Impakt Fetisizmus

  • Vagonkiállítás lesz Mezőkövesden
  • Kértek tőlünk anyagokat
  • Azt mondtuk, hogy a blogban mindent megtalálnak
  • Létrehoztak egy párhuzamos emlékgyűjtő Facebook-csoportot

Ezt gondoljuk:

Szép dolog a kutatás, az is szép dolog, ha emberek jönnek össze össze azzal a céllal, hogy feldolgozzák elveszett őseik életét, múltját. Az azonban visszataszító, gusztustalan és felháborító, amikor valaki rátelepszik két, három év kemény munkájára, eredményére, és ezt meglovagolva próbál saját kutatást indítani velünk párhuzamosan. Minden tiszteletem azoké, akik utaznak, pénzt, időt, energiát ölnek bele akár abba is, hogy egyetlen név után, egyetlen család története után kutassanak. Minden megvetésem azoké, akik ennek az eredményét akarják felhasználni önös céljaira. Kutatásunk eddig is nyílt volt, az is marad, minden eredményt megosztottunk és ezentúl is megosztunk, egyszerűen csak kicsit keserű lett a nyál a szánkban. Köpnöm kell.

István mondata a végére: röhejes dolog, hogy a tűz közelében fingotok nincs arról, hogy az utolsó tárgyi emlékeket Mezőkövesdről réges-rég elvitték Izraelbe.

Mezőkövesdre jön az emlékvonat

Az Utazó vagonkiállítás 2016. évi első vidéki állomása Mezőkövesd, ahol 2016. március 7-11. között lesz látogatható a mozgó tárlat.

Az Élet Menete Alapítvány szervezi a kiállítást.

A kiállítás meghívója:

Ezt írják:

Alapítványunk évek óta működtet egy az iskolák, tanárok körében is roppant népszerű mozgó vagonkiállítást. Egy korabeli marhavagont rendeztünk be kiállítási térnek, s mutatjuk be benne hazánk egyik nagy történelmi traumájának, az 1944-es holokausztnak a folyamatát. Az adott helyszíneken pedig a régióra vonatkozó legfontosabb tényeket és a történelemórákon ritkán hallott érdekességeket is felsorakoztatunk. E vagonkiállítás számos díjat nyert az elmúlt években, díjazták az ötletet, a kivitelezést és a kiállítást kísérő, könnyen hozzáférhető és népszerű oktatási programot. A kiállítás képeket, hanganyagot, korabeli tárgyakat valamint személyes előadást tartalmaz; Schwarcz Sándor debreceni származású holokauszt-túlélő emlékei alapján. Az utazó vagonkiállítás 2004. óta több mint 70 városban járt, több mint 100000 diák vett részt a programon. Néhány éve bizonyos fogyatékkal élők számára is elérhetővé tettük a vagont. 2016. március 7-11 között a mezőkövesdi pályaudvaron tekinthető meg a tárlat. A megnyitóra március 7-én 11:00-kor kerül sor. További info, bejelentkezés Gábor Veronikánál: +36 30 732 3145, roni@eletmenete.hu

További helyszínek 2016-ban:

2016. április 5-8: Tiszafüred
2016. április 11-16: Nyíregyháza
2016. április 19-22: Nagykálló
május-június: Budapest
2016. szeptember 12-16: Nyírbátor
2016. szeptember 19-23: Mátészalka
2016. szeptember 26-30: Fehérgyarmat

Magyar hadviselt zsidók aranyalbuma

Menjünk vissza pár évvel, majdnem pontosan száz évvel ezelőtti időkbe. Milyen könyv lehet, mely a poszt címét adja? Egy kolléga kért segítséget soproni kutatási területről, ha már megnéztem a kötetet, akkor még jobban megnéztem.

Az aranyalbum díszes oldalai az első világháború magyar zsidó hőseit örökítették meg. Azokat az embereket, akik a magyar egyenjogúsítás nyomán büszkén vették magukra a Hon védelmének egyenruháját, s „igaz magyar zsidó szívvel” mentek a harctérre megvédeni a hazát.

Mi lett később a háború zsidó hőseivel? Például Schwarcz Bernát hatszorosan kitüntetett tűzmestert behívták munkaszolgálatba, s 1944. december 27-én a saját kezével ásott sírba lőtték a magyar hadsereg keretlegényei.

Olvass tovább: http://www.mzsk.hu:81/?p=921

1940-ben adták ki először a könyvet.

Magyar hadviselt zsidók aranyalbuma. Borító – Országos Széchényi Könyvtár

A harmincas évek végén páran azt gondolták, hogy ha felsorolják egy albumba az első világháborúban katonáskodott zsidókat, az majd enyhíti vagy tompítja a gyűlöletet, az egyre fokozódó antiszemitizmust és az összes többi negatív felhangot, mellyel a zsidókat illették. És ami a holokauszthoz vezetett. 1940-ben már túl vagyunk a sokadik zsidótörvényen. 1940-ben megjelent az első kiadás, majd 41-ben 42-ben és még 43-ban is jöttek a bővített kiadások.

