Utazó Vagonkiállítás Mezőkövesden

Még péntekig álldogál behúzott fékkel az Élet Menete Alapítvány vagonkiállítása a mezőkövesdi vasútállomáson.

Jó, hogy van ez a kiállítás, jó is lett volna megnézni. Sajnos munkaidőben nem tudtam megoldani. A következő kiállítás Tiszafüreden lesz, talán majd ott.

Róth László, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem munkatársa felelt a kiállítás mezőkövesdi jellemzőiért. Ahol jár a vagon, mindig egy helyi vonatkozású kétdimenziós része is van a tárlatnak. Készített két tablót a vagonok bejáratához, melyeket a zsidomult.hu borsodi oldalán található információkból rakott össze. A weboldalt szintén Róth úr szerkeszti, az IPA Bt-é a domain.

A kiállítás előtt többször egyeztettünk Róth úrral, talán tudtunk segíteni. A kutatásunk nemcsak Mezőkövesdre koncentrál, hanem mindenfelé érdeklődünk a környéken, hiszen kövesd körül igen nagy számban éltek zsidók a 19. század elejétől 1944-ig.

Három galériát mutatok a vagonkiállításról.

Az első sorozatot az Élet Menete Alapítvány Facebookjáról szedtem le.
ezt írták:

A szakadó eső miatt a vasúti váróba kényszerült megnyitó után Dr. Fekete Zoltán polgármestert a helyi diákok vezették körbe kiállításunkon. Köszönjük Roman Kowalskinak, Lengyelország magyarországi nagykövetének is, hogy elfogadta meghívásunkat, s a csodálatos matyó település polgármesterével együtt megnyitotta a tárlatot.

A második sorozatot Róth László fotózta a hétfői esős megnyitón. A képekhez ilyen szövegeket írt:

A vagonkiállítás a deportálás idején is használt vagonban van elhelyezve. A vagonkiállítás megnyitója. Forgács János holokauszt túlélőt, Gödöllőről deportálták Auschwitz Birkenauba, majd a főtáborba, onnan pedig a Dachaui koncentrációs táborba.

A vagon külső részén elhelyezett tabló, és Mezőkövesd zsidóságának történetéből mutat képeket, eseményeket. A 60-as években lebontott zsinagógáról, a zsinagóga helyének légifényképes kutatásáról, a holokauszt áldozatainak emléktáblájától, a temetőről, családi képeket, ahol a matyó népviseletet Európa szerte megismertető zsidó kereskedelemre is történik utalás, a zsidó iparosok kereskedők, malomtulajdonosok neveit bemutató listáról- A Yad Vashem mezőkövesdi kutatócsoportjának történeti összefoglalóját, a holokauszt áldozatainak listájából és a háború után emelt emlékműről egy képet.

Ha már ott voltak a szervezők, átautóztak Cserépfaluba is. Róth László cserépi fotóit mutatom.

A Cserépfalvi Imrére (sz. Deutsch Imre) emlékeznek nagyon szép emlékművel emléktáblával Cserépfalun, ahol a mezőkövesdi vagonkiállítás megnyitójának napján jártunk.

Sajnos máig (2016. március 9.) nem találtam beszámolót a vagonkiállításról a nagy Interneten. Ha találok, majd bővítem a posztot. A városi tévé csak készített valamit, ha ott volt a helyi polgi?

És még egy scan a végére az elhagyatott kövesdi zsinagógáról. Ezt a képet eddig nem ismertem, egy helyi pedagógus adta a vagonkiállítás szervezőinek.

Stern Farkast Cserépfaluban temették el 1861-ben

Kutatói adatrögzítéssel kezdem a posztot.

Hol? Magyar Nemzeti Levéltár Hess András téri kutatóterem
Mikor? 2016. március 5. 13 órától 14 óráig.
Mit? A Bükkábrány-Felsőábrány anyakönyvi kerület. Izraelita egyház. Születési, házassági és halotti anyakönyvek.

Mielőtt belefognék a cirka egyórás kutatás beszámolójába, tisztázzuk, hogy mi is az az anyakönyv és miért anyakönyv.

