Szerző: Tóth Péter

az anyátok k … istenit, nem halljátok, zsidók?

Hetven évvel ezelőtt ma indultak az első vagonok Auschwitzba. Nyíregyházáról. A kiváló menetrend blogon olvastam. Hátha innen is megtudok majd újabb infókat.

„Akkor a csendőr ezredes tisztjeivel megint kivált a csoportból, s magához hívatta a körzet törzsőrmestereit és főtörzsőrmestereit. Utasításokat adott nekik – a Hitler-bajszos törzsőrmesterek és a parádéskocsis-bajszos főtörzsőrmesterek szalutáltak, és futólépésben eloszlottak a zsidók sorfala előtt. Kiegyenesítették az elernyedten, lazán ődöngő batyusok vonalát, aztán számolni kezdték őket. Mindegyik leszámolt hetvenöt embert – s a hetvenötös „részleg” után három lépésnyire rést nyitott köztük. Amikor ezzel végeztek, megint jelentést tettek a csendőr ezredesnek.

Ekkor a csendőr ezredes elkiáltotta magát: – Beszállás! A kisebbik sarzsik megtoldották: – Beszállni, az anyátok k … istenit, nem halljátok, zsidók?”

Ragadványnevek

Mizser Lajos 1972 óta kitűnő dolgozatokban dolgozta fel sok dologgal a cserépi ragadványneveket. 402-t talált. Többsége durván sértő ragadványnév, ezért simán csak csúfolódóneveknek nevezik Cserépben. A Herman Ottó Múzeum 2003-as évkönyvéből jegyzeteltem ki a releváns tartalmakat. Az elején leírom, hogy honnan jött, eredt a név, aztán a ragadvány és az igazi név, és még magyarázat is van néhol.

  • A valódi név eltorzítása: Grünbarom (Grünbaum)
  • Származási hely, a falu valamelyik részéről: Kóbi (Lukács): az egyik zsidó boltos fiát hívták így (egyébként a Jakab név jiddis becézője), és az üzlet mellett lakó család róla kapta a ragadványnevet
  • Egyéni tulajdonság, külső megjelenés, testi hiba: Bajuszkirály (Schwarcz Jakab); Sánta (Jakab), Sánta gunár (egy zsidó boltos­nak volt a ragadványneve, az eredeti névre senki sem emlékszik); Kompri (Jakab): nagy orrú (kompri = burgonya); Bánatos (Groszmann József);
  • Uralkodó jellemvonás: Zsidó (Jakab): ravasz, csavaros észjárású;
  • A szava járásából: Lopd teli (egy Deutsch nevű zsidó boltos); Tasi 
    (egy Franck nevű zsidó boltos ragadványneve): tas = kacsaterelő szó, a boltos ezzel zavarta el az alkalmatlankodó gyerekeket;
  • Eseménnyel kapcsolatos ragadványnevek: Földrengés (Reich
    Salamon): földrengéskor érkezett a községbe; Jókor gyött (egy Grünbaum nevű zsidó boltos): éppen akkor nyitotta meg boltját, amikor egyetlen üzlet sem volt a faluban; Locspocs (Schwarcz Jakab): esős időben érkezett a faluba; Zivatar (Klein Salamon): amikor a faluba érkezett, zivatar volt.

Borsod vármegye 1944-ben

Nem sikerült vasárnap Cserépben az anyakönyves kutatás. Majd jövő hétvégén. Viszont az elektronikusan is elérhető Braham, Randolph L.: A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon című könyvben ezt olvasom:

Mezőkövesd gettóját Péterffy Béla szolgabíró május 19-i, 3380/1944. sz. utasítása alapján hozták létre az Arany János, a Diófa, a Hársfa, a Kőrisfa és a Szegfű utcák kijelölt házaiban. A járás 931 zsidóját május 21-22-én gyűjtötték össze. Közülük 818 volt helyi illetőségű, 14 érkezett Andornaktályáról, 17 Borsodszemeréről, 13 Gömbösfalvárói, a többi pedig kisebb falvakból. A Péterffy által május 17-én kinevezett (3282/1944.) Zsidó Tanács Abonyi Lászlóból, Braun Andorból, Forgács Ignác-ból, Jungreisz Andor rabbiból, Neumann Sándorból és Schwarcz Gyulából állott. Péterffy június 5-én oszlatta fel a Zsidó Tanácsot (3641/3.-1944.), miután a zsidókat deportálásra Miskolcra szállították át.

A kisebb falvakban vannak a cserépiek, talán ezen a vonalon járva kiderül pontosan, hogy hány főt deportáltak Cserépfaluból. Kilencről tudok ma.

Közben felvettem a kapcsolatot a mezőkövesdi könyvtárral is, ott megvannak, (ráadásul be is vannak scannelve!) a 44-es helyi újságok.

Ez a térkép a Borsod Vármegye térképe
Innen: Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiájából, I. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 616-634

Iratok, plusz Cserépfalvi

Írt a fantasztikus BAZ-megyei levéltár!

Kifejezetten Cserépfalu és Mezőkövesd izraelita közösségeire vonatkozó irategyüttesek (például hitközségi, iskolai vagy egyesületi iratok) nem kerültek az intézményünk kezelésébe, de a korabeli közigazgatási szervek iratai között érdemes a témára vonatkozó források után kutatni. Az alábbi dokumentumokat ajánljuk a figyelmébe: V. 126. Cserépfalu nagyközség iratai. 1-3. kötet: képviselőtestületi jegyzőkönyvek 1911-1950. 7. kötet: mutatókönyv 1900-1944. (Ennek segítségével kutathatók a 4-5. dobozban tárolt dokumentumok: általános iratok 1900-1944).

Így lesz kedves BAZ-megyei levéltár.

Más: Találtam egy interjút, ami Cserépfalvi Imrével készült 1981-ben. Elkértem egy részt, felnyomtam a Youtube-ra.

Eddig azt hittem, hogy Cserépfalvi Imre Cserépfaluba menekült egy kis ideig, de ez nem igaz, mert Egerbe. Megkavart a riporter úr.

Írtam belőle bejegyzést a flau 1-re.