A zsidó magyar hadviseltek nevének összegyűjtése már 1921-ben megkezdődött, s  gyűjtemény akkori célja: „Hogy tudjuk, kik azok, akiknek a nevét meg kell örökíteni, márványtáblára vésni, aranykönyvbe írni”. Az album különböző vezető politikusok nyilatkozataival kezdődik a zsidó katonákról, melyek közül itt Károly király trónörökös szavait idézzük: „A zsidó lakosság igen hazafias. – Mi ezt neki sohasem fogjuk elfelejteni”

Olvass tovább: http://www.mzsk.hu:81/?p=921

Így néz ki ez a részlet a könyvben:

Magyar hadviselt zsidók aranyalbuma – Országos Széchényi Könyvtár

Persze, hogy megnéztük mi volt kutatásunk területén.

106 nevet találtunk a Mezőkövesd körzetének zsidó hadviseltjeit tartalmazó listán. 10 hősi halott köztük. Kifotóztam.

Sok ismerős nevet találtunk, ott van Groszmann Miklós is, de a cserépi Miklós ekkor még tizenéves volt. A kövesdi Miklós 1893-ban született és az első világháborús katonáskodás után 30 évvel megölték. A holokauszt áldozata.

A kötet életrajzi részeket is tartalmaz, benne nyolc mezőkövesdi kitüntetettel. A kitüntetések típusai: O2, Ob., Károly cs-k. seb. érem, M. H. e.é., Sign. L.

  • Berényi József terménykereskedő. 1916-ban vonult be a 13. h. gy.-e.-hez, 1918 decemberében szerelt le. Orosz és román harctéren volt, medencecsontlövést kapott. Rangja: e.e hadnagy.
  • Braun Andor cégvezető. 1916-ban kezdte a szolgálatot és 1920-ban szerelt le. 34. gyalogezred. Orosz, olasz és cseh harctéren harcolt. Két lába gránáttól megsérült, tüdőlövéssel került cseh fogságba. 50%-os hadirokkant lett. Rangja: e.e. főhadnagy.
  • Dégen Zsigmond cukrász. 1914 és 1918 között volt katona, 10. h., gy., ezred. Román és olasz harctéren harcolt, olasz fogságba esett. Őrvezető volt.
  • Friedmann Miklós 1915-től 1919-ig harcolt a 39. sz. gyalogezredben. Olasz harctéren lőtték meg. Őrvezető volt.
  • Glück Imre vendéglős. 1914-ben vonult be a 65. sz. gyalogezredbe és 1918-ig harcolt, az orosz harctéren gáránátlégnyomást kapott. Szakaszvezető
  • Jordán Géza molnár. 1915-1918.10. h., gy., ezred. Albán és román harctéren harcolt 33%-os rokkant lett. Őrvezető volt.
  • Dr. Kiss Samu ügyvéd. 1914-1918.12. h., gy., ezred.  Pályaudvarparancsnok volt, e.e főhadnagy.
  • Schwartz István terménykereskedő. 1916-ban vonult be a 27. tábori tarackezredhez, 1918 végén szerelt le, az olasz harctéren szolgált. E.e. zászlós volt.

Magyar hadviselt zsidók aranyalbuma – Országos Széchényi Könyvtár

Berényi Józsefet (1894) Auschwitzban ölték meg 1944-ben, Braun Andor (1898), Dégen Zsigmond (1894), Friedmann Miklós (1896) Kiss Samu (1877) szintén rajta van a holokauszt áldozatainak listáján, Schwartz István (1897) a miskolci gettóban hunyt el.

Nemrég újra kiadták reprintben az albumot:

Hogy ne felejtsünk soha.

The Ghetto Fighters’ House Archives

1937-es vagy 1936-os kép a mezőkövesdi zsidó iskolából. Már 1888-tól saját iskolája volt a zsidó közösségnek, sőt 1891-től már két tanerős volt az intézmény. Középtájon alulról a második sorban ül Schwartz Ilona tanárnő.