Tanult barátom szerint az anyakönyv:

“az eleje meg a vége mindennek”

A kereszténység kezdetén a halottakat egyházi rendezvényeken jelentették be, már a 13. századból maradtak fenn különböző halotti jegyzékek. A 16. századtól kezdték a házasságokat anyakönyvezni, majd a 17. századtól a halotti anyakönyvezést is elrendelték, először latin nyelven. Egyházi szabályozás működött mindenfelé. A 18. század végén a zsidó anyakönyvezést a helyhez legközelebbi rabbi vezette. Először német nyelvű anyakönyvek voltak, ismert héber nyelven jegyzett anyakönyv és persze magyarul is vezették. Sok az átfedés ugyanozokon a településeken, mert maguknak választottak családneveket. Az anyakönyvek dátumok szerint vezetett felsorolásszerű listák voltak.

1840-ben törvényileg kötelezték a zsidókat az anyakönyvezésre. Ebben az évben jelent meg a magyar nyelv használatáról szóló törvénycikk is.

Egyébiránt köteleztetnek, hogy állandó vezeték- és tulajdon nevekkel éljenek, a születendők pedig vallásuk papjai által vezetendő anya könyvben bejegyeztessenek;
OLVASS tovább: a 1840. évi XXIX. törvénycikk a zsidókról

Nem sikerült a gyakorlatban klasszul megoldani. Jött 1851, amikor a hitközségek elnevezést kaptak a közösségek. Ekkortól szabályozták az anyakönyvek vezetését. Az elején németül, majd 1863-tól bármilyen nyelven lehetett vezetni a könyveket.

Még egy fontos dátum: 1894. Ekkor hoztak törvényt a polgári anyakönyvezésről Magyarországon.

1895 október elsejétől az anyakönyveket a területileg illetékes községekben, városokban vezették. A cserépi anyakönyv Cserépfaluban van. Már többször kutattunk a hivatalban.

Az 1895-től polgári anyakönyvekben találhatjuk meg a releváns adatokat.

Az 1851-1895 közötti anyakönyvek másolatai a Zsidó Levéltárban és a Magyar Nemzeti Levéltárban vannak. Két példányban vezették az anyakönyveket, melyek nagy része odaveszett. A hatvanas években a mormonok a fennmaradt anyakönyveket mikrofilmre vitték. Ez volt a mormon akció.

a Genealógiai Társaság nagyteljesítményű korszerű mikrofilmfelvevő berendezést bocsát az Országos Levéltár fotólaboratóriuma rendelkezésére, melynek ellenértékeként, majd pedig költségtérítés fejében a Levéltári Osztály mikrofilmfelvételeket készíttet genealógiai tárgyú levéltári jellegű iratanyagról.
OLVASS tovább: Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a „mormon akció” idején

Az információk begyűjtéséhez Toronyi Zsuzsanna előadását is használtam. Mutatok még két képet. Az egyiken fennmaradt anyakönyveket látunk, a másodikon az 1944-ben feldúlt szegedi hitközségi irodát.


Azt tudjuk, hogy a Cserépfalu-környéki zsidók a felsőábrányi anyakönyvi kerülethez tartoztak.
Mely községek ezek?

Alsóábrány
Bogács
Cserépfalu
Cserépváralja
Geszt
Kács
Kispüspöki
Mezőkeresztes
Noszvaj
Sály
Tard
Tiszadaróc
Vatta
Zsérc

Az A3422-es jelzetű mikrofilm az a mikrofilm, melyek a felsőábrányi hitközség anyakönyveit tartalmazzák.

Menjünk vissza március 5-re, a Hess András téri kutatóterembe.

A mikrofilmeket már digitalizálták. A kutatóteremben csak le kell ülni egy számítógéphez és a jelzet alapján máris lehet kutatni a digitalizált anyakönyveket. Az anyakönyvek két oldala egy darab felvétel.

Azt gondoltam, hogy egyszerű dolgom lesz, egyből jönnek elém a környékbéli adatok, de nem így történt. Elkezdtem nézegetni, lelkesen nagyítottam, lapoztam, de állandóan csak az volt kiírva születési helynek, hogy: Csaba. Biztos jó helyen járok? Újra megnéztem a jelzetet és megint az A3422-est dobta ki a gép. Mégis a hejőcsabai halotti könyvek jöttek szépen sorban. Majd belekattintottam a hatszázvalahány felvételt tartalmazó listába. Kb. ötven oldallal arrébb az egyik felvételen megláttam Czukker Márton saktert.

Születési hely: Cserépfalu!

Megvan.

Az anyakönyvi listán időpont szerint növekvő listán, soronként olvastam a neveket. Apja, anyja, bába, metsző és koma neve oszlopokat láttam. A halál oszlopában is voltak néha bejegyzések.
Elkezdtem vadul jegyzetelni mert 15 perc múlva már zárt a levéltár.

