Hegedűs Lászlóné a nagymamájától hallotta a cserépi történeteket. A nagymama 1944-ben már felnőtt volt. Az eddigi interjúink alanyai még fiatalok voltak 44-ben, ezért sem emlékezhettek bújtatásra. A legújabb információ, hogy megpróbálták Groszmannék és Schwartzék elbújtatni ismerősök segítségével a gyerekeket. Groszmann Pali hatéves volt, Schwarcz Évi hét, Schwarcz Imre 9, Schwarcz Gyurka tízéves volt 1944-ben.
További kérdések:
Két lány nem volt egyik családnál sem. Vagy mégis?
Kik voltak a közeli ismerősök?
Tudjuk, hogy voltak beárulós emberek. Kik voltak Ők?
Az én nagymamám is sokat mesélt róluk és az akkori otthoni eseményekről. Én a nevükre már nem emlékszem, de két családról beszélt és nagyon rendesek voltak, a szegényeken mindig segítettek, mert az egyiknek szatócs boltja volt, a másik meg azt hiszem szódás de ebben nem vagyok biztos. Az egyik családnál két lány volt és nagyon szépek voltak. Amikor már tudták. hogy elviszik őket sok közeli ismerősnek könyörögtek, hogy legalább a lányokat, gyerekeket bujtassák el, de mindenki félt, mert voltak a faluban olyan emberek akik beárultak minden gyanús dolgot. Nagyon sajnálták amikor elvitték Őket. Sokan megsiratták, de segíteni nem segített senki. Pedig Ők sok emberen segítettek, mert adtak hitelt a szegény rászoruló családoknak. Igaz volt aki vissza is élt ezzel a jósággal, de azokon nem segítettek többet. Megkérdezem majd anyut, hogy ő mire emlékszik, még.
2015. október 9-én beszélgettem Hüvelyes Istvánné Klára nénivel.
Groszmannékkal szemben lakott, sokat játszottak együtt gyermekkorukban. Akkor tudta meg, hogy Groszmannnék zsidók amikor meglátta rajtuk a sárga csillagot. Groszmann Lil barátnője volt Klára néni, 18 évesek voltak 1944-ben.
OFF
A beszélgetésen továbbra is sokat kell fejlődnöm, nagyon sokszor félrebeszélek és továbbra sem mennek az értelmes kérdő mondatok és hogyan kezdődhetett 40-ben a világháború?
ON
Hüvelyes Istvánné Klára néni 2015. október 9.
Összefoglalom:
Munkaszolgáltos zsidók dolgoztak a mostani lovastanya helyén az Ispánszélen
Sárga csillagról tudták meg, hogy zsidók
Klára néni tetstvére szolgálóként dolgozott Groszmannéknál
Felesége Rózsi néni és a lánya Edit a háború után költözött el kövesdről.
Ernő fia Romániába szökött a háború alatt, ahonnan visszaküldték Magyarországra de a csendőreink vissza-visszazavarták Romániába. „nincs szükségünk zsidókra”.
Schwartz Ernő Budapesten a háború után még tanult, majd kis ciprusi kitérő után Izraelbe ment, a nevét Menachem Zwi Kaddarira változtatta. 1953-ban doktorált, elismert professzor lett, 2013-ban hunyt el.
Scwartz bácsi unokája azaz Ernő lánya Professor Ruth Halperin-Kaddari Izraelben él, szintén a Bar Ilan Egyetem professzora lett. Nagyon komoly tudós Ruth.
A levél alján lévő két név Ruth két testvére, az utóbbit talán megtaláltam a LInkedIn-en
Most közlöm szöveghűen a visszaemlékezést.
A Schwartz család Mezőkövesről
Schwartz Bácsinak, sikerűlt még a háború elött Mezőkövesdet elhagyni De családjának, ez csak a háború után sikerűlt. Rövidesen a háború után A Rózsi néni és leányuk Edith, követték a Papát
Professor Menachem Zwi Kadari. 1925-2013
A fiuk Ernőnek azonban sok viszantogáson kellett keresztűlmennie, de mindezek után nagy kariert ért el.
