Groszmann György Oszkár fia Magyarországra jön

Tegnap teljesült egy álmom. Felhívott Marosi János, a Partnership2Gether egyik projektjének felelőse, hogy Yehuda Grossmann, Groszmann Miklós unokája áprilisban Magyarországra jön. És megkérdezte mi lenne ha csatlakoznék a találkozóhoz. Majdnem leszédültem a székről, ami nem igaz, mert álltam, de frankón elérzékenyültem. Főleg a telefon után.

Többször volt már olyan, hogy a kutatási naplót olvasva jelentkeztek segítők, adtak információkat, de hogy egy Cserépfaluból elhurcolt, a borzalmakat, Auschwitzot túlélt ember leszármazottja jelentkezzen, ilyen még nem volt. Leírhatatlan érzés. Álmodtam róla, de ez persze nem annyira lényeges.

Cserépfaluból két családot vittek el 1944-ben, a tíz főből ketten élték túl a borzalmakat, Groszmann Miklós és fia, György. Másik két gyermekét, a 18 éves Lilit és a 8 éves Pált megölték a nácik 1944-ben, ugyancsak megölték a feleségét Groszmann Miklósnét, akit Spernáth Kornélia néven anyakönyveztek.

Miklós visszatért a faluba, majd Budapestre költözött. Anno Klára néni is említette az interjúban. Györgyöt illegális bevándorlásért letartóztatták az akkori brit mandátum alatt lévő Palesztinában, ahová egy hajón érkezett többedmagával, onnan ciprusi gyűjtőtáborba szállították, majd  1948 júniusában érkezett Izraelbe, az akkor már létező Izrael Állam területére.

János azt mondta a telefonba, hogy György hamar meghalt, ezért is kevés infója van a fiának, ebben is majd segíteni fogunk, hogy minél többet megtudjon ő is, és mi is. Viszont az nagyon új információ, hogy Yehuda Grossmann szerint Miklós is kivándorolt Izraelbe. Klári néni, a szembeszomszéd nem tudta pontosan megmondani, hogy mikor jött vissza egy hölggyel Miklós, a háború után 5-6 évvel később is lehetett. Az biztos, hogy 1972-ben halt meg Budapesten. Meg fogjuk tudni, hogy mi történt.

Mert nem élhetünk tudatlanságban.

György sorsáról már 10 éve tudunk, anno még István írt a nagykövetségnek, hogy szeretnénk felvenni a kapcsolatot hozzátartozóval, de az mint rengeteg kutatási szál, ez is elült. Egy Hetek interjúban is beszélnek egy munkaszolgálatos Groszmann Györgyről, aki megszökött a vonatról, de nem ő a mi Györgyünk.

Groszmann György a washingtoni Holokauszt Múzeum túlélői adatbázisában szerepel, és egy kétoldalas dokumentumot is ki lehet kérni róla, ezt meg is tettük, engedélyt még nem kaptunk a közlésre, amelyet az izraeli levéltártól várunk. Reméljük megadják.

A dokumentumra Gyorg Grossman néven írták fel, stimmel az apja neve, az édesanyja vezetékneve és a születési dátuma is. A születési helye Mesecevos, ami tán Mezőkövesd lehet. 1946. jólius 27-én ért az országba. 168 centi magas volt, zsidó a vallása és földműves a foglalkozása. (Groszmannéknak sok földje volt). Fotó nem készült róla, jó fizikai állapotban volt.

Groszmann György Oszkár cserépi anyakönyvbe írt születési bejegyzésének részletéről van dokumentumunk:

És most a fiával fogunk találkozni. Az élet ilyen.

Bálványosi zsidó temető

Pár éve a nyaralás alatt pár temetőt megnéztem, plusz tavaly 5-6 temetőt fotóztam be, amit majd töltök fel az oldalra és talán egyszer a zstm.hu-ról is elérhető lesz.

Múlt héten Bálványos, Somogy megye volt a helyszín. A református sírhelyek fölött található 9 sírkő elborulva, félig eléborulva, vagy állítva helyezkedik el. Mivel a temetőn belül vannak a kövek, ezért rendesen és szépen karban van tartva.

A bejárattól száz méterre, a református kövek mögött van a zsidó temető:

Így néz ki a 9 kő bálványosi magányában:

A Yad Vashem adatbázisa ad ki bálványosi mártírokat például Faragó Rezső is Somogy megyében, Bálványoson született.

Az USHMM adatbázisában is vannak bálványosi túlélők.

Bálványos a tabi, 213-as anyakönyvi kerülethez tartozott. Sok infót hirtelen nem találtam, de majd bővítem a bálványosi információkat is.

További képek a temetőből, 2022. július 28-án.:

Groszmann Erzsébet

Az USHMM adatbázisa eddig hogy maradhatott ki? István küldte a linket.

Holocaust Survivors and Victims Database

Jópár poszt lesz a találatokból és a nagy excel adatbázisunkat is kibővítjuk az új adatokkal.

Groszmann Erzsébet Groszmann Miklós túlélőnk testvére. 1911-ben született, akkoriban már Bogácson élt. 33 éves volt 1944-ben.