A kutatói munkában nagyon fontos a jegyzetelés. Na ez nem sikerült múlt szombaton. Ilyen lett a jegyzetfüzetem:


Ezen még dolgozni kell. Ez elméletileg és gyakorlatilag és még azon túl is használhatatlan.

Felírtam, hogy a születési anyakönyv másolati példányáról lett mikrofilmezve. Az 1888-as adatokkal kezdtem. Spernáth Géza és Schwartz Teréz születési bejegyzését néztem meg, majd visszalapoztam 1878-ig, ott Czukker Márton gyermekéről szóló adatot próbáltam kijegyzetelni. Márton komája volt Ungerleider Márton. Az Ungerleiderek István felmenői Bükkzsércről? Az 1889-es sorokban láttam Spernáth Piroskát aki, június 22-én született és július 3-án halt meg.

Az anyakönyvben születésik, házasságik és a halotti listák követik egymást de nem egy hitközségen belül lettek mikrofilmre víve, hanem összevissza.

Aztán tovább kattintottam. 5 perccel a levéltár zárása előtt megtaláltam a felsőábrányi halotti anyakönyvet, benne először Stern Farkast. 1861. június 23-án halt meg, nyavalyatörés a halál oka.

A lényeg: Cserépfaluban halt meg és Cserépfaluban is temették el! A cserépi zsidó temetőben!

Így néz ki halotti anyakönyvi kivonat jobb oldala. Tserép Cserép?


A levéltárban fotójeggyel fotózhattam volna, de anyakönyveket nem lehet lekattintani. Tilos. Miért?

A hosszabbításban az 1858-ban meghalt Deutsch Heniről szóló bejegyzést is megtaláltam. Ő az első, akit Cserépfaluban temettek el a zsidó temetőben. Persze ez a mondat csak úgy helyes, ha hozzátesszük: az 1851-től vezetett adatok alapján.

14 óra tíz perc körül már harmadszorra kértek meg a levéltárban, hogy távozzak.

Távoztam.

Mi jön most?

  • A: Rengeteg időt bent kell tölteni a kutatóteremben a jövőben. Munka mellett ez lehetetlen.
  • B: A születési, házassági, és halotti anyakönyvi listák releváns részeinek felvételeit másolatban ki kell kérnünk. Ezután a blog négy fala között kutathatunk. Éjjel, hajnalban és vasárnap.

Van azonban egy bukkanó a levéltár szép várbéli kutatótermében. A felvételek darabja 635 forint. Drága. Fénymásolatban is tudnak szolgáltatni, de csak korlátozott számban. Az ára 100 forint per darab. Kicsit elgondolkodtam azon, hogy a fénymásolás miért olcsóbb mint egy ftp megosztás.

Aztán elengedtem a gondolataim és a Moszkva tér felé leballagtam a várból.

Térképeken a cserépi zsidó temető

Cserépi zsidó temető, újabb epizód.

Az Országos Széchényi Könyvtárban talált térképek releváns részét nem lehetett csak úgy megmutatnunk a blogban. Két engedélyes kör után a Földművelésügyi Minisztérim Földügyi Főosztálya adta meg a zöldet. Engedélyszám: FF/240/1/2016

Köszönjük szépen!

Kezdjük a korábbival.

Cserépfalu (birtoktérkép) (1888)
Kartográfiai adatok: [1:2800] 1 bécsi hüvelyk = 40 öl
Megjelenés: Budapest : M. k. Államnyomda, 1893

Borsod megye, Cserépfalu nagyközség, 1888

Nézzük meg közelebbről:

Borsod megye, Cserépfalu nagyközség, 1888

A temető tetején a 120.0 felirat fölött nem kereszteket látunk. Hanem mást.

A következő térkép frissebb.

Cserépfalu község belterületének és zártkertjének ideiglenes nyilvántartási térképe 1964
Kartográfiai adatok: 1:2880
Megjelenés: [Budapest] : ÁFTH Kartorgráfiai Vállalata, 1966

Kábé ugyanonnan látjuk a temetőket, mint az 1888-ason.

Cserépfalu község belterületének és zártkertjének ideiglenes nyilvántartási térképe, 1964

Közelítsünk:

Cserépfalu község belterületének és zártkertjének ideiglenes nyilvántartási térképe, 1964

Igen. Ott a bal szélen: 482. Izr. tem.:

Cserépfalu község belterületének és zártkertjének ideiglenes nyilvántartási térképe, 1964

Köszönjük szépen az engedélyt.

Engedély