A család a cionista eszméhez hiven Ernőt, középiskolai tanúlmányai végzésére, az ungvári héber gimnáziumba küldte. Közben a háborus események miatt ,Ernő Pestre kerűlt. Természetesen, itt is azonnal bekapcsolódott a cionista szervezetek munkájában, és rövidesen az egyik ifjúsági részlegnek, „Bné Akiba”-nak vezetője lett. Ismeretes, a cionista ifjak földalatti munkája. A hires Üvegház, védlevelek készitése, Romániába szöktetés, stb.,és a földalatti müködésben szintén részt vett
Ernő a romániai szökést választotta. Saját elbeszélése szerint, a szökés sikertelennek tünt. A románok elfogták és visszatoloncolták Magyarországra. A szerencse kereke itt jobbra fordult. A magyar csendőrök, vissza küldték Romániába,”nincs szükségünk zsidókra”. A háború végén visszatért Pestre, leérettségizett, és folytatta egyetemi tanúlmányait. A Pázmány Péter Tudományegyetemen a semita nyelv és filozófia szakot választotta. A budapesti Rabbi szemináriomban pedig, zsidó filozófiát és a Biblia szakot gyakorolta. Pesten az Éva utcában , az ifjúsági csoport kollektiv lakásában,. a barátok elbeszélése szerint, a könyvet kezéből még evés közben sem tette le. Azután Pestről Palesztina felé indult. Az angolok hajóját elfogták és a illegális utasokat Ciprus szigetére deportálták. Itt szintén, mint cion-aktivista működött. Jeruzsálembe érve, nevét hébrre változtata „Menachem Zwi Kadari”. Elöbb Izrel függetlenségi háborújában harcolt, majd visszatért a zsidó filozófia és Biblia szakhoz. 1953- ban doktorált, „Szakértője az arameus és héber nyelvnek” cimmel.
és a Bar Ilan egyetemen előadóként kezdett működni, majd Profeszori ranggá lépett elő. 1967-197O, „Biblia Tanulmányok” fakultásának dékán-ja 1971-1974, az egyetemnek rektotor- ja.1994-től a ” Héber Akadémia”- nek, alelnöke. Több amerikai egyetemen vendég professora. Elismert tudósa a biblia és héber tudományoknak
Schwartz Bácsi unokái
Professor Ruth Halperin-Kadari
A Bar Ilan egyetem, A Nök Joghelyzet Javitás, intézetének elnoke. Az Egyesűlt Nemzetek, CEDAW a ,Nökkel Szembeni Diszzkrimináció Javitás, bizottságának alelnöke Az egyetem jogi fakultásán a nemzetközi nöi jogban, hasonlatos feminista témákról ad elő. Az Izrael miniszterelnökség , hasonló bizottságának tanácsadója. Ugyszintén ezzel a témával foglalkozik angolnyelvű amerikai egyetemen kiadott könyve., Izraeli és amerikájú feminimista intezetektől kapott kitüntetési dijak tulajdonosa.
Az Üvegház eredetileg az Ifj. Weiss Gyula és fiai táblaüveg-nagykereskedés székháza volt. A céget Ifj. Weiss Gyula 1897-ben alapította. 1933-ban megbízták Kozma Lajost, a modern Bauhaus stílus legismertebb magyarországi építészét: tervezze meg a cég új székházát, amiben helyet adnak a cég által eladott nagy építőüveg-választék bemutatásának és felhasználásának. Az épületet fehér márványüveggel borították, és sokféle építési üveget használtak fel készítésekor. Így például üvegtéglát, drótüveget, katedrál- és ornamentüveget és vastag szerkezeti öntöttüveget. Innen ered az épület neve: „Üvegház”, és ezen a néven lett Európa-szerte jó nevű épület. Később világhírnévre tett szert, mivel sok ezer általa megmenekült ember vándorolt szét a nagyvilágba.*
Folytatjuk, mert folytatni jó. Írtam Ruthnak, hátha van valami emléke Mezőkövesdről.
Megnéztem múlt pénteken a Történetek egy családi albumból – magyar zsidók 20. századi emlékei c. időszaki vándorkiállítást a mezőkövesdi gimiben.
Nagyon meglepődtem, amikor október elején olvastam a kövesdi kiállításról. Másfél éve kezdtem, majd ketten folytatjuk azóta a kutatásunkat a mezőkövesd-környéki zsidóság történetéről, ez idő alatt a helyi rendőrségen és a könyvtáron kívül nem tudtam semelyik mezőkövesdi intézménnyel kapcsolatba lépnem. Csak E-mailen kommunikálok, nem kaptam automatikus válaszüzenetet sem.
Természetesnek is vettem, hiszen a temetőn és az iskola falán lévő fekete táblán kívül semmi sem emlékezteti a helyieket arra, hogy valaha itt egy ezerfős zsidó közösség éldegélt. Tállai úr is elmondta a megemlékezésen, hogy hiába él itt 30 éve, nem sok mindent tud a zsidó múltról.
Tehát meglepődtem és nagyon megörültem. Azonnal írtam az iskolának. Telefonáltam is. Kértem Pataki Éva segítségét, ő adta meg a kiállítás szervezőjének, dr. Tóthné Hegyi Valéria tanárnő elérhetőségét.
