Megújult a Cserépfalvi Emlékszoba

Amikor egyszer jó régen lefelé jőve a Suba-Lyukból megtudtam, hogy Cserépfalvi Imre Cserépfaluban született, nagyon örvendtem. Büszke voltam. A választott falumban született a KÖNYVKIADÓ! Kósik István, Cserépfalu polgármestere megértette a helyzetet, és lett egy emlékszoba a kultúr oldalában az ezredfordulón, ami egy polc és egy kis tárló volt, nehezen lehetett múzeumnak nevezni. Emlékszoba. Emlékszobácska.

Ilyen volt a külseje:

Cserépfalvi Emlékszoba 2013

Ilyen lett a külseje 2017-ben, mert megújult!

Cserépfalvi Emlékszoba 2017

Cserépfalvi Imre 18 éves korában felvette szülőfaluja nevét, később Párizsban találkozott József Attilával. Nézte Attilát, amint egy könyvet elképesztő szeretettel forgat, ekkor eldöntötte, hogy könyvekkel fog foglalkozni. Hazajött, nyomtatta a műveket, elsőként egy szakácskönyvet, kiadta a Szép Szót, a falukutatók könyveit, Attila Nagyon Fáj-át és még estig írhatnám mennyi mindent, ha reggel lenne most. Fantasztikus életművet hozott létre Cserépfalvi Imre. Ahogy a Cserépfalvi Könyvmegállóban is írtuk, egy haladó szellemiség melója volt ebben az életben. Máshogy nem lehetett ezt csinálni. Most sem.

Ilyen volt az emlékszoba belseje:

Cserépfalvi Emlékszoba 2013

Ilyen lett az emlékszoba belseje, mert megújult!

Cserépfalvi Emlékszoba 2017

Pár éve a cserépi kultúrt elkezdték felújítani, akkor jött az ötlet, hogy egy másik helyiségben kapjon helyet az emlékszoba, melynek helyszíne azért is különleges, mert a kultúr helyén volt Cserépfalvi szülőháza. Sok-sok meló után 2017. november 11-én a tervből valóság lett, és megnyílt a kettes verziójú Cserépfalvi Emlékszoba. Köszönet érte a Társulás Cserépfaluért Egyesületnek és még sokan másoknak. Csendes Péter, Cserépfalu polgármestere bólintott, Tokaji Nagy Erzsébet, az OSZK főkönyvtárosa összefogta a szakmai oldalt, Rónai Zsuzsanna, Boros Géza és Szkárosi Endre pénzt szereztek, logisztikáztak és menedzseltek, egri főiskolások kreatívkodtak. És még sokan mások, ahogy már írtam.

Cerva Csaba barátom értő és gondoskodó segítségével csináltunk egy érintőképernyős digitális Cserépfalvi-oldalt, szövegekkel, képekkel, hangzó anyagokkal és videókkal, elég klassz lett a kiállítás audiovizuális sarka. Olvasható a gépen a Lili-blog egyik írása is.

Új infokat a kutatásunknak is adott a kiállítás, majd erről külön posztban fogok beszámolni. Cserépfalvi apjának cserépi italkimérési engedélyét sem ismertem még, számos információ és szuper fotó is újdonság volt. Az egyik kedvencem egy Cserépfalu közlekedési táblás szelfi Cserépfalvi Imréről.

Meg kell nézni a kiállítást. Na.

Kaláka koncerttel, József Attila, Radnóti és a Szabó Zoltán szövegekkel, szép és unalmas beszédekkel, francia salátával, fasírozottal és borokkal, majd a végén pálinkákkal nyílt meg újra az emlékszoba múlt szombaton.

A Groszmann Lili testvérblogja, Cserépfalu realtime történelemkönyve, a FLAU BLOG közvetítette élőben az eseményt, megnyitóstól egészen az estéig, amikor már lelazulva jártuk be újra az emlékszobát.

Az eseményről a Magyar Nemzet, az Észak Magyarország és a TV Eger is beszámolt.

Itt az MNO.hu ugróhivatkozása, ilyen egy papíros cikk:

Észak Magyarország 2017. november 13.

Innen elérhető a TV EGER videója.

És még egy videó a megnyitóról:

Tessenek elmenni megnézni, mert függetlenül attól, hogy nagyon informatív, még szép is a kiállítás. Évente mindig lesz egy ideiglenes része, most Szabó Zoltánról szól a tárlat negyede. Ahogy a közhelyesek mondanák, méltó környezetbe került Cserépfalvi Imre elképesztően klassz, méhészkedéssel is megtoldott élete.

A községi könyvtárba kell bekopogni, és Halász Jutka könyvtáros megmutatja a kiállítást. Mindenkinek.

A blogunkban külön kategória Cserépfalvi Imre. Ide is érdemes kattintgatni.

Cserépfalvi legkiemelkedőbb, az egyetemes magyar irodalom örök értékeit megjelenítő tettei

Folytatom a reblogzást Cserépfalvi Imrével. Szkárosi Endre, József Attila-díjas költő barátunk valamikor régen Cserépfaluban kirándult. Megtetsztett neki egy házikó, megvásárolta, és azóta Cserépfalvi Imre szülőfalujában tölti fel az elemeit, mint sokan mások. A FLAU blogban Nyelvelések címmel van egy rovata. Most egy tavalyi posztját osztom újra.

