Újabb klassz középiskolai program Mezőkövesden

A holokauszt volt a központi témája a mezőkövesdi Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola április 3-ai projektnapjának, amelyen 22, Mezőkövesd testvérvárosából, Bad Salzungenből érkező diák, valamint négy kísérő pedagógus is részt vett, írja a  Mezőkövesd.hu.

A mezőkövesdi középiskolában évek óta foglalkoznak a holokauszttal, több eseményről be is számoltam, részt vettek az üres padok programban, az iskolában emlékjelet is tettek ki, most egy fát is ültettek a német és magyar diákok.

Megkérdeztem Krajnyákné Barna Anikót, a gimi német szakos pedagógusát a programról. Kiemelte, hogy tavaly már voltak tanulmányi kiránduláson Bad Salzungenben, ahol több egykori a buchenwaldi koncentrációs tábor helyén létesített múzeumot is megnéztek. Anikó azt mondja ezt a programot azért támogatják a németek, mert felerősödtek bizonyos neonáci hangok, és igyekeznek mindent megtenni, hogy a holokauszt borzalmai ne ismétlődhessenek meg.

Képek a tavalyi németországi útról:

Egy cikk is megjelent az akkori útról:

De vissza 2023-ba. A projektnap előtt Budapestre utaztak a diákok, ahol a Dohány utcai zsinagógát, zsidó emlékhelyeket kerestek fel.

A csoportos projektnapon a holokauszt emlékén dolgoztak, amelyet be is mutattak az iskola dísztermében. Emellett megkoszorúzták az iskola aulájában található, az intézmény egykori zsidó diákjainak emlékplakettjét.

A hétfői program folytatásaként a német es a magyar diákok egy barátságfát ültettek el közösen a gimnázium udvarán. A faültetésen részt vett Molnár Istvánné önkormányzati képviselő, aki üdvözölte Mezőkövesd testvérvárosából érkezett vendégeket, majd átadta a város ajándékát és jókívánságait. Az eseményen Burkhard Durner, a delegáció vezető tanára adta át Bad Salzungen polgármesterének üdvözlő levelét, jókívánságait, valamint ajándékukat.

Képek a mezőkövesd.hu-ról

Péterffy Béla jobb lett volna filmszínésznek

Péterffy Béla mezőkövesdi szolgabíróról 1929-ban írt az EST, ő volt akkoriban a legérdekesebb ember, tulajdonképpen egy igazi celebként tengette életét a kihágási büntetőbíró.

Egy pesti színház hívta Péterffyt bonvivánnak, de nem ment, majd egy amerikai filmes produkció is hívta sztárnak, mert markáns volt a megjelenése. Sőt, maga Zukor Adolf, magyar származású producer, a Paramount Pictures filmvállalat alapítója is megerősítette az ajánlatot.

Péterffy sokat vacillált az ajánlaton, még az özvegy édesanyjára gondolt, hogy de jó lenne sok-sok pénzt keresni.

Sajnos, mégsem ment el, de jó iparosként tevékenyen részt vett majdnem ezer Mezőkövesd-környéki zsidó meggyilkolását 1944 májusában és júniusában.

2

Az EST 1929-02-27 / 48. szám

Mezőkövesd gettóját Péterffy Béla szolgabíró május 19-i, 3380/1944. sz. utasítása alapján hozták létre az Arany János, a Diófa, a Hársfa, a Kőrisfa és a Szegfű utcák kijelölt házaiban. A járás 931 zsidóját május 21-22-én gyűjtötték össze. Péterffy június 5-én oszlatta fel a Zsidó Tanácsot (3641/3.-1944.), miután a zsidókat deportálásra Miskolcra szállították át.

A hazugságból nem lehet tény

A TED egy nonprofit szervezet, különböző előadókat hívnak konferenciákra, ahol max. húsz percben izgalmas témákról beszéltetik az előadókat. A rendezvényeket fölveszik videóra, és megosztják az oldalukon. Pár napja került ki Deborah Lipstadt tizenhét perce.

Az amerikai holokausztkutató jópár éve írt egy könyvet a holokauszt tagadásáról, benne külön megemlítette David Irving megélhetési holokauszttagadót. Az angol történész jól beperelte Deborah Lipstadtot, hat évig tartó tárgyaláson végül csak bebizonyította Lipstadt a tényeket. A zsidókat igenis megölték a nácik. David Irving egy hazug, rasszista, antiszemita lett az ítélet szerint. A holokauszttagadás egy buta hazugság. A holokauszt tény.

Erről szól az előadás első része. Ami miatt blogügyileg is megosztom, az a vége.

Van a tény, van a vélemény, és van a hazugság.

