Interjú a Magyar narancsban

Megjelent 2014. október 25-én a narancsban az interjú a kutatásról.

Sok visszajelzést kaptam, most ezeket dolgozom fel.

Most már szinte száz százalék, hogy a Cserépfalu hét és fél évszázada című könyv újabb kiadásában javítani kell pár dolgot.

Nem Mezőcsátra, hanem Mezőkövesdre gyűjtötték be a környékbeli izraelita vallásúakat. Ezt eddig is vélelmeztem, de most már tuti.

Már megint gondban vagyok. Egyszerűen nem megy a zsidók szó. Magyarok voltak ugyanolyanok mint bárki más. Ezzel még küzdenem kell.

Virág Laci dédnagymamája, ahogy írja Laci „együtt nőtt fel” Groszmann Lilivel. Sajnos a dédi már nem él, de a szomszédban Ilonka nénit is meg kell keresnem, Ő is emlékszik Lilire.

Dósa Laura írt, hogy az anyukája Groszmann Pál játszótársa volt. Pál nyolc éves volt 1944-ben. Újabb interjúkat fogok készíteni.

A szomszéd falunkból, Bükkzsércről vitték el Ungerleider Jenőt. A testvérének a dédunokája jelentkezett a cikk olvasása után. Tőle is kapok anyagokat és segítséget. Köszönet.

Kaptam egy linket a kiskunlacházi történetekhez. Itt egy nagyon alapos kutatás olvasható. Átnézem, hátha találok itt is segítséget.

Tiszaörs

Nem tartozik a tárgyhoz, de mivel szüleim Tiszaörsön születtek, jöjjön egy tiszaörsi emlék:

A Deutsch család az 1800-as évek végétől élt Tiszaörsön, kereskedők voltak. Egykori boltjuk a Rákóczi úton, a Bakos István féle házban volt. 1944-ben szomorú sors várt a zsidó családra. A családfő próbálkozott azzal, hogy gyermekeiket Tiszaörsön családhoz történő örökbehagyással megmentsék, de a tiszaörsiek ezt az akkori körülmények miatt nem merték felvállalni.

Mielőtt elindultak volna, a boltjuk összes árukészletét szétosztották Tiszaörs szegény lakosságának.