Tóthné Valéria, bogácsi, a férje pedig természetesen cserépi. Egyszerű érdeklődésből szánt a Centropa Alapítvány képzésére egy hosszú hétvégét a tanárnő, itt beszéltek a vándorkiállításról. A tanárnő megdöbbent, amikor meglátta az egyi paravánon két kövesdi zsidó lány matyó ruhás fotóját. Tóthné Valéria ekkor döntötte el, hogy elhozza Mezőkövesdre a vándorkiállítást. Nem került egy fillérbe sem és az iskola vezetése is támogatta az ötletet.
2015. október 9-én 9 óra 23 percre érkeztem meg a tárlatvezetésre. A koncepció a következő: Diákok tartanak vezetést. Négyes váltásban mesélnek a kiállítási pavilonokról. Az egyik osztálynak tartottak vezetést, ezen vettem részt. Felszakadtak régi gimis sebeim, sok unalmas kiállításon jártam, de a négy különböző tematikájú, és főleg ez a diákok diákoknak típusú vezetés nagyon rendben volt.
A „Történetek egy családi albumból” kiállítás egyszerű zsidókról szól, például a matyó ruhás kövesdi Klein Arankáról is, akik ugyanúgy éltek mint akárki más. Mezőkövesden volt olyan időszak amikor kilencven üzletük is volt a zsidóknak. A Klein lányokon kívül pékekről, gyári munkásokról, tanárokról, ápolónőkről, adminisztrátorokról, fogorvosokról is szólnak a történetek. Hatalmas családi fotókat nézhetünk a gimi dísztermében. Ahogy mondják: egy fotó ezer szó. A fotókhoz társított történeteken nevetünk és mosolygunk, az életről szól a tárlat, kicsit azért lehet szomorkodni is.
Az utolsó tárlatvezető lány megkérdezte a diákoktól, hogy változott-e a véleménye valakinek a zsidókról. Nem nagyon voltak akítvak a diákok, majd az egyik diák kibökte, hogy nem volt rossz véleménye eddig sem a zsidókról, aztán többen is helyeseltek.
Hát. Jó lenne ha tényleg így lenne. Aztán a tanárnővel megbeszéltük, hogy talán miattam voltak visszafogottak a diákok, egy idegen is volt köztük. Talán maguk között jobban tudtak volna erről is beszélgetni. Hátha beszélgetnek is majd suli után. Valahogy így:
Hé Vágod? Ezek a zsidók ugyanolyanok mint én! Yolo!
Végén Tóthné Valéria még tartott egy levezetést a diákoknak, reméljük, hogy tényleg bejutnak a diákok fejébe az infók és hátha többen rájönnek, mekora lúzerség általánosítan, mekkora nagy gáz bárkit is bármiért gyűlölni. Igazán nagy menőség a tolerancia.
A tárlat október 22-ig látható a Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola nyitvatartási idejében. Fel kell hívni a 49/500-033 számot és a 101-es melléken lehet időpontot kérni.
Itt van még tizenkét felvétel a tárlatról:
A Mezőkövesd Tv forgatott a kiállítás megnyitóján:
István megint eltörte a lábát, ezért kicsivel több ideje lett az internetes böngészés műfajú kutatásra. A Budapest Főváros Levéltára Fogolytörzskönyvek és nyilvántartások adatbázisában megtalálta az 1847. október 16-án Cserépfalván született Kohn Dávidot.
Vajon miért Kalmár néven szerepel ezen a fogolytörzskönyvön? Már ekkor magyarosítottak zsidó neveket?
9 gyermeke volt Kohn Dávidnak és Egerben élt. Az irat szerint könyvnyomdász-segédként dolgozott.
1902 februárjában tartóztatták le és vitték a tömlöcbe. Csalás vétséget követett el és körözték is. Vajon mit csalhatott a Kalmárra magyarított könyvesember?
Az ítéletek időpontjai is érdekesek. Az első és másodfokú ítéletek még 1899-ben születtek. Mi történt bő két és fél évig? Ugyanis 1902 februárjában kapták el Budapesten. És szinte azonnal meg is kezdte a 3 hónapos letöltendőt a fogházban, majd még három napot is le kellett ülnie 60 korona befizetése helyett. Pluszban 3 évre eltiltották a közügyektől.
Az 1847-ben született könyvnyomdász-segéd Kohn Dávid második generációs zsidója lehetett Cserépfalunak, hiszen 1828-ban jegyezték fel az elsőt.
Az 1910-ben született cserépi Kohn Regina a holokauszt áldozata, akár a megtévedt kalmár unokája is lehetett.
Majd ez is kiderül, ha az anyakönyvekhez jutunk. Valamikor.
