István készített egy térképes kreatívot: Az adatok forrása: Budapesti Holokauszt Intézet.
Tízen voltak Cserépben. Ketten túlélték. Groszmann György és apja Miklós.
Groszmann Lili – a cserépi zsidóság története
Nem élhetünk tudatlanságban
István készített egy térképes kreatívot: Az adatok forrása: Budapesti Holokauszt Intézet.
Tízen voltak Cserépben. Ketten túlélték. Groszmann György és apja Miklós.
Noszvajról már írtunk, hogy zsidó gyermekeket bújtattak itt a szomszédban az egykori könyvtár azelőtti épületében.
A volt árvaotthon épülete, ma községi könyvtár Forrás.
Beszéltem Csorba Erzsébettel, aki a szomszéd település könyvtárát vezeti, találkozni is fogunk vele. Megmutatta a noszvaji mongráfia linkjét, itt olvashatunk erről az időszakról röviden. Szóval ITT.
A noszvaji hívekre általánosan jellemző szociális gondolkodásmód szép példája, hogy 1942-ben özvegy Lakatos Józsefné Szabó Eszter noszvaji házát (Kossuth utca 12.) egyik fiatalon elhunyt leánya emlékére a budapesti Fila-delfia Diakonissza Anyaházra hagyományozta árvaház gyanánt vagy lelki és karitatív célra való felhasználására. E házban alakították ki a tizennyolc hadi-és más árva befogadására szolgáló Lakatos Etelka Református Árvaotthont. A faluban sokan tudták, hogy az itt élő gyermekek többsége zsidó volt, akik életüket köszönhették annak, hogy a noszvaji gyülekezet befogadta őket. Féltő gonddal vigyáztak rájuk a falun átvonuló német katonák rövid ideig tartó beszállásolása alatt is. Amikor a harcok miatt ki kellett üríteni a falut, valamennyit egy üres szomolyai házba menekítették. 1945 júniusában szűnt meg az árvaotthon működése. A házat a Filadelfia Anyaház átadta a gyülekezetnek, amelyben lakást alakítottak ki. 1950-ben a Népjóléti Minisztérium az alapítványt megszüntette, és az ingatlant a község tulajdonába adta. Éliás József budapesti református lelkész, aki 1944-ben a Jó Pásztor zsidó missziót vezette, 1945 márciusában megírta a noszvaji lelkésznek, hogy korábban azért nem látogatta meg a falut, mert „…itt Pesten ezreket menthetek meg munkámmal azok közül, akiket származásuk vagy politikai álláspontjuk miatt halálra kergetett a fasizmus, míg Noszvajon úgyis szeretetével körülveszi árváinkat a hívők serege. Ebben a feltevésemben nem csalódtam.”
Miután május végén begyűjtötték a cserépi zsidókat a kövesdi gettóba, június elején már vitték is tovább őket Miskolcra vagy Diósgyőrbe. Június 12. és 15. között öt transzportban Auschwitzba küldték a környékbeli mintegy 15.000 zsidót.
Tizenötezer.
Azok közül, akik egyáltalán élve megérkeztek, kiszelektálták a elhurcoltak 13 százalékát. Nők: 7% Férfik 6%. A többieket megölték. Vannak visszaemlékezések arról, hogy napokig is ültek a tábor elkerített részén a szabad ég alatt arra várva, hogy a gázba vigyék őket.
Mutatok egy infografikát, a pontos adatokat lehet megtekinteni szerelvényenként.
Az oszlai tájházba zsidókat deportáltak a második világháborúban, írja a Museum.hu is. Erről eddig nem találtunk semmit. Eddig. Az Erdészeti Lapok archívumában, egy 2010-es dolgozatban ezt olvashatjuk
Az Oszlába érkező faanyagot Büssing típusú tehergépkocsikra rakták, és az akkor már meglévõ makadám úton szállították többnyire a mezõkövesdi MÁV-rakodóra. Az oszlai végállomáson a rakodói munkákat az ottani épületekben elhelyezett munkaszolgálatosokkal végeztették.
Ez azt jelenti, hogy munkaszolgálatosok voltak a tájházban. Ami persze akkor még nem volt tájház. Hogy kik voltak Ők? Honnan és meddig és mikor? Couburg herceg lábon eladta az erdőt, amikor látta, hogy Hitlernek annyi. Újabb nyom. Még az is lehet, hogy azért nem találjuk a cserépieket a miskolci gettó listáján, mert a kövesdi gettóból elvitték őket a tájházba munkaszolgálatra.
Így néz ki most a tájház túrázókkal:
Fotó: Villabridge
Itt a heti összefoglaló István társam előrehaladásáról. Nagyon hatékonyan keres és talál.
Föntről a harmadik Menyhért:
Forrás: Centropa
Nem tudom még mi ez pontosan, de az látszik, hogy Groszmann Miklós nem csak kocsmáros volt.