Lipcse mellett Wurzenben találtak menekülőket. Az akkori listából jött a találat.

De hogyan került Groszmann Erzsébet Wurzenbe? Erről a Jewishgen-en olvashatunk:

Nagy volt a munkaerőhiány Németországban, ezért több tízezer nő és férfi foglyot vittek dolgozni Auschwitzból német gyárakba. Az egyik ilyen transzporttal 1000 magyar nőt küldtek 1944 szeptemberében Hessisch Lichtenauba egy lőszergyárba. Októberben 206 munkára alkalmatlan nőt viszsaküldtek Auschwitzba. Erről is van egy adatbázis.

Szinte az összes többi nő életben maradt Hessisch Lichtenauban. De ahogy 45-ben az amerikai csapatok közeledtek elküldték őket vonattal Drezdába majd Lipcsébe és végül Wurzenben szabadították fel őket az amerikaiak. Az utak alatt is sokan meghaltak, Groszmann Erzsébet túlélte. 1984-ben halt meg Budapesten.

Itt a lefilmezett wurzeni történet. Talán Erzsébet is ott a filmen.

Wurzenről a Centropán is olvashatunk Balik Éva visszaemlékezésében:

Közel volt az országút, amelyik az Elbától vezetett oda. Még aznap megláttuk, hogy parasztszekerek jönnek sietve, nagyon hajtják a lovakat, és a szekerek amennyire csak lehet, meg vannak pakolva holmival – nem áruval, hanem holmival. Nagy kiabálás hallatszott, és egyszer csak elkaptam egy olyan kiáltást: „Egy óra múlva itt vannak az oroszok!” Tyűha! A parancsnokunk belefújt a sípba: „Sorakozó! Azonnal tovább!” Ott állt az egyik őrünk, akivel akkor már lehetett néha egy-egy szót váltani, korábban nem lehetett volna. Azt mondtuk, alig van jártányi erőnk, hogy tudunk mi továbbmenni? Mi lenne, ha itt maradnánk? Mire azt mondta az őr: „Igen? Ha itt maradtok, majd az oroszok agyonlőnek benneteket.” Hát attól te ne félj, gondoltuk mi. Hogy pont ránk fognak vadászni az oroszok! Ránk van írva, hogy kik vagyunk, és honnan jöttünk. Szám meg rossz öltözék meg rossz fizikai állapot. Úgyhogy a csapat elment, és még vagy húsz kilométert gyalogolt, amíg elérkezett Lipcse közelébe egy Wurzen nevű városba, és ott szabadultak föl. Oda az amerikaiak jöttek. Ott volt a demarkációs vonal közepében.

Klein Menyhérttől Groszmann Liliig

Itt a heti összefoglaló István társam előrehaladásáról. Nagyon hatékonyan keres és talál.

  • Klein Menyhértet 1944 októberében lőtték agyon arrafelé, ahol Radnótit, munkaszolgálatos volt. Budapesten egy kávéházat csinált, a családja megmenekült. http://www.centropa.org/cs/node/76568

Föntről a harmadik Menyhért:

Forrás: Centropa

  • Mutatok egy jelentést Groszmann Miklós vagyonáról, azaz a földjeiről. A Yad Vashemből jött a lista.

Nem tudom még mi ez pontosan, de az látszik, hogy Groszmann Miklós nem csak kocsmáros volt.

  • Groszmann Miklós egyetlen túlélő fia is megvan! Illegális bevándorlásért letartóztatták az akkori brit mandátum alatt lévő Palesztínában, ahová egy hajón érkezett többedmagával és Ciprusi gyűjtőtáborba szállították, onnan érkezett Izraelbe 1948 júniusában, az akkor már létező Izrael Állam területére.
    Itt a forrás: United States Holocaust Memorial Museum 
  • Liliről is talán van valami! István talált egy Lili nevűt az Auschwitz Ravensbrück transzport listán!

Kutatótársam: Balázs István

Most már hivatalos! Balázs István társam a kutatásban. Ő majd megírja ha akarja, hogy ki is Ő. A narancs cikk óta levelezünk vadul, már közösen szerkeszthető guglis doksiban dolgozunk. Óriási találatokat küldött, rengeteg mindent fel kell dolgoznom/nunk. Nagy terveink vannak:)

Pár címke:

  • Nem nyolc, vagy kilenc, hanem 10 cserépi van egy 45-ös listán.
  • Egy buchenwaldi anyagban egy eddig sehol sem szerepelt nevet találtunk. Vagyis István (közös kutatásnál van többes szám első személy?)
  • 44-ben Noszvajon zsidó gyeremekeket bújtattak nagy számban
  • Mezőcsáti és Mezőkeresztesi gettókban is lehetnek nyomok.
  • Miskolcon két gettó is volt
  • Groszmann Zoltán talán szerepel a miskolci gettó listáján három gyermekkel. Ő volt aki 45 végén halt meg valahol keleten.
  • És még egy csomó anyag a washingtoni holokauszt múzeumból, különböző családi kutatós oldalakról ésmégmég.