ÁFÉSZ-bolt és Záli néni kocsmája?

Hétvégén Virág Laci feltöltött Móré Juliska néni képeiből egy frankó válogatást a Flickr-re. A képek a második világháború után készültek. Miért érdekes ez? Mert látszódik a Groszmann-bolt és a Schwarcz-ház is a képeken.

Természetesen ekkor már nem voltak ezek Groszmann-, és Schwartz-házak.

Nézzük az első képet.

Bal oldalon látszódik a kultúr, majd egy kerítés, a katolikus templom az ÁFÉSZ bolt és egy kedves kalapos biciklista. Nos az ÁFÉSZ bolt helyén volt a Groszmann-kocsmabolt, amit még Groszmann „bánatos” József indított sima boltként. Az akkori bejáratról azt mondják, hogy nem innen, hanem a Petői útról nyílt. Majd a háború után valaki átvette a boltot és a nagy magyar államosítás után az ÁFÉSZ üzemeltette. Kati néni azt mondta, hogy a kerítést ő még festette a hetvenes években. Tehát a képet lőjjük be a hatvanas-hetvenes évek fordulójába.
Eredeti scan ITT.

Menjünk át kicsit a 750 éves Cserépfalu monográfiába.

A scanfotó tetején látszódik a Bánatos Jóskáról elnevezett Groszmann-bolt.

A feketébe karikázott Záli néni kocsmáját mutatom:

Nincs villanyoszlop sehol, ez a kép lehet, hogy korábban készült mint a fenti, talán az ötvenes években. A Váraljai út elején laktak Schwartzék. Ma már tök máshogy néz ki a ház homlokzata. De ki lehetett Záli néni? Schwartz Ernő felesége Irén volt, de a 10-es években elüldözött Kleinék családjában találtam Gizellát, lehet, hogy Ő volt Záli néni. Groszmann Lilla is Lili volt Cserépfaluban. Záli néni tehát simán lehet, főleg, hogy Virág Laci nagymamája is megerősítette. Kösz Laci a képeket! Eredeti SCAN ITT.

39.4 és törött láb

Na akkor most megint ilyen kulisszatitkos jelenléti igazolás jön. Azt terveztük Istvánnal még decemberben, hogy január második hetében, teszünk egy két napos Mezőkövesd, Mezőcsát, Alsózsolca, Miskolc, Cserépfalu, Noszvaj, Eger tripet. Beülünk a kocsiba, nyomjuk a gázt, szívjuk a füstöt és egy kis levéltár, temető, egykori gettó, még levéltár, polgihivatal, szemtanúk stb. tripet lenyomunk. Kutatási anyaggyűjtés! Fotó, scan, videó. És persze átbeszélünk mindent. Sőt a májusi kettes számú Groszmann Lili nap kapcsán is találkoztunk volna pár érdekes emberrrel még Budapesten. Aztán 39.4 fokos lázam lett múlt héten, kezdtem a lemondást, majd rámkontrázott István, akinek a lába tört el egy balesetben. Most várja az újabb műtétet, aztán megy vissza Franciaországba. Nem egyszerű ez a kutatósdi. Folytatjuk tovább szépen lassan a menetet.

Még annyit a múltkori bejegyzésemhez, hogy a kövesdi polgármesteri hivatalnak és a jegyzőnek is küldtem levelet a horogkeresztről, de azóta nem kaptam rá semmilyen választ.

Érdekli Önt zsidóktól elvett föld?

Három plakátot mutatok az OSZK Plakát- Kisnyomtatványtárából. Köszönöm szépen, hogy itt lehetnek a blogban. Miskolc Eger és Miskolc.

1939. november 10-én a miskolci polgármester arra kérte a „földbirtok szerzési képességgel bíró” miskolciakat, hogy jelenjenek meg a városházán, ha őket érdeklik a zsidóktól elvett földek. Ez történhetett Cserépben is, amikor Groszmann Jószef földjeit elvették.

A miskolci főjegyző is plakátolt egyet 1939 novemberében. Közli a néppel, hogy 1738 „zsidónak tekinthető személy”-nek van érvényes iparigazolványa. Ami az összes iparűző 43 százaléka.

Harmadikként pedig megyünk Egerbe. 1944 szeptemberében a polgi arra kéri a „NEMZSIDÓ” személyeket, hogy ha be tudják azt bizonyítani, hogy zsidók lezárt üzletében ingóságaik vannak, akkor jelentkezzenek.

A cserépi Groszmann-boltban vagy Schwartz-boltban is lehetttek hasonló sztorik. Kiderül.