Zsidó temetkezési helyek

A cserépfalui képviselők október 11-én ültek össze, melyen a Református Egyházközség bejelentkezett a zsidó temetőért!

Pontosabban az egykori zsidó temető most az önkormányzat tulajdonában van, tehát a képviselőkön múlik a deal.

Mutatom a jegyzőkönyv releváns részét, melyet ma tettek ki a Cserepfalu.hu-ra.

Cserépfalu Testületi ülés 2016.10.11.

Írtunk emailt, és beszéltünk telefonon az illetékesekkel.

A Cserépfalu Református Gyülekezet gondnokát Karcaginé Arankát, az esperes urat: Szilágyi Zoltánt és Csendes Péter polgármester urat is tájékoztattuk.

Az 1999. évi XLIII. temetkezési törvény idevágó részéről a 2015. évi CLV. törvény 2. §.-a rendelkezik, ami 2015. X. 22-től hatályos:

Egyes lezárt temetőkre vonatkozó különös szabályok121
40/I. §122 (1) Ha a temető lezárásától vagy az utolsó temetkezéstől számítva több mint 50 év eltelt, ezen alcím rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A temetőben a 9. § (1) bekezdés e) és h) pontjában meghatározott temetői létesítményeket kell biztosítani.

(3) Nem áll fenn a 18. § (1)-(4) bekezdése szerinti nyilvántartási kötelezettség, ha a temető tulajdonosának, fenntartójának vagy üzemeltetőjének fel nem róható okból a temetkezésekről vezetett korábbi nyilvántartások megsemmisültek.

(4) A temetőszabályzatnak – a temetőhasználat általános szabályain, a kegyeletgyakorlás rendjének a temetőlátogatók tájékoztatásához szükséges mértékű ismertetésén és a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenységek ellátásának temetői rendjén túlmenően – csak a temető jellege és a vallási előírások alapján szükséges előírásokat kell tartalmaznia.

(5) Amennyiben a temetési hely szerinti temető, temetőrész, sírhelytábla jelenlegi tulajdonosa, illetve 1920. június 4-én vagy azt követő időpontban a tulajdonos, fenntartó vagy üzemeltető olyan vallási közösség volt, amelynek belső szabálya tiltja a temető vagy a temetési hely megszüntetését, és a temető tulajdonosának rendelkezésére álló nyilvántartások alapján az eltemettető vagy az eltemettető közeli hozzátartozójának személye nem állapítható meg, tartózkodási helye ismeretlen vagy az eltemettető és az eltemettető közeli hozzátartozója elhunyt, a temetési hely felett a vallási közösség rendelkezik. A rendelkezési jog időtartama ebben az esetben nem korlátozható.

Mit állítunk:

Vannak élő hozzátartozók (Spernáth család Izraelben, a Cserépfalviak, és Balázs István.

A temető státusza nem rendezett, hiszen nagy valószínűséggel azt a helyi hitközség megvásárolta, így jelen pillanatban az önkormányzati tulajdon is kétséges.

Megyünk tovább az úton, mely út kövekkel van kikövezve.

A cserépi zsidó temetőről itt olvasható térképes posztunk, a hétvégén készítettem ezt a képet az egyik sírkőről.

Sírkő a cserépi temetőből

Tiszteljük a reformátusok segíteni akarását, de ragaszkodunk a temetőhöz, a halottainkhoz és a hagyományainkhoz. Bármi áron.

A cserépi képviselő-testületi ülés november 9-én lesz, azon nem hozhatnak döntést bármiféle elidegenítésről.

Cserépfalvi Imre születési bejegyzése a cserépi anyakönyvben

Folytatom az újraközlést. Majdnem két éve szkenneltem homályosan az alábbi iratot a cserépi hivatalban. Majd lesz rendes szkennelés is, ha szintet lépünk eszközileg.

Az extrahíres költőproducer és könyvkiadó Cserépfalvi Imre, azaz Deutsch Imre születési anyakönyve következik háromba vágva.

Cserépfalvi Imre 1900. július 28-án délután négy órakor született, édasanyja Selinger Czeczília, édesapja Deutsch Sámuel kereskedő. Vallása: izraelita.

A szülőket mostanában gyüttmentnek mondanák, ugyanis egyikük sem Cserépben született, az édesapa ároktői. Hamar tovább is költöztek Cserépből Egerbe.

Deutsch Imre 1918-ban változtatta meg a nevét, amit precízen beírtak az anyakönyvbe. Persze elszúrták, először Cserépfalvait írtak, aztán korrigálták Cserépfalvinak.

Halálát 1991-ben jegyezte be Farmosi Zoltán úr behivatkozva a budapesti hivatal folyószámát. A pontos dátumot is rögzítsük, ha már az anyakönyvbe nem került bele. 1991. június 21.

Köszönöm a Cserépfalui Közös Önkormányzati Hivatal segítségét.

Az eredeti írás 2014. május 20-án jelent meg a FLAU blogban. 

Gyerekkel kutatni nem lehet

Hétvégén Cserépfaluban kutattam. Vittem a majdnem hatéves gyermekem is. Gyerekkel kutatni nem lehet. Ezt is megtanultam. A kutatás nagyon egoista műfaj, nincs alkalmazkodás, nincs kompromisszum, csak megy előre az ember az információk kézzel írott szupersztrádáján. Mert olyan is van. Ilyen például a születési anyakönyv.

Megnéztem az anyakönyvet a hivatalban. Farmosi Zoltán jegyző úr készségesen mutogatta az 1895-től vezetett könyvet. Az egyház végezte előtte a melót, ezért van csak 1895-től.

Két könyvbe írták be a neveket. Az egyikbe névsor szerint vezették, a másikba pedig kronológikusan egy csomó adattal. Na ezeken fogok majd végigmenni ha több lesz az időm, vagy elhozom magammal a csajom/anyukám/anyósom, hogy felügyelje a fiam.

Megkerestem Lilit az anyakönyvben. Kiderült, hogy nem Lili volt hanem Lilla. De mindenki Lilinek nevezte, ezért maradjon csak Lili a továbbiakban is. Édesanyja Spernáth Kornélia, édesapja Groszmann Miklós szatócs. Az egyik könyvben Grossmann-nak, a másik könyvben Grosszmannak látom a vezetéknevet. Vajon ilyenkor mit mond a kutató?

Két kép jön. Köszönöm a Cserépfalui Közös Önkormányzati Hivatal segítségét.

Háromperces interjúkat is készítettem két cserépi nénivel magnó nélkül. A két családra mindketten emlékeztek, Lili rossz lábára is, de szerintük nem volt túlélő. Pedig más forrás azt mondja, hogy volt.

Az is kiderült, hogy Schwarcz Évike nem hároméves volt, hanem hét. Folytatom.