Címke: Mezőkövesdi Újság

Így magyarázza a zsidók megalázását 1946-ban a mezőkövesdi járási szolgabíró

Erdős Bence találata az Arcanumban, köszönjük.

A mezőkövesdi járási szolgabíró 15 nap elzárásra ítélt egy mezőkövesdi nőt, aki ételt vitt a gettóba. Plusz a legendás Mezőkövesi Ujság uszító cikkeinek szerkesztését is elvállalta dr. Kiss Gyula. Az 1946-os újságban tudósítanak a bűnügyről. A szolgabíró azzal védekezett, hogy kényszerhelyzetben volt.

Persze így ment ez akkor, és így megy ez most is.

Honnan: Szabad Magyarország, 1946. január-június (3. évfolyam, 1-144. szám)

Új keresőszavunk a mezőkövesdi gettó, és Kiss Gyula népellenes bűnügyéről is meg fogunk többet tudni.

Mert nem élhetünk tudatlanságban.

Van-e szükség a nyilas pártra?

Mikrofilm! Az Országos Széchényi Könyvtár nagyon sok sajtóterméknek őrzi a mikrofilmre vitt verzióját. Nem szeretem a mikrofilmes cuccot, szemüveges vagyok. Olyan, mint egy gagyi ekönyvolvasó. Egy óráig bírtam, aztán mentem szemet pihenteni.

A Mezőkövesdi Újság 1939-es és 1940-es számait nézegettem. Fapados módszerrel készítettem pár képet a telefonommal. Fontosnak tartom, hogy a sajtóban miről és hogyan tájékozódhattak a kövesdi régióban.

Már volt posztunk a Mezőkövesdi Újságról, az  1944-es durva gettós írást már mutattuk. Valószínű, hogy elmegyünk majd a kövesdi könyvtárba és szépen újra fogjuk digitalizálni a mostani pár részletet. És a többit.

Hogy ne feledjük el soha.

Akkor kezdem 1939-cel:

Van-e szükség a nyilas pártra? 1939. XI. évfolyam 22. szám.

A Magyar Élet Pártja nem tűri, hogy az 5%-nyi zsidóság kizsákmányolja a föld verejtékező népét és hogy a nemzeti jövedelemből ötször annyit vágjon zsebre, mint az őslakó keresztény magyarok.

Ez elég rossz mondat.

A cikk a következő oldalon folytatódik.

nincs szükségünk nyilas pártra.

Éppen elég volt a Magyar Élet Pártja…

Mezőkövesdi Újság. 1939. XI. évfolyam 33. szám.

Közben zajlott a hitközségi élet. Lemondott Kohn Jakab.

Mezőkövesdi Újság 1939. XI. évfolyam 37. szám.

Az 1939:IV tc. „a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról” (második zsidótörvény) május 5-én jelent meg. Ez azt jelentette, hogy a cserépi Groszmann-kocsmának két éven belül be kellett zárnia.

Mezőkövesdi Újság 1939. XI. évfolyam 38. szám.

A következő heti újságban már elemzik is a helyzetet 575 italkimérést érintett a második zsidótörvény rendelkezése.

Mezőkövesdi Újság 1939. XI. évfolyam 50. szám.

Groszmann József nem italban utazott, hanem cipőben. A hirdetése a téli lapszámban jelent meg. Ismerünk egy 1907-ben született mezőkövesdi Groszmann Jószefet aki 1943. augusztus 23-án halt meg a Don kanyarban. Munkaszolgálatos honvéd volt.

Mezőkövesdi Újság 1940. XII. évfolyam 41. szám.

Lukács Endre alispán rendeletéről számolt be az újság, mely szerint zsidók nem árulhattak a megyében vásárokon.

Ennyit gondoltam most a Mezőkövesdi Újságról. Folytatjuk.

Tizenhat kilométeres lapszemle

Lemaradtunk a Mezőkövesdi Újság júniusi számáról. Kissé pontatlan tudósítás de nem baj az, lényeg, hogy minél több helyen legyen nyoma annak, aminek nem szabad sohasem elkopnia.

Három printscreent készítettem.

Mezőkövesdi Újság – Városunk Lapja  XXVII. évf. 11. sz. 2015. június 4.

Így nézett ki a cikk az 5. oldal bal oldalán:

Ilyen fekete-fehérben a megjelent fotó nagyobb verzióban, Tállai államtitkár úrral, Takács úrral és Tóth úrral.

És ez pedig a klassz kövesdi print kezdőoldala.

ITT lehet letölteni az újságot.

Mezőkövesdi Újság 1944

Na megvan a mail

Mi legyen a digitalizált oldalakkal? Engedélyt kérek és közlöm mindet. Amit lehet.

A mezőkövesdi könyvtárból kaptam a Mezőkövesdi Újság 1944. május 25-i számából releváns részeket. Dr. Nagy Barna idegengyűlölő, antiszemita ésatöbbi írásának a címe: Séta a gettó körül…

Braham ezt írja a gettósítás kommunikációjáról:

a Mezőkövesdi Újság című lap a lezárt terület körüli helyzetjelentésekkel, az izraeliták „hivatásszerűen űzött erkölcs és nemzetmételyező munkájának” részletezésével, valamint a gazdasági „őrségváltás” szorgalmazásával igyekezett a közvélemény által nemcsak elfogadtatni, hanem támogattatni is.

A másik írásban az újságíró tárgyilagosan leírja a kövesdi gettó működésének a rendjét. 3000 pengőt vihettek be és 50 kg tűzifát fejenként, a többi vagyonukat zár alá vették. A kövesdi gettó 37 házból állt a Hársfa utca környékén.

Nagyon köszönöm a Mezőkövesdi KÖZKINCS-TÁR Nonprofit Kft. Városi Könyvtára segítségét.

Holnap a cserépi anyakönyvekben keresgélek.

Fasizálódás

Írt a kövesdi könyvtár.

  • Kaptam 1944-es szkennelt oldalakat a Mezőkövesdi Újságból.
  • A kövesdi holokauszt emlékműről is kaptam infókat. 1956-ban mégsem rombolták le, csak elvitték Miskolcra. Volt egy emléktábla is, azt rombolták le. Akkoriban kicsit megint fasizálódás történhetett Mezőkövesden. Zsidókat ekkor is elüldöztek.
  • A Nagy Károly féle monográfiából is idézett Ongainé Juhász Mónika mezőkövesdi könyvtáros. Ebben az is olvasható, hogy két cserépi túlélője is van a holokausztnak. Groszmann György lehet az egyik. De. A Cserépfalu hét és fél évszázada című kiadvány primer forrásait kutatom. Tehát a monográfiából még nem idézek.