Nyelvelések

Cserépfalvi Imre épp a századforduló, 1900 nyarán született Cserépfalun. S bár csak korai gyermekéveit élte szülőfalujában, élete munkájával országos, bizonyos fokig pedig – a nyugati magyar emigráció körei, illetve franciaországi tartózkodása, a francia kultúra hazai terjesztése révén – világhírűvé tette azt. Életre szóló nagy vállalkozása, a méltán híres, egy teljes nemzedék szellemi arculatát formáló Cserépfalvi Könyvkiadó mindmáig patinásan hangzik a magyar irodalom, a magyar könyvkultúra világában.

De számos érdeme mellett melyek vajon a Cserépfalvi legkiemelkedőbb, az egyetemes magyar irodalom örök értékeit megjelenítő tettei?

Jobbra lakott Cserépfalvi:

Az egyik legnagyobbat Cserépfalvi Imre azzal vitte végbe, hogy 1936-ban – az előre látható, teljes ráfizetést vállalva – 600 példányban kiadta József Attila utolsó, életében megjelent verseskönyvét, a legendás Nagyon fájt, amely a tragikus sorsú, nagy költő legmegrázóbb verseit tartalmazta. De már egy évvel hamarabb is teret nyitott a „kései” (akkor harmincéves!) költőnek a korszakos jelentőségű Szép Szó irodalmi folyóirat megindításával (Ignotus, Fejtő Ferenc, József Attila szerkesztésében).

Itt illendő megemlíteni, hogy a Cserépfalvi adta ki Radnóti Miklós, életében megjelent utolsó könyvét, a Meredek útat is, de nála láttak napvilágot Illyés Gyula, Jékely Zoltán, Berda József és mások kötetei is.

A másik, nehezen felülmúlható érdeme Cserépfalvinak a népi írók, közelebbről a falukutató szociográfus-írók – elsősorban Kovács Imre és Szabó Zoltán – felkarolása. Aligha lehet közömbös számunkra, hogy 1936-ban – az említett József Attila-kiadással egy évben! – Szabó Zoltántól épp A tardi helyzet című munkáját jelentette meg, amely alaposságával és szakszerűségével, egyúttal felrázó erejével olyan sikert aratott, hogy a következő évben már a második kiadása látott napvilágot. Ugyancsak 1937-ben jött ki a Cserépfalvinál Kovács Imre első nagy műve, A néma forradalom. A kiadó következetességét mutatja, hogy 1938-ban már mindkét szerzőnek újabb könyve jelenhetett meg nála: Szabótól a méltán híres Cifra nyomorúság, Kovácstól A kivándorlás.

Cserépfalvi Emlékszoba

A magyar parasztság, a paraszti társadalom alapvető történelmi és jelenkori problémáit az olvasóközönség elé táró könyvek sora ezzel nem ért véget: Kovács Imrétől a Magyar feudalizmus – magyar parasztság (1943) és az Elsüllyedt ország (1945), Szabó Zoltán szerkesztésében pedig a Parasztok című antológia (1942) jelenik meg.

Aligha meglepő módon mindkét falukutató, társadalmi és politikai aktivitást vállaló író a Nemzeti Parasztpártnál köt ki, Kovács Imre a párt elnökhelyettese, Szabó Zoltán a vezetőségi tagja lesz. A Parasztpárt leszalámizásával és beolvasztásával természetesen egyikőjük sem értett egyet: Kovács már 1947-ben Svájcba emigrál, majd az Egyesült Államokban él és tanít (†1980); Szabó pedig a háború után diplomataként Párizsban dolgozik, és 1949-ben dönt az emigráció mellett (†1984).

Cserépfalvi elkötelezett baloldaliként az itthon maradás kalandját választja, s akkor sem távozik, amikor kiadóját államosítják. Igaz, igazgatója lesz a ma is működő, kitűnő Corvinának, amely akkor a legszínvonalasabb magyar könyvkiadó lett évekre – ám túl jól csinálhatta, mert 1963-ban nyugdíjazzák. A rendszerváltást még megérte, amiként azt is, hogy kiadója, a Cserépfalvi 1989-ben újraindulhatott. 1991-ben, 91 éves korában halt meg.

Szkárosi Endre

Az írás 2015. január 9-én jelet meg a FLAU blogban

Klein Menyhérttől Groszmann Liliig

Itt a heti összefoglaló István társam előrehaladásáról. Nagyon hatékonyan keres és talál.

  • Klein Menyhértet 1944 októberében lőtték agyon arrafelé, ahol Radnótit, munkaszolgálatos volt. Budapesten egy kávéházat csinált, a családja megmenekült. http://www.centropa.org/cs/node/76568

Föntről a harmadik Menyhért:

Forrás: Centropa

  • Mutatok egy jelentést Groszmann Miklós vagyonáról, azaz a földjeiről. A Yad Vashemből jött a lista.

Nem tudom még mi ez pontosan, de az látszik, hogy Groszmann Miklós nem csak kocsmáros volt.

  • Groszmann Miklós egyetlen túlélő fia is megvan! Illegális bevándorlásért letartóztatták az akkori brit mandátum alatt lévő Palesztínában, ahová egy hajón érkezett többedmagával és Ciprusi gyűjtőtáborba szállították, onnan érkezett Izraelbe 1948 júniusában, az akkor már létező Izrael Állam területére.
    Itt a forrás: United States Holocaust Memorial Museum 
  • Liliről is talán van valami! István talált egy Lili nevűt az Auschwitz Ravensbrück transzport listán!