Címke: térkép

Osztatlan közösbe kerül a temető

Ami azt jelenti, hogy a bő 200 négyzetméteres zsidó temető nem kizárólagosan a MAZSIHISZ nevén lesz, hanem a Református Egyházközséggel közös tulajdonba kerül az egész 303-as helyrajzi számú kivett temető.

Mely 303-as most a cserépi önkormányzat nevén van, de majd ha megszáradnak a papírokra írt aláírások, akkor indulhat a temető-felújítás.

Nézzük újra meg a térképet.

Cserépfalu község belterületének és zártkertjének ideiglenes nyilvántartási térképe

Arról a középső nyúlványról van szó, mely az 1964-es térképen még más számmal szerepelt.

Na akkor jöjjön az adatrögzítés.

2017. január 13. Önkormányzati tárgyaló, Cserépfalu

Jelen voltak: Csendes Péter polgármester, Farmosi Zoltán jegyző, Szilágyi Zoltán esperes, Erdős Balázs földmérő, Mizser László képviselő, Balázs István és Tóth Péter.

A polgármester úr azért kezdeményezte a találkozót, mert a cserépi testület tavalyi határozata, mely szerint kerüljön a temető vissza a MAZSIHISZ tulajdonába, nem kivitelezhető. Egészen pontosan: a jelenlegi építésügyi jogszabályok nem engedélyezik e tervezett terület megosztását.

Ezért azt ajánlottuk, hogy osztatlan közös tulajdonba kerüljön a temető a reformátusokkal. (A történet onnan indult, hogy a református egyház az egész 303-ast szerették volna megkapni Cserépfalutól.)

Jegyző úr precízen tájékoztatta az egybegyűlteket a lehetőségekről, és mivel a felajánlott verziónk mindenkinek megfelelő volt, hamar lezártuk azt, amit le kellett zárni. Erdős Balázs földmérő-földhivatali szakember is jónak, és kivitelezhetőnek találta az osztatlan közös tulajdonba juttatást. A református temető is meg lesz újítva, a zsidó temető is újra temető lesz. WIN-WIN.

Polgármester úr a következő ülésen felterjeszt egy erről szóló határozatot, és ha megszavazzák, akkor kezdődhet a munka.

Valahogy így:

  • A temető kijelölése megtörtént
  • Ideiglenes körbekerítés, sövényültetés előkésztése
  • A terület radarozása
  • Vas fejfák elkészíttetése, elhelyezése
  • Sírkövek áthelyezése
  • Kapu készítése
  • Emlékfal készítése
  • Lili emlékmű készítése

A meghívóban szerepelt a bejárás is, de iszonyatosan elkezdett havazni, ezért ettől eltekintettek a felek.

Azért mi elmentünk, és megnéztük milyen a havas temető. Nem olyan kicsi az a 200 négyzetméter, a területet megbontja egy ferde emelkedő is.

Ilyen a havas cserépi zsidó temető:

Zsidó temetkezési helyek

A cserépfalui képviselők október 11-én ültek össze, melyen a Református Egyházközség bejelentkezett a zsidó temetőért!

Pontosabban az egykori zsidó temető most az önkormányzat tulajdonában van, tehát a képviselőkön múlik a deal.

Mutatom a jegyzőkönyv releváns részét, melyet ma tettek ki a Cserepfalu.hu-ra.

Cserépfalu Testületi ülés 2016.10.11.

Írtunk emailt, és beszéltünk telefonon az illetékesekkel.

A Cserépfalu Református Gyülekezet gondnokát Karcaginé Arankát, az esperes urat: Szilágyi Zoltánt és Csendes Péter polgármester urat is tájékoztattuk.

Az 1999. évi XLIII. temetkezési törvény idevágó részéről a 2015. évi CLV. törvény 2. §.-a rendelkezik, ami 2015. X. 22-től hatályos:

Egyes lezárt temetőkre vonatkozó különös szabályok121
40/I. §122 (1) Ha a temető lezárásától vagy az utolsó temetkezéstől számítva több mint 50 év eltelt, ezen alcím rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A temetőben a 9. § (1) bekezdés e) és h) pontjában meghatározott temetői létesítményeket kell biztosítani.

(3) Nem áll fenn a 18. § (1)-(4) bekezdése szerinti nyilvántartási kötelezettség, ha a temető tulajdonosának, fenntartójának vagy üzemeltetőjének fel nem róható okból a temetkezésekről vezetett korábbi nyilvántartások megsemmisültek.

(4) A temetőszabályzatnak – a temetőhasználat általános szabályain, a kegyeletgyakorlás rendjének a temetőlátogatók tájékoztatásához szükséges mértékű ismertetésén és a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenységek ellátásának temetői rendjén túlmenően – csak a temető jellege és a vallási előírások alapján szükséges előírásokat kell tartalmaznia.