Felső sor:
1) Arie – Karoly Klein;2)….3) Slomo – Josef – Endre Schueck 4) Pal Gruenbaum 5) Istvan Haasz 6) Tamas Berenyi 7) Tibor Schwartz 8) Simon – Laci Princz 9) Mose – Dov – Gabor Groszmann 10) Istvan Waller

Felülről a második sor
11) Chana – Kato Steinmetz 12) Kato Hofstadter 13) Iren – Baba Wieder 14) Eva Klein 15) Klara Franck 16) Vera Waller 17) Marika Szekely 18)…

Felülről a harmadik sor:
19) Bluma – Kato Benda 20) Miriam – Klari Rubinstein – Farkas 21) Vera Degen 22) 23) Magda Spiegel 25) Vera – Hinda Jungreisz – Spater 26) Chana – Marta Schwartz – Kolin

Aluról a második sor:
27) Malka – Judit Gruenbaum – Ben – Gome 28) Lili Tauber  29) Klara Gruenbaum Friedmann Ilona 30) Katalin Klein 31) Chana – Edit Schwartz – Deutsch 32) Agnes Heimovits

Alsó sor:
33) Pal Klein 34) Gabor Weltmann 35) Meir – Mano Schueck 36) Miryam Schueck 37) 38) Ivan Lederer 39) Tamas Gruenbaum

A GFHA izraeli múzeum a zsidó hősiességnek állít emléket, a zsidó nép 20. századi történetét, különösen a második világháború alatti történeteket kutatja. Főként a partizán harcokat, és a gettókban, koncentrációs táborokban megtapasztalt ellenállással foglalkoznak. Frankó digitális táruk is van természetesen.

Ghetto Fighters House Archives képhez fűzött leírása szerint tizenketten élték túl az iskolából a holokausztot. Klein Károly, Éva és Pál, Grünbaum Pál és Judit talán testvérek lehettek. A tanárnő is meghalt.

A Centropán is megtalálható a kép. Klein Károly az iskolából 5-6 túlélőre emlékezik. Az interjúban azt mondta, hogy az 1936-os képen Ő nincs is rajta.

Zsidó iskolába jártunk. Vegyes iskola volt, itt a fiúk és a lányok együtt voltak. Két tanteremből állt az egész iskola, és vaskályhával tüzeltünk. Ott volt az iskola a templomudvaron, körbe volt építve. Volt a templom, egyik oldalán a vágóhíd, ahol a sakter vágta a baromfikat. Mellette a vécé. A másik oldalon az iskola, mellette volt egy kis köz, és ott lakott a kántor. Utána volt a jesiva, ez hitoktatóterem, de imaház is volt, amikor nem voltak olyan sokan. A templommal szemben lakott a samesz a családjával meg a sakter a családjával. Szinte körbe volt zárva. És akkor középen volt az iskolaudvar, szünetben ott voltunk, meg ott volt a torna is.
Az egyik osztályban tanítónő, Ilonka néni tanított, a képen ő látható első, második, és harmadik osztályosokkal. Akkor még Schwarz Ilona volt, később férjhez ment, és Friedman Miklósné lett. De szegény ő se jött vissza, a kislányával együtt odaveszett. A másik osztályban tanító tanított. Weiss Jakabnak hívták. Az iskola igazgatója is ő volt. Odajárt a negyedik fiú, ötödik, hatodik vegyes osztály. És ő tanított, úgyhogy amíg egyik osztálynak feladatot adott, addig a másiknak előadott, a harmadiknak megint szorgalmi feladatot adott. Két padsor volt, de nem zavartuk egymást. Cháim bácsi tanította a hébert, és abból is vizsgázni kellett. Úgyhogy az alap-hébert mi tudtuk, meg imádkozni is megtanultunk. Németóránk is volt, és nagyon szerettem iskolába járni. Minden érdekelt. Nálunk az iskolában úgy volt, hogy minden év vége úgy záródott, hogy volt ünnepi vizsga. Mégpedig úgy, hogy az előkelőség — a hitközségi elöljárók — meg a szülők eljöttek, és azok előtt kellett nekünk megmutatni, hogy mit tudunk. Én meg mindig jelentkeztem.
Utána még hároméves továbbképző [lásd: ismétlő iskola] volt, azt a zárdaiskolában végeztem az apácáknál. Én szerettem ide járni, ők meg csodálkoztak, hogy mi mit tudunk. A zsidó iskolából sokan mentek ide. Általában a fiúk egy része ment a gimnáziumba, lányok nem, mert fiúgimnázium volt, a többiek meg ide, vagy elmentek ipari tanulónak.
Én nem vagyok rajta a képen, ami 1936-ban készült, az öcsém meg a húgom vannak rajta. Izraelből kaptam a képet egy túlélőtől, aki itt van a képen, neki megvolt, sokszorosította, és kaptam egyet. A képen van Frank Klári, ő férjhez ment  és Amerikában él. Haller Vera, ő nem jött vissza. Schwarz Jutka, azt hiszem nem jött vissza. Grünwald Klári, ő se jött vissza. Hofstetter Márta, ő se jött vissza. A Steinetz lány, ő se jött vissza, a Steinetz fiú, ő se jött vissza. Klein Gabi se jött vissza, ő a barátnőmnek volt az öccse. Ők Auschwitzban voltak. Az összes közül ha öten viszajöttek. Nem jöttek vissza, mert még gyerekek voltak, olyan 15-16 évesek.