.
לילי יכלה להיות היום סבתא רבתא בת 100, מקומטת ומבולבלת, שכל השבט שלה לצידה.
היא נרצחה בגיל 18.
גיאורגי הוא סבא שלי- צבי גרוסמן.
לילי זאת אחותו היפה.
בשנה שעברה, הגעתי עם אמא שלי לביתם, בכפר הציורי והשליו צ’רפפאלו.
רחוב פטופי 3.
היום הגענו לכאן כל המשפחה, ללכת את המסע הזה לכבודה.
עצם קיומה נוכח וקיים, כל עוד נזכור ונזכיר אותה.
תודה על הזכות להיות פה.

תודה לילי שהיית חלק מהמשפחה. את בליבנו תמיד.

ÁFÉSZ-bolt és Záli néni kocsmája?

Hétvégén Virág Laci feltöltött Móré Juliska néni képeiből egy frankó válogatást a Flickr-re. A képek a második világháború után készültek. Miért érdekes ez? Mert látszódik a Groszmann-bolt és a Schwarcz-ház is a képeken.

Természetesen ekkor már nem voltak ezek Groszmann-, és Schwartz-házak.

Nézzük az első képet.

Bal oldalon látszódik a kultúr, majd egy kerítés, a katolikus templom az ÁFÉSZ bolt és egy kedves kalapos biciklista. Nos az ÁFÉSZ bolt helyén volt a Groszmann-kocsmabolt, amit még Groszmann „bánatos” József indított sima boltként. Az akkori bejáratról azt mondják, hogy nem innen, hanem a Petői útról nyílt. Majd a háború után valaki átvette a boltot és a nagy magyar államosítás után az ÁFÉSZ üzemeltette. Kati néni azt mondta, hogy a kerítést ő még festette a hetvenes években. Tehát a képet lőjjük be a hatvanas-hetvenes évek fordulójába.
Eredeti scan ITT.

Menjünk át kicsit a 750 éves Cserépfalu monográfiába.

A scanfotó tetején látszódik a Bánatos Jóskáról elnevezett Groszmann-bolt.

A feketébe karikázott Záli néni kocsmáját mutatom:

Nincs villanyoszlop sehol, ez a kép lehet, hogy korábban készült mint a fenti, talán az ötvenes években. A Váraljai út elején laktak Schwartzék. Ma már tök máshogy néz ki a ház homlokzata. De ki lehetett Záli néni? Schwartz Ernő felesége Irén volt, de a 10-es években elüldözött Kleinék családjában találtam Gizellát, lehet, hogy Ő volt Záli néni. Groszmann Lilla is Lili volt Cserépfaluban. Záli néni tehát simán lehet, főleg, hogy Virág Laci nagymamája is megerősítette. Kösz Laci a képeket! Eredeti SCAN ITT.

Yad Vashem

A nyolc meghalt cserépi listáját egy kéziraton is megtaláltam.

A Yad Vashem dokumentumos archívumának szkennelték be Lang Jakab és Eisler Mihály Mártírok Könyve című kéziratát. A második oldalt nem tettem be ide, ezen az olvasható, hogy mindannyian Auschwitzban haltak meg.

Egy másik forrás szerint Schwartz Ernő Mathausenban hunyt el. De a Yad Vashem adatbázisában van egy másik Schwarcz Ernő aki Auschwitzban halt meg. Lehet, hogy két Schwartz Ernő élt Cserépfaluban 1944-ben?

Innen: Yad Vashem

List of Jews from Mezokovesd and the Mezokovesd vicinity who perished during the Holocaust, and list of survivors who contributed toward the establishment of the local monument

Kutatási napló alapinfók

  • Az 1941-es népszámláskor 9 izraelita vallású személyt írtak fel a cserépi listára
  • Az Oszlai tájházban zsidó deportáltak voltak a háború alatt.
  • A Groszmann-bolt a katolikus templom mögött volt kettővel. Most is lakják.
  • Schwartzék a mostani Coop-bolt utáni sarkon laktak. Nem lakik most ott senki, eladó a sarki ház.
  • 1944. május 19-én Péterffy Béla utasításba adta, hogy az 1941-es népszámlálási adatok szerinti 9 cserépi zsidó származású ember május 22-ig költözzön a kövesdi gettóba.
  • 1944. június 5-én a kövesdi gettóból a miskolci táglagyár területén kialakított gettóba vitták a cserépieket. Majd indultak a vonatok Auschwitzba.
  • A budapesti Holokauszt Emlékközpont 8 áldozatról tud. Ők Cserépben laktak mind.
  • A jeruzsálemi Yad Vashem központ további 16 Cserépben született áldozatot tart nyilván. Legalábbis ennyit raktam össze az információkból.
  • Itt van a mostani névsor:
  • Grosz Miskha (1877-1944, Auschwitz),
    Groszmann Kornélia (1893-1944, Auschwitz),
    Grosz Miklós (1899-eltűnt),
    Groszmann Lili (1944 Auschwitz),
    Groszmann Pál (1944 Auschwitz),
    Groszmann Zoltán (1907-1945, Csernovic),
    Gutmann Sámuel (1872-1944, Auschwitz),
    Kardos Ervin (1926-1944, Sopronbánfalva),
    Kohn Regina (1910- eltűnt),
    Groszmann Gizella (1893-1944, Auschwitz),
    Schwartz Leni (1880-1944, Auschwitz),
    Reich Desider (1907-1944, Leitmeritz),
    Schwarcz Imre Ottó (1933-1944, Auschwitz),
    Klein Irén (1907-1944, Auschwitz),
    Schwarcz Ernő (1906-1945, Mathausen),
    Schwarcz György (1944, Auschwitz),
    Schwarcz Évi, (1944, Auschwitz)
    Spernát Dezső dr., (1883-eltűnt)
    Spernat Menyhért, (1883-1944, Miskolc)
    Frank Fanni (1870-1944, Auschwitz),
    Klein Menyhért (1902-1944, Pozsonyliget),
    Klein Adolf (1894-eltűnt),
    Schwarcz Terézia (1888-eltűnt)
    Klein Károly Ármin (1899-1945, Sopronbánfalva)
  • Ők Cserépfaluban születtek és mindannyian a holokauszt áldozatai.
    Na jó.
    Schwarcz Ernő Tiszafüreden született, de Cserépben élt a II. világháborúban.