(5) Amennyiben a temetési hely szerinti temető, temetőrész, sírhelytábla jelenlegi tulajdonosa, illetve 1920. június 4-én vagy azt követő időpontban a tulajdonos, fenntartó vagy üzemeltető olyan vallási közösség volt, amelynek belső szabálya tiltja a temető vagy a temetési hely megszüntetését, és a temető tulajdonosának rendelkezésére álló nyilvántartások alapján az eltemettető vagy az eltemettető közeli hozzátartozójának személye nem állapítható meg, tartózkodási helye ismeretlen vagy az eltemettető és az eltemettető közeli hozzátartozója elhunyt, a temetési hely felett a vallási közösség rendelkezik. A rendelkezési jog időtartama ebben az esetben nem korlátozható.

Mit állítunk:

Vannak élő hozzátartozók (Spernáth család Izraelben, a Cserépfalviak, és Balázs István.

A temető státusza nem rendezett, hiszen nagy valószínűséggel azt a helyi hitközség megvásárolta, így jelen pillanatban az önkormányzati tulajdon is kétséges.

Megyünk tovább az úton, mely út kövekkel van kikövezve.

A cserépi zsidó temetőről itt olvasható térképes posztunk, a hétvégén készítettem ezt a képet az egyik sírkőről.

Sírkő a cserépi temetőből

Tiszteljük a reformátusok segíteni akarását, de ragaszkodunk a temetőhöz, a halottainkhoz és a hagyományainkhoz. Bármi áron.

A cserépi képviselő-testületi ülés november 9-én lesz, azon nem hozhatnak döntést bármiféle elidegenítésről.

Térképeken a cserépi zsidó temető

Cserépi zsidó temető, újabb epizód.

Az Országos Széchényi Könyvtárban talált térképek releváns részét nem lehetett csak úgy megmutatnunk a blogban. Két engedélyes kör után a Földművelésügyi Minisztérim Földügyi Főosztálya adta meg a zöldet. Engedélyszám: FF/240/1/2016

Köszönjük szépen!

Kezdjük a korábbival.

Cserépfalu (birtoktérkép) (1888)
Kartográfiai adatok: [1:2800] 1 bécsi hüvelyk = 40 öl
Megjelenés: Budapest : M. k. Államnyomda, 1893

Borsod megye, Cserépfalu nagyközség, 1888

Nézzük meg közelebbről:

Borsod megye, Cserépfalu nagyközség, 1888

A temető tetején a 120.0 felirat fölött nem kereszteket látunk. Hanem mást.

A következő térkép frissebb.

Cserépfalu község belterületének és zártkertjének ideiglenes nyilvántartási térképe 1964
Kartográfiai adatok: 1:2880
Megjelenés: [Budapest] : ÁFTH Kartorgráfiai Vállalata, 1966

Kábé ugyanonnan látjuk a temetőket, mint az 1888-ason.

Cserépfalu község belterületének és zártkertjének ideiglenes nyilvántartási térképe, 1964

Közelítsünk:

Cserépfalu község belterületének és zártkertjének ideiglenes nyilvántartási térképe, 1964

Igen. Ott a bal szélen: 482. Izr. tem.:

Cserépfalu község belterületének és zártkertjének ideiglenes nyilvántartási térképe, 1964

Köszönjük szépen az engedélyt.

Engedély

Zsidó temető Cserépfaluban

Megtaláltuk a cserépfalui zsidó temetőt.

Mutatom a helyét:Zsidó temető
Hogyan is kezdődött…

Amikor egyre jobban belementünk a kutatósdiba, felmerült az a kérdés, hogy hová temetkeztek a cserépi zsidók. Cserépfaluban 3 temető van: egy nagyon régi, amit ócskának csúfolnak, egy régi és egy új. Mentem pár száz métert a régi temetőben, de semmit sem találtam.

Tavaly májusban a református gyülekezet elkezdte kitakarítani a temetőt. Az indákkal beszőtt, össze-visszadőlt fás ócskatemetőnek mentek neki. Az egyik nap fotót kaptam egy héber feliratos, henger alakú sírkőről.

Videót is készítettem a helyről, több sírkövet is találtunk.

Gyanús volt, hogy keresztény sírok között találtuk meg a zsidó sírköveket, pedig a zsidók nem temetkeztek vegyesen, általában a temető szélén, legtávolabb a falutól kaptak helyet.

Mi történhetett Cserépfaluban?

Szabó Tünde Judittal, miskolci néprajzos, szociológussal beszélgettem erről tavaly.

SZJT: Sajnos a II. világháború kitörése után, és az erősödő antiszemitizmus jelenségei után, nagyon sokan áttelepültek a nagyobb városokba, úgymond, hátha ott nagyobb védelmet kaphatnak. Korábban is volt erre már példa (átköltözések), mert a gazdaság fellendülése a „békeidőben” nagyobb lehetőségekkel kecsegtetett a nagyobb településeken. Óriási vándorlás volt ez, ezért elmondható, hogy 1943–44-re alig találni kisebb falvakban zsidó lélekszámot. Csak a nagyon szegény zsidók nem tudtak máshol új életet kezdeni. A sírköveket sajnos elhordták a helyi lakosok szépen lassan, a maradék pedig elkopott. Az csak szerencse, ha hírmondójuk maradt.

TP: Miért hordták el?
SZJT: Kövesd környékén nagyon sok településen láttam ilyet (Poroszló, Egerlövő, Szentistván stb…) Beépítették őket egész egyszerűen. A házak építkezésénél jól jöttek. Még legenda is szól arról, hogy éjjel visszajártak a kövek gazdái riogatni a „kölcsönvevőt”.

TP: Odamentek és elvitték a régi sírköveket?
SZJT: Ez valóban igaz; megmagyarázhatatlan, és lehet, hogy bujtatott antiszemitizmusra is utal, mert nem tisztelték a zsidó sírköveket (úgysem jön hozzájuk senki – gondolhatták ezt is), de sajnos nagyon-nagyon sok megmunkált sírkövet hasznosítottak másodlagosan. Még köszörűkövet is láttam héber feliratos sírkőből.

Valószínű, hogy elvitték a cserépi zsidók sírköveit, pár darab pedig valahogy ott maradt a temetőben. Lehet, hogy nem fért fel a kocsira, aztán nem mentek értük vissza.

Múlt héten Istvánnal újra ráerősítettünk a temetőkutatásra.

Kaptunk egy infót, hogy Balóca körül lehetett a temető. Balóca egész pontosan Balocza és a mostani új temető környékén kezdődő szántó, amely egészen lemegy a Petőfi út végéig.

De nem ott volt a temető.

Megnéztük a tulajdoni lapokat. Az ócska temető és a régi temető 3 helyrajzi számon szerepel a könyvekben. Viszont a 303-as helyrajzi szám az önkormányzaté, a másik kettő (302 és 305) pedig a református egyházé. Gyanús.

Közben eszembe jutott, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött, egyszer már megvizsgált 1888-as Cserépfalu-térképet újra átnézem.

Az ócska temetőn három jelzés található, két keresztes és egy háromszöges csúcsos temetőjelzés. Nem tudom megmutatni, mert engedélyt kell kérnünk a Földtani Intézettől. Megkérjük.

De.

Ha már a Térképtárban voltam, megnéztem egy viszonylag friss, 1964-es térképet Cserépfaluról.

És a 303-as helyrajzi számú temetőrész felső sarkában megláttam az Izr.tem rövidítést.

Megvan.

Ezt sem tudom megmutatni, nincs rá engedélyünk. Még.

Mutatom újra a fenti képet. A Cserepfalu.hu-n található településrendezési terven jelöltük be a zsidó temetőt:Zsidó temető
Mi lesz most?

A kegyeleti törvény szerint a nem működő, önkormányzati tulajdonban lévő temetők gondozása az önkormányzat feladata.

Vallásjogilag körbe kell keríteni a zsidó temetőt, elválasztva a nem zsidó síroktól, temetőrésztől.

A Groszmann Lili-kutatás, mint olyan a közeljövőben jogi személyiségű társasággá alakul, még az is lehet, hogy a mi egyesületünk, alapítványunk fogja feltárni, gondozni a cserépi zsidó temetőt.

Készült egy felhívás tavaly a hengeres sírkőről, már vannak felajánlások is, de erről majd máskor.

Briegerék az első cserépi zsidók

Tegnap írt egy rövid mailt István:

Azt hiszem elfogadhatjuk azt tényként, hogy az első betelepült család 1800-1811 között telepedett le Cserépfaluban. Ez a Brieger család volt.

Mit tudtunk eddig?

  • A monográfiában olvastuk, hogy az 1828-as összeírásnál már jelen voltak izraelita vallásúak Cserépfaluban.
  • Az 1799-es cserépi térképen nem találtunk zsidó lakost. Még az is lehet, hogy már voltak Cserépben zsidók, de akkor még nem lehetett földjük, ezért sem látjuk a térképen Őket.
  • A nagy Cserépfalvis posztban vélelmeztük, hogy Deutschék érkeztek először a 19. század elején Cserépfaluba.
  • Az anyakönyveket még csak 1895-től néztünk meg. A cserépi hivatalban ekkortól vannak könyvek.

István megnézte a környékbeli halotti könyveket. Ezt találta:

Brieger Sámuel halotti anyakönyve. Tibolddaróc 1899. január 1.

Brieger Sámuel 82 éves korában halt meg Tibolddarócon, tehát 1816-ban születhetett Cserépfaluban. Fia, Brieger Bernát jelentette be az elhunytat a tibolddaróci hivatalban 1899. január elsején.

Ez azt jelenti, hogy a Brieger család, azaz Brieger Márton mészáros mester édesapa, Domán Hanna édesanya 1816 előtt érkezhetett meg Cserépfaluba.

A szintén mészáros mester fiuk Sámuel, az 1838-ban Cserépben született Deutsch Máriát vett feleségül, aki Cserépfalvi Imre nagyapjának a testvére volt.

Az anyakönyveket még egyszer, és sokkal alaposabban át kell néznünk, majd egy klassz családfát is leszúrunk a blog egyik szegletébe.

Na és akkor olvassuk újra a metszős posztot.