A holokauszt az egyik legjobban dokumentált népirtás, rengeteg tényünk van, eredeti dokumentumunk a precíz nyilvántartásokról, ott vannak a túlélők, a nácik beismerő vallomásai, az Auschwitz mellett élők, a szemtanúk, a Cserépben élő idősek visszaemlékezései és a többi. A cserépiek látták, ahogy Groszmannékat elviszik a házukból, és azt is látták, hogy kevesebben jöttek vissza a faluba mint amennyien elmentek. Tények.

Ezekről a tényekről megvan mindenkinek a véleménye, majd mivel a kommunikáció az olyan, hogy elég zajos csatornákban terjed, sőt torzul, no meg változik, szépen elérkezünk a hazugságokhoz. És olvashatjuk a holokamuval viccelő hülyék hazugságait.

És akkor itt jön a csavar.

Mi van akkor, ha megfordul a folyamat?

A hazugságból lesznek az alternatív tények. pedig egy tény nem lehet alternatív. A hazugságokat tényként kezeljük.

Sajnos folyamatosan ebben élünk. A folyamat megfordult. Elég ha kinyitjuk az újságot, és megnézzük az állampárt Brüsszeles hirdetéseit. Különböző kommunikációs gépezetek iszonyatosan sokat hazudnak mindenről, az igazságokat, a tényeket támadják. Lipstadt Trumpozik egy kicsit az előadásban. A hazugságokat tényként kezdik sokan kezelni. Csakúgy, mint a hülye holokauszttagadók.

Ez most a nagy probléma.

Ezért van szükség erre a blogra is. Ahol igazat írunk, mert az igazsággal nem lehet vitatkozni.

A Föld nem lapos, A Föld klímája változik, Elvis Presley régen meghalt.

Itt a videó, többször is érdemes megnézni.

Egy sakter משגיח Cserépfaluban

1901-1902 környékén érkezett Cserépfaluba a bilkei születésű Smajovits Mihály Yechiel második feleségével, Friedeberg Berta Tobeval és Zseni és Gizella/Gitel nevű lányával Barlafaluból, a mai Románia területéről.

Szülőhelye, Bilke 1945 után vált világhírűvé, amikor a The Auschwitz Album fotóin Lili Jacob felfedezte testvéreit és Bilke rabbiját.

De térjünk vissza Yechielhez. Bilke a Szaplonca/Szpinka haszid dinasztia befolyási körzete volt, nyugodtan kijelenthetjük, hogy Yechiel is, mint a többi Cserépben élt és dolgozott sakter, haszid volt.

A Szpinka-dinasztia (Szaplonca) számított egyedül magyarországi gyökerűnek. Alapítója, Joszef Meir Weisz (1838–1909) Munkácson született, majd Szaploncára nősült. Cadikká válását elősegítette az a legenda, hogy a faluba költözése után az itt élők nem ismerték a nélkülözést és a nyomort. A Szigettől alig 18 kilométerre fekvő településen megerősödő haszid udvar érzékenyen érintette a Teitelbaum család befolyási területét. A közöttük kialakuló viszálynak emellett a máramarosi Kolel vezetése körül kialakuló harc adta meg az alapját: a vizsnici és a szigeti rebe egyaránt saját fennhatósága alá kívánta vonni a Szentföldre utalandó pénzek kezelését. A szpinkai rebe a magyar rabbik felé fordulva kérte, hogy a vizsnici rebét támogassák. A kérdést bet din zárta le, a szigeti rabbi javára ítélve. A szaploncai rabbiszék székhelye az idők folyamán változott, a rebe Munkácson, majd Nagyszőlősön telepedett le.
OLVASS tovább: A haszidizmus megjelenése és terjedése’ in: Bányai Viktória – Fedinec Csilla – Komoróczy Szonja Ráhel szerk., Zsidók Kárpátalján Történelem és örökség A dualizmus korától napjainkig (Budapest, 2013)

1902-ben Yechiel és a családja már biztos, hogy Cserépfaluban élt. Ezt támasztja alá az is, hogy itt temette el Gitel nevű lányát, aki 1902. május 8-án halt meg. A fentmaradt dokumentumok szerint Cserépfalu 191.számú házában hunyt el. Hogy ez volt-e a lakhelyük is, azt csak valószínűsíthetjük, erre nem térnek ki a dokumentumok. Egy biztos, 1905-ben már nincsenek a faluban, és egy 1910-es dokumentum szerint újabb lánya születik Szinérváralján.
Mit tudhatunk még erről a családról? Yechiel egy másik dokumentum szerint metsző és Levita, tehát papi családból származott. Egy rabbit találtam, Smajovits Mechl-t, szinte bizonyos, hogy rokoni szálak fűzték őket egymáshoz.
Tobe 1923-ban, Yechiel 1929-ben halt meg, és a Szatmárnémeti Ortodox temetőben